Tolnai Népújság, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-28 / 23. szám

2019. JANUÁR 28., HÉTFŐ BELFÖLD-GAZDASÁG y Továbbra sem tudják ellátni a feldolgozókat a hazai termelők Kelendő áru az élő sertés Kevesebb sertéshúst expor­tált Magyarország 2018 első tíz hónapjában, mint egy év­vel korábban, ráadásul ala­csonyabb áron. A közeli pi­acokon nőttek az eladások, de nem tudták kompenzál­ni, hogy az Ázsiába irányuló export visszaesett az afrikai sertéspestis miatt. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu KIVITEL Átalakította a hazai sertéstermékek exportjának szerkezetét és módosította célpiacait az afrikai sertés­­pestis tavaly áprilisi magyar­­országi (bár csak a vadállo­mányban észlelt) előfordu­lása - derül ki az Agrárgaz­dasági Kutató Intézet húspi­aci jelentéséből, amely a ta­valyi év első tíz hónapjának tényszámait mutatja be. Az intézet a Központi Statiszti­kai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva kifejti, hogy Ma­gyarország élősertés-kivite­­le 22 százalékkal emelkedett 2018-ban a korábbi évhez vi­szonyítva - írja a Világgazda­ság. A legtöbb élő sertést Romá­nia, Ausztria, Szlovákia és Hollandia vásárolta Magyaror­szágról, Romániába több mint a kétszeresére nőtt a kiszállí­tás. Ausztria öt, Hollandia ki­lenc százalékkal több sertést vásárolt az országból, míg Szlo­vákiába harminc százalékkal kevesebbet szállítottak. Az élősertés-behozatal 18 százalékkal csökkent ugyan­ebben az időszakban. A legna­gyobb beszállító Szlovákia, Né­metország, valamint Csehor­szág volt. Tavaly október végéig három százalékkal, 58 ezer tonná­ra csökkent Magyarország ba­romfihúsimportja az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyít­va. Ezen belül a csirkehús be­hozatala három százalékkal Eközben a sertéshúsexport mennyisége hét, értéke pe­dig húsz százalékkal csök­kent 2018 első tíz hónapjában a 2017. január-októberi idő­szakéhoz képest. A magyar ex­portőrök a legtöbb sertéshúst Romániába, Olaszországba és Horvátországba szállították, 37 ezer tonnára mérséklődött, míg a pulykahúsé négy szá­zalékkal csaknem ötezer ton­nára emelkedett. Eközben a baromfihúsexport 20 százalék­kal, 184 ezer tonnára emelke­dett. A vágási statisztikai ada­ezzel szemben az ázsiai piaco­kon drasztikus volt a vissza­esés, nyilvánvalóan a vaddisz­nókban megjelent sertéspes­tis miatti kereskedelmi korlá­tozások következtében. A visz­­szaesés Kína esetében 76 szá­zalék, a japán piacon pedig 68 százalék volt. tok szerint Magyarországon 629 ezer tonna baromfit vág­tak le 2018. január-novem­ber között, ez 11,9 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában vágóhidakra ke­rült mennyiség. A sertéshúsimport mennyi­sége ugyanakkor 11 száza­lékkal nőtt, míg értéke kicsit csökkent ebben az időszakban. A sertéshús 63 százaléka Né­metországból, Spanyolország­ból, Lengyelországból és Szlo­vákiából származott. A vágósertés decemberi ter­melői ára hasított meleg súly­ban számolva, áfa- és szállí­tási költség nélkül, küogram­­monként 444 forint volt a ser­tésár, ami kétszázalékos csök­kenés az egy évvel korábbi át­lagárhoz képest. A feldolgozói átadási árak eközben emelked­tek: az intézet adatai szerint a darabolt sertéshús (karaj, tar­ja, comb) feldolgozói értéke­sítési ára 4,4 százalékkal volt magasabb 2018 decemberében 2017 azonos hónapjához viszo­nyítva. A KSH szerint a rövid­karaj és a sertéscomb fogyasz­tói ára egyaránt egy százalék körüli mértékben csökkent. Az Európai Bizottság decem­berben megjelent előrejelzése szerint az unió sertéshúster­melése 23,8 millió tonna körül alakulhat 2024-ig. Az unió sertéshúsexportja 2,42 millió tonna lehet 2019- ben, ez csaknem 8 százalékos csökkenés a 2018. évi men­nyiséghez képest, ugyanakkor 2,66 millió tonna fölé emelked­het 2030-ra. A szakértők a ser­téshúsimportban jelentős bő­vülésre számítanak. Hasít a baromfiexport, csökkent a behozatal HÍREK Sztrájksegéiyt fizet a szakszervezet AUDI „Az ingolstadti anyavál­lalathoz fordul az Audi Hun­gária Független Szakszerve­zet (AHFSZ), miután a szom­bat esti tárgyalási forduló után sem sikerült megegyez­niük az óhajtott béremelés­ről (18 százalékot követel­nek) a győri gyár vezetésé­vel” - mondta Szimacsek Ti­bor szakszervezeti elnöksé­gi tag. Úgy látja, a magyaror­szági menedzsment által be­mutatott bérajánlat nem tük­rözi sztrájkuk súlyosságának mértékét. Mivel a sztrájk ide­jére nem jár bér, a szakszer­vezet sztrájksegélyt ad. Há­rom sztrájkban töltött mű­szak felett minden sztrájk­ban töltött műszakra nettó 5 ezer forint segélyt fizetnek, 12 órás munkarendnél pedig két sztrájkban töltött műszak felett 7500 forintot kapnak a munkások a bér helyett. MW Emberre támadt a veszélyes vírus SZERBIA A Szabadkai Köz­egészségügyi Intézetben ja­nuár közepén diagnosztizál­ták az első beteget az influen­za H1N1A vírusával, azaz ser­tésinfluenzával. A vírus még egy hónapig okozhat beteg­ségeket, de van ellene oltás, így az orvosok szerint nem kell járványtól tartani - írta a vaj­dasági Szabad Magyar Szó. Az első H1N1A típusú vírust egy kiskorú lánynál diagnosztizál­ták, akinek állapota már jobb, otthon lábadozik. MW Erős maradhat a növekedés üteme Harmincezer család vette igénybe a csokot Bővülő támogatások A háromgyerekesek idén 15 milliós hitelt vehetnek fel Fotó: MW TAKARÉKBANK A vártnál na­gyobb GDP-növekedés hatá­sára a Takarékbank megemel­te a tavalyi évi előrejelzését, elemzői szerint 4,8 százalé­kos volt a bruttó hazai termék éves növekedése 2018-ban - mondta el Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A kedvező áthúzódó hatá­sok, valamint a folytatódó di­namikus reálbér-növeke­dés, és ennek köszönhetően a fogyasztás markáns bővü­lése miatt idén 4,2 százalékos GDP-növekedésre számít a Ta­karékbank elemzői csapata - hangsúlyozta Suppan Ger­gely, aki ugyanakkor jelezte, kockázatot jelenthet a munka­erőhiány, ezt a termelékeny­ség, a hatékonyság és a ver­senyképesség növelésével le­het ellensúlyozni, ami további beruházásokra ösztönözheti a vállalkozásokat. A bruttó bérek tavalyi 11,3 százalékos növekedése után 2019-ben is nagyon jelentős, 9 százalékos béremelkedés vár­ható. Suppan szerint 2019-ben az ipari termelés is nagyobb mértékben járulhat hozzá a nö­vekedéshez mint tavaly, rész­ben az előző évi alacsony bázis, részben a kapacitások üzembe állítása, valamint egyes új autó­­modellek hazai gyártásának el­indítása miatt. A tavaly év végi lassulás után 2019 elején ismét 3 százalék fö­lé emelkedhet az infláció, azon­ban az üzemanyagok a tavalyi év közepén látott magas bá­zisa miatt, az idei év közepé­re megint 3 százalék alá eshet vissza, így 2019-re éves átlag­ban várhatóan 3 százalék lehet az infláció. A Takarékbank legfrissebb előrejelzése szerint év végére 315 forint lehet egy euró. MW Süli János: Paks bővítése érdekünk BUDAPEST Paks II. nélkül nincs hosszú távú biztonságos áramellátás, és az atomerőmű versenyképessége vitathatat­lan - mondta Süli János, a pak­si atomerőmű bővítéséért fele­lős tárca nélküli miniszter a villamosenergia-ellátásról és az atomenergiáról rendezett konferenciát megelőző sajtótá­jékoztatón. Süli János hangsúlyozta: az atomerőmű nem a megúju­ló energiaforrások ellen épül, hosszú távon a kettő együtt jelent megoldást a villamos­­energia-ellátásban. A napok­ban a Science tudományos fo­lyóiratban megjelent cikk is ezt támasztja alá, szerzői sze­rint az atomenergia és a meg­újuló energiaforrások nem zárják ki egymást, sőt, csak együttesen képesek lassítani a klímaváltozást - olvasható a Mandineren. Süli János kifejtette: a pak­si erőmű létesítési engedély­­kérelmét akkor adják majd be, ha az biztosan alkalmas lesz az engedélyezésre, így konkrét időpontot nem kívánt mondani. A finanszírozásá­ról elmondta: mivel a korábbi uniós vizsgálatok elhúzódtak, most folynak az egyeztetések az orosz-magyar hitelszerző­dés átütemezéséről, a módosí­tott szerződést az Országgyű­lésnek kell majd jóváhagynia. Fontosnak nevezte azt is, hogy az energia előállításának költ­sége megfizethető legyen a la­kosságnak és. elősegítse az ipar versenyképességét. MW OTTHONTEREMTÉS Az elmúlt évben már csaknem harminc­ezer család vette igénybe a családi otthonteremtési ked­vezményt (csők), így 2015-től már 95 ezer család otthonte­remtését segítette az állam a csők keretében - ismertette az Emberi Erőforrások Miniszté­riumának parlamenti állam­titkára szombaton Budapes­ten. Rétvári Bence hangsú­lyozta: ez azt jelenti, hogy az elmúlt négy évben összesen 274 milliárd forintot használ­hattak fel a csők keretében a családok otthonteremtésre. Mivel idén a családok még kedvezőbb feltételekkel ve­hetik igénybe a támogatást, 2019-ben a büdzséből 242 milliárd forint használható fel a csokra - tette hozzá a poli­tikus. Az intézkedés egyaránt ked­vező hatást gyakorol a demog­ráfiai folyamatokra és a gaz­daságra. A támogatásban ré­szesülő családok 230 ezer gyermeket nevelnek, vala­mint további 45 ezer gyerme­ket vállaltak. A támogatási összeg kétharmadát új lakás vagy ház építésére utalták ki, ami gazdaságélénkítő hatású - mondta az államtitkár, hoz­zátéve: az elmúlt év első ki­lenc hónapjában harminc szá­zalékkal több új lakás épült, mint 2017 hasonló időszaká­ban. Kiemelte: 2010 óta, kü­lönböző intézkedésekkel az állam 1580 milliárd forinttal támogatta a családok otthon­­teremtését. Ebben az évben a három gye­reket nevelő családok már nem 10 millió, hanem 15 millió fo­rintnyi kedvezményes kama­tozású hitelt vehetnek igény­be, és a kétgyermekes csalá-A nevelőszülők segítő kezet nyújtanak a rászoruló gyere­keknek, tehát ez is azt mutatja, hogy a gyermek a legfontosabb - hangsúlyozta az Emmi szociá­lis ügyekért és társadalmi fel­zárkózásért felelős államtitká­ra szombaton Székesfehérvá­ron, az országos programsoro­zat idei első állomásán. Fülöp Attila azt mondta, sze­retnék minél több informá­cióval ellátni az érintetteket, ezért szombaton elindult a Befogadlak program hivata­dok is 10 millió forintos hitelt használhatnak fel - emlékez­tetett. Ezért arra számítanak, hogy továbbra is bővülni fog a csokot igénylő családok száma - mondta Rétvári Bence. MW los internetes oldala, a www. neveloszuloiprogram.hu. A nevelőszülői tevékenység szakmai oldalát is fejlesz­teni kívánják: 2020. január 1-jén bevezetik a nevelőszü­lői gyedet a két évnél fiatalabb gyereket nevelőknek. A gyermekvédelemben lévő 23 ezer gyerek közül mintegy 15 ezer nevelőszülőknél él, a töb­bi egyelőre gyermekotthonok­ban nevelkedik; tehát nagyjá­ból nyolcezer gyerek mehetne még nevelőszülőkhöz. A Fitch szerint felminősítés jöhet A közép- és kelet-európai EU- gazdaságok ciklikus növekedé­se tavaly valószínűleg tetőzött, de két évig viszonylag erőtel­jes marad - áll a Fitch Ratings Londonban ismertetett éves térségi előrejelzésében. A nem­zetközi hitelminősítő egy má­sik elemzésében utalást tett arra, hogy az idén több közép- és kelet-európai ország - köz­tük Magyarország - adósminő­sítése javulhat. A térségi gaz­daságok várható lassulását az euróövezeti növekedés gyengü­lése, a fokozatos monetáris szi­gorítás, az EU-folyósítások le­hívásának lassuló üteme okoz­za majd. Azonban a régió gaz­daságai így is 2,7 és 4,2 szá­zalék közötti éves átlagos nö­vekedési ütemet produkálnak 2020 végéig: a magánszektor fogyasztása az országcsoport növekedésének fő hajtóereje. A cég a magyar gazdaságban a tavalyi évre általa becsült 4,2 százalékos növekedés után 2019-re 3,5, jövőre 3,2 száza­lékos GDP-bővülést vár. Befogadlak program akció indult

Next

/
Oldalképek
Tartalom