Tolnai Népújság, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-31 / 26. szám

2018. JANUÁR 31., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD-KÜLFÖLD g A kormány célja növelni az egészséges évek számát Timmermans nem tagadta, hogy Soros embere Kampányesemény Strasbourgban Frans Timmermans, a baloldal csúcsjelöltje Fotó: AFP BUDAPEST Végigkíséri az em­ber életét az alapellátás, ezért fontos, hogy ott induljanak el a népbetegségek megelőzését célzó intézkedések - mond­ta az egészségügyi államtit­kár tegnap. Horváth Ildikó egy háziorvosoknak rendezett szakmai napon arról beszélt, hogy az 5,8 milliárd forintos kerettel meghirdetett házior­vosi praxisközösségeknek szó­ló pályázat célja, hogy növelje az egészségben eltöltött évek számát, s felmérje a szív- és érrendszeri, a daganatos meg­betegedések rizikófaktorait, il­letve a gyermekek egészségét befolyásoló tényezőket. A háziorvosnak és az alap­ellátásban dolgozó többi sze­replőnek - védőnő, házi gyer­mekorvos - van alkalma, le­hetősége beavatkozni, fi­gyelni a célzott prevencióra. A szakmai irányító az Álla­mi Egészségügyi Ellátó Köz­pont (ÁEEK) és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet lesz. Gondos Miklós, az ÁEEK főigazgatója elmond­ta: a prevencióba a lakosságot is be kell vonni. Andréka Pé­ter, a kardiológiai intézet fő­igazgatója tudatta, hogy az el­múlt években csökkent a kar­­diovaszkuláris halálozás Ma­gyarországon, de ez főként a technológia és a gyógyszeres kezelések fejlődésének kö­szönhető. MW A magyar kormány nem vett részt a tegnapi strasbourgi vitanapon, amelyet az Euró­pai Parlament bevándorlás­párti többsége szervezett hazánk elítélésére. Orbán Viktor kormányfő jó előre le­szögezte, az ülésre „Soros­féle bevándorláspárti politi­kusok kampányeseménye­ként” tekint. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu STRASBOURG Lapzártánkkor még zajlott a vita az Európai Parlamentben, amelynek té­mája és célpontja a bevándor­lást elutasító Magyarország volt. A bevándorláspárti eu­rópai képviselők borítékolha­tó módon elítélték hazánkat, büntetést, elszámoltatást he­lyezve kilátásba. Éppen ezért Orbán Viktor miniszterelnök már napokkal ezelőtt leszö­gezte: a magyar kormány nem megy el Strasbourgba, mert az egész uniós parlamenti ülésre „Soros-féle bevándorláspárti politikusok kampányesemé­nyeként” tekint, amihez nem kíván asszisztálni. A vitát úgy kommentálta: „a bevándorlás­párti európai uniós képviselők egy könnyű autodaféra jönnek össze, ahol a nekik nem tetsző országot - ez most éppen Ma­gyarország - majd jól elítélik”. Megjegyezte, azért sem érde­mes részt venni rajta, mert „öt hónap múlva ezek az emberek „Őszintén szólva akkor kez­denék igazán aggódni, ha Or­bán Viktor dicsérne" - jelentet­te ki az Európai Bizottság első nincsenek sehol, ez egy kifu­tó modell, új parlament jön”. A magyar kormányfő arról is beszélt, hogy az európai balol­dalnak, „a bevándorláspártiak fő erejének” az európai vá­lasztási csúcsjelöltje, Frans Timmermans, az Európai Bi­zottság első alelnöke „Soros alelnöke szerdán Brüsszel­ben, arra reagálva, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Soros György emberének nevezte. György embere”. Orbán Viktor ezt úgy értékelte: Soros most már nyíltan is el akarja foglal­ni az európai intézményeket. Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója a strasbourgi vita előtti sajtó­­tájékoztatóján elmondta: ami­kor az elmúlt években volt tét­je és „egy minimális szintű ko­molysága” egy Magyarország­ról szóló brüsszeli vitának, akkor azon a miniszterelnök mindig személyesen részt vett és megvédte Magyarországot. Ez az esemény azonban sem­milyen szempontból nem ve­hető komolyan, pontosan tud­juk, mi történik: Soros embe­rei, a bevándorláspárti politi­kusok mondvacsinált hazug­ságokkal támadják hazánkat. Mint mondta, ebben főszerep­lő lesz Judith Sargentini mel­lett Frans Timmermans is, aki az Európai Bizottság tag­jai közül a legtöbbször talál­kozott Soros Györggyel, és aki az európai szocialisták csúcs­jelöltje. Hidvéghi Balázs ki­emelte: a Magyarország elle­ni támadás valódi oka, hogy a magyarok nemet mondtak a bevándorlásra. „Aggódnék, ha Orbán dicsérne” HÍREK Mit szeretne London? BREXIT Ragaszkodnak közös álláspontjukhoz eddigi nyilat­kozataik alapján az Európai Unió intézményeinek vezetői és képviselői, miszerint nem tárgyalható újra a brit EU-tag­­ság megszűnésének feltétel­­rendszeréről szóló szerződés, ahogy benne az úgynevezett ír-északír tartalékmegoldás sem. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnö­ke ismét arra szólította fel a brit kormányt, hogy mihama­rabb tegye világossá szándé­kait a következő lépéseket illetően. MW Sarkvidéki hideg az USA-ban AMERIKA Sarkvidéki hideg tört kedden az Egyesült Ál­lamokra, helyenként mí­nusz 40 Celsius-fokos hide­get mutattak a hőmérők. Az Egyesült Államok kétharma­dát - az északi és a közép­nyugati államokat, a Nagy-ta­vak vidékét, a keleti partvi­déket - sűrű hóesés és na­gyon fagyos időjárás jellemzi. Chicagóban az ABC televízió előrejelzései szerint például hidegebb lesz, mint a Déli­sark egyes vidékein. A közép­nyugati államokban várható­an mínusz 40-46 Celsius-fok alá süllyed majd a hőmér­séklet, Wisconsin és Illinois államokban 30-65 centimé­teres hótakaróra lehet szá­mítani, és szerdától havazik még a déli Alabamában és Mississippiben is. MW Beleszólt az Emberi Jogok Európai Bírósága is Hét ország fogadja be az afrikai migránsokat Maduro elnök országa lélektani hadviselés célpontja lett Fotó: AFP Hidegháború Venezuelában ITÁLIA Szijjártó Péter külgazda­sági és külügyminiszter sze­rint az Európai Unió az afrikai országokkal való együttműkö­dést rossz perspektívába he­lyezi. A tárcavezető azután nyi­latkozott a köztévének, hogy a keddi nap folyamán tárgyalt Osman Saleh Mohammed erit­­reai külügyminiszterrel. Szij­jártó hangsúlyozta: eritreai kol­légája „a magyar migrációs po­litikával ért egyet”, mert ha ha­zájából eljönnek az emberek, akkor nem lesz, aki felépít­se Eritrea modern gazdaságát. Szijjártó szerint Európa bizton­sága Afrikában kezdődik. Pél­daként említette, hogy amióta Líbia destabilizálódott, azóta az országon keresztül akadály nélkül éri el a migráció Afrika délebbi részeiből a kontinens északi partjait, ahonnan hajó­ra szállnak a migránsok és jön­nek Európa irányába. A migráció veszélyezteti leginkább az európai embe­rek biztonságát - nyüatkozta Benkő Tibor honvédelmi mi­niszter az MTI-nek. A minisz­ter kifejtette: Európa - és ben­ne Magyarország - biztonság­­politikai szempontból új sza­kaszba lépett. Európa vezetői­nek komolyan kell vennie a kontinens és az európai embe­rek biztonságát fenyegető új típusú biztonsági veszélyeket, amelyek közül legsúlyosabb a migráció - hangsúlyozta. Mindeközben úgy tűnik, véget ért a 47 illegális mig­­ránst szállító Sea Watch nevű mentőhajó kálváriája. Matteo Salvini olasz belügyminisz­ter korábban leszögezte: csak akkor köthet ki a hajó Olasz­országban, ha utasait azon­nal útnak indítják Németor­szág vagy Hollandia felé. A Sea Watchot ugyanis egy német ci­vil szervezet bérli és holland lobogó alatt hajózik. Az ügybe beavatkozott a strasbourgi Em­beri logok Európai Bírósága is: tegnap arra kötelezték az olasz hatóságokat, hogy biztosítsa­nak élelmet, ivóvizet, illetve or­vosi ellátást a tengeren hány­kolódó bevándorlók számára. Tegnap délutánra kiderült: partra szállhatnak a hajón veszteglő bevándorlók. A mig­ránsokat hét európai uniós or­szág között fogják szétosztani - jelentette be Giuseppe Conte olasz kormányfő. A menekül­teket Olaszország mellett Né­metország, Franciaország, Por­tugália, Románia, Málta és Lu­xemburg fogja befogadni. MW A románok is ellenzik az EU javaslatát BUKAREST Teodor Melescanu román külügyminiszter az AFP-nek adott interjújában ki­jelentette: ellenzi azt az uniós javaslatot, hogy a jogállami­ságot veszélyeztető tagálla­mok számára csökkentsék az EU-támogatásokat. „Ha vala­ki megmondja nekem, milyen kritériumok határozzák meg a jogállamiságot, kész leszek er­ről vitázni” - jelentette ki. Az Európai Parlament ja­nuár közepén nagy többség­gel fogadta el azt a javaslatot, amelynek értelmében felfüg­gesztenék, illetve csökkente­nék az uniós alapokból törté­nő kifizetéseket azon kormá­nyok számára, amelyek aka­dályozzák az igazságszolgál­tatás munkáját, vagy nem küzdenek a csalás és a kor­rupció ellen. Az Európai Bi­zottság által benyújtott javas­latot most az Európai Unió Ta­nácsában is meg kell vitat­ni, ahol a tagországok kormá­nyai képviseltetik magukat. Melescanu szerint azonban az uniós alapok nem „aján­dékok”, hanem olyan alapele­mek, amelyeken az EU egész filozófiája nyugszik. A román külügyminiszter konkrétan védelmébe , vette Lengyelországot és Magyaror­szágot, amelyek ellen az uniós alapszerződés 7. cikke alapján, „a jogállamiság súlyos meg­sértése miatt” indult eljárás. „A párbeszéd folytatását támo­gatom, hogy lehetővé tegyék a két ország számára érveik be­mutatását” - mondta. MW VENEZUELA A harmadik világ­háború rémképe is felsejlett tegnap a nemzetközi sajtóban, miután Oroszország és Irán ki­jelentette, hogy amerikai kato­nai beavatkozás esetén kiáll­nak Nicolás Maduro venezue­lai elnök mellett. A kedélye­ket lohn Bolton amerikai nem­zetbiztonsági tanácsadó jegy­zete borzolta fel, amely sze­rint az Egyesült Államok öt­ezer katonát küldene Kolum­biába, a válság sújtotta Vene­zuela szomszédságába, ha a caracasi kormányzat nem is­meri el a Nyugat által támo­gatott luan Guaidó ideiglenes elnök hatalmát. Bolton leszö­gezte, az Egyesült Államok ve­zetése szerint minden megol­dás elképzelhető. A kijelentés után Szergej Lavrov orosz és Mohamed Dzsavád Zaríf irá­ni külügyminiszter telefonon beszélt egymással, a kiszivár­gott hírek szerint a két tárca­vezető arról egyeztetett, hogy ha kell, összefognak Ame­rika ellen a jelenlegi elnök, Nicolás Maduro védelmében. Oroszország és Irán nemcsak gazdaságilag, hanem kato­nai szempontból is jelen van a dél-amerikai országban. Moszkva már a múlt hónap­ban mintegy négyszáz zsol­dost küldött a caracasi veze­tés biztosítására, a katonák a hírhedt orosz félkatonai szer­vezet, a Wagner-csoport al­kalmazásában állnak. Irán pedig december elején egye­zett meg Nicolás Maduróval, hogy márciusban három ha­dihajót vezényel a dél-ameri­kai ország partjaihoz. A hatalmon lévő elnök több fronton támadja ellenfelét: a ve­nezuelai legfelsőbb bíróság teg­nap megtiltotta a magát az or­szág ideiglenes elnökévé nyil­vánító Juan Guaidónak, hogy elhagyja az országot, továbbá zároltatta bankszámláit. Ma­duro elnök maga úgy reagált a helyzetre: „Ne engedjük, hogy Vietnám megismétlődhessen Latin-Amerikában!” Maduro szerint országa médiaháború és lélektani hadviselés célpont­ja. MW Szétosztják a hajón utazó illegális bevándorlókat Fotó: AFP

Next

/
Oldalképek
Tartalom