Tolnai Népújság, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-05 / 4. szám

helyőrség 8 A KIYARRT remier 40/46 ÍRTA: fMTZ / FORVÍTOTTA: KORBCZKZ CSABA / RAJZ * SZÍNEK: FUTAKI ATTILA / BEÍRÓ: LANCZIN6ER MÁTYÁS FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK EmSTlBÖ VÖRHENYES VADNYUGATI ALKONYAT Kántor Mihály Azt mondják, senki sem születik bű­nözőnek, mindössze a körülmények teszik azzá. így volt ezzel Arthur Morgan is, aki bűnöző apja mellett maga sem látott mást, mint lopást és rablást. Persze Lyle Morgan vá­lasztott foglalkozása ellenére még lehetett volna jó apa, de sajnos tá­volról sem volt az. Korai halála után a fiatal Arthur egy másik férfiban találta meg azt az apafigurát, akire felnézhetett: a rettegett Van der Lin­de banda vezetőjében, Dutchban. A civilizáció és a törvények béklyó­jából kiszakított szabad élet utáni vágy álmában mindketten osztoztak. Arthur később a saját bőrén tanulta meg, hogy a szabadság bizony magá­nyos dolog. Fiatalkori szerelmétől a lány szülei' elszakították, mert nem nézték jó szemmel a foglalkozását, később pedig egy pincérnővel hozta össze a sors, aki szült neki egy fiút. Sajnos a férfi nem volt ott, hogy meg­védje őket, amikor rablók mindössze tíz dollárért megölték a szeretteit. Az elvesztésük felett érzett fájdalom nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Arthur végül olyan rablóvá vált, aki nem kegyetlenkedik a védtelenekkel és az elesettekkel, ám ugyanakkor kíméletlen az ellenségeivel. Nagyjából így tudnánk lefesteni a Rockstar Games idei nagy dobásá­nak, a Red Dead Redemption 2-nek a főhősét. A romantikus vadnyugat végnapjaiba helyezett történet több szálon kötődik a nyolc évvel ezelőtti első részhez, ám mivel annak előz­ményeként funkcionál, ráadásul egy teljesen új főszereplőt mozgat, így minden előzetes ismeret nélkül is megállja a helyét. Kalandunk egy balul sikerült folyami rablással indul, amely után Arthurnak, Dutchnak és bandájuknak menekülnie kell a nyp­­mukba szegődő fejvadászok illetve szövetségi ügynökök hada elől. A helyzetet nehezíti, hogy idővel ellen­tétek ütik fel a fejüket a bandatagok között, és Arthurnak döntenie kell, hogy hű marad az őt felnevelő társai­hoz, vagy inkább a saját elveit követi. A fejlesztők igyekeztek minden szempontból túlszárnyalni a ko­rábbi részt és ez többnyire sikerült is nekik. Arthur Morgan története nagyívű és grandiózus, szól barát­ságról, szerelemről, mohóságról és árulásról. A sztori köré épített nyílt, szabadon bejárható világ mérete impozáns, kidolgozása pedig elké­pesztően részletgazdag. Geográfiá­jában az amerikai vadnyugat egy színes, de fiktív szelete tárul elénk, melyben a készítők változatos vidé­keket és településeket ollóztak össze. Találunk itt a louisianai mocsarakat idéző bayou-t, az Appalache-hegy­­vidékre emlékeztető erdőborította hegyoldalakat, a Sziklás-hegység hófödte gerinceit, Texas homokos, kiégett fűcsomokkal tűzdelt síksága­it. A tájat koszos porfészkek, iparo­sodott nagyvárosok, eldugott indián táborok és széles farmok pettyezik. A tekintélyes méretű világban az utazgatást leggyakrabban lóháton vagy postakocsin utazva oldhatjuk meg. A kijelölt vasútállomásokon akár vonatra is szállhatunk, melynek vágányai keresztbe-kasul szelik a térképet. Törvényenkívülként lehe­tőségünk adódik arra is, hogy elfog­laljuk a gőzmozdonyt és kedvünkre garázdálkodjunk a vasparipával. Akik kevésbé sietnek és inkább a táj­ban gyönyörködnének, kereshetnek maguknak elköthető csónakokat. Ha már ráuntunk az utazgatásra és a történet fő csapását is inkább el­kerülnénk, akkor olyan szabadon választott kedvteléseknek hódolha­tunk, mint a vadászat, a horgászat, a póker, a dominó vagy a blackjack. Különösen érdekes játékkészítői döntésnek mondható Arthur Mor­gan formában tartása és az ehhez fel­épített rendszer. Hősünknek ugyan­is idővel megnő a haja, borostájából pedig szakáll serken. Ezek nyírását magunk is elvégezhetjük a táborunk­ban, vagy kérhetünk professzionális ellátást valamelyik borbélyszalon­ban. Emellett Arthur gyakran meg­éhezik, ám a bendőjét is csak csínján tömjük, mert különben látványosan elhízik. Visszafogottabb, szelektív táplálkozással (például gyümölcsök fogyasztásával) megszabadulhatunk a súlyfeleslegtől, rendszeres futás­sal pedig általános állóképességün­ket növelhetjük. Hátasunk szintén igényli a törődést, ám ne szeressük meg túlságosan, mert kalandjaink során a jószágok halandósága igen magas lesz. Az már tényleg csak mel­lékes, hogy a fegyvereinket is tiszto­gatni és javítgatni kell, különben a hatékonyságuk látja kárát. Ezeknek a hétköznapi tevékenységeknek az elmulasztása szerencsére nem vég­zetes, mellőzésükkel mindössze csak nehezebbé tesszük a saját dolgunkat. Mint az a fenti megoldásokból sejthető, a Red Dead Redemption 2 nem biztos, hogy mindenki szívéhez utat talál. A rendszer összetettségé­nek a megtanulása és a világ mére­tének a befogadása követel némi tü­relmet és elhivatottságot - valamint nem utolsó sorban rengeteg időt. Szinte képtelenség gyorsan végigro­hanni a fő sztorin, felépítése folytán a játék lépten-nyomon mellékutakra visz, vagy épp csak azokra csábít. Aki ezeknek enged, számítson rá, hogy nyom nélkül elveszhet a vadnyugati élményben. Ennél kevesebbet pedig nem várhatunk a 2018-as év egyik legnagyszerűbb játékától, melyre még sokáig viszonyítási pontként te­kinthetünk majd vissza. (Red Dead Redemption 2. Platfor­mok: PlayStation 4, XBox One) IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET 2019.ianuár

Next

/
Oldalképek
Tartalom