Tolnai Népújság, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-26 / 22. szám
2019. JANUÁR 26., SZOMBAT SPORT 15 Dzsudzsák Balázsnak a magyar válogatott szent és sérthetetlen Tűzbe megy a csapatéit Dzsudzsák Balázs szerint, ha akadtak is gyengébb meccsei labdarúgó-válogatottunkban, az akaratát és a hozzáállását nem érhette kritika, a százszoros válogatottságnál és a hazai Eb-szereplésnél pedig nincs nagyobb ösztönző erő. Az egyesült arab emírségekbeli al-lttihad Kaiba 32 esztendős, 98-szoros válogatott szélsője úgy látja, nemzeti csapatunk Marco Rossi kapitánnyal kilábalt a hullámvölgyből. Babják Bence/Nemzeti Sport szerkesztoseg@mediaworks.hu- A közelgő Európa-bajnoki selejtezők tükrében milyen formában érzi magát?- Minden rendben. Az Ázsia-kupa miatti egy hónapos bajnoki szünetben beiktattunk egy tizenkét napos egyiptomi edzőtábort, ahol a fizikai felkészítésre helyeztük a hangsúlyt, de már ismét Dubaiban készülünk. A nyáron kimaradt felkészülést most pótoltam, jó erőben érzem magam, és várom a február ötödikén kezdődő folytatást. Ráadásul akkor éppen az előző klubom, az al-Vahda ellen játszunk.- Mire számít az Eb-selejtezőkön?- A Szlovákia elleni idegenbeli és a Horvátország elleni hazai meccsel belecsapunk a közepébe, de ezt a feladatot kell megoldanunk. Remélem, azt az összeszedett és egységes játékot nyújtjuk, amelyet novemberben. Minden esélyt meg kell ragadnunk, hogy kijussunk a részben hazai rendezésű Eb-re.- Jó úton indult el a válogatott Marco Rossi kapitánnyal?- Az utóbbi két évben a 2016-os Eb volt a mérce, ahhoz képest visszaesett a válogatott, de úgy tűnik, az olasz szövetségi kapitánnyal kilábaltunk a hullámvölgyből. Kialakult a mag, amely tudja, mit akar a szakmai stáb játszatni, és képes követni a taktikai utasításokat. A kapott gól nélküli legutóbbi két hazai Nemzetek Ligája-találkozó biztató volt. Ezekbe kell kapaszkodnunk, és olyan teljesítményt kell nyújtanunk, hogy a végeredménytől függetlenül emelt fővel jöhessünk le a pályáról.- 2019-ben a százszoros válogatottságot, valamint az újabb Eb-szereplést is elérheti.- Ami pályafutásom megkoronázását jelentené. Folyamatosan pluszmunkát végzek, hogy válogatottnak és az együttes csapatkapitányának vallhassam magam. Ahogy idősödöm, egyre jobban látom, hogyan segíthetem a csapatot. Tavaly novemberben is úgy készültem, hogy ha becserélnek, frissen és motiváltán lépjek pályára. Ha akadtak is gyengébb meccseim, az akaratomat és a hozzáállásomat sosem érhette kritika, a százszoros válogatottságnál és a hazai Eb-szereplésnél pedig nincs nagyobb ösztönző erő. A válogatott nekem szent és sérthetetlen, a csapatért a jövőben is tűzbe megyek.- Harminckét esztendősen az utolsó nekifutásra készül vagy Gera Zoltán babérjaira tör?- Nem gondolkodom a búcsún, azt sem érzem, hogy más labdarúgó lennék, mint a harmincesztendős Dzsudzsák Balázs volt. Annyi a különbség, hogy tapasztaltabb lettem, jobban átlátom a játékot, bizonyos helyzetekbe ésszel, nem pedig lendülettel megyek bele. Teszem a dolgom. Amíg fittnek érzem magam, amíg elkerülnek a sérülések és amíg segíthetek a válogatottnak, addig nem gondolok arra, hogy szögre akasztom a cipőt.- Nem a pályafutása, hanem válogatotti karrierje végére gondoltam.- Évekkel ezelőtt is elmondtam, hogy ha akad olyan labdarúgó, aki leszaggatja rólam a mezt és többet tesz a válogatott játékához, sértődöttség nélkül ülök a kispadra, és segítem, amiben tudom. Nagyképűség nélkül mondom, hogy akkor járna a legjobban a magyar labdarúgás, ha már nem lenne szükség az én generációmra, mert az azt jelentené, hogy megérkezett a jobb, fiatalabb, gyorsabb korosztály. Ám amíg ez sajnos nem történik meg, addig miért ne akarnám tudásom legjavát nyújtva segíteni a válogatottat?!- Az Eb-részvétel eufóriát váltott ki, aztán többször láttuk könnyes szemmel nyilatkozni a meccsek után. Mi az, ami a fájó vereségek ellenére is a címeres mezhez vonzza?- Ha megkérdezzük a kapu mögötti tábor egyik szurkolóját vagy egy igazi magyar drukkert, ugyanúgy bizsergeti őket a válogatott említése, mint engem. Megrohannak az emlékek, és belegondolok, mennyi örömöt tartogathat a jövő. Éles váltás lesz, de ha megadatott volna, hogy a Real Madridban futballozzak, akkor sem helyezném a klubomat a válogatott elé. Akár ciki volt, akár nem, ha megérintett a vereség vagy a kudarc, könynyes szemmel álltam a kamera elé. Sosem tettem fel a kezem, hogy ebben nem szeretnék részt venni, legyen szó akár a csodálatos fogadtatásról a Hősök terén, akár az andorrai vereségről. Tizenkét év alatt rengeteg élményt, energiát, szeretetet és sikert kaptunk a szurkolóktól, és hát... Ez a magyarságtudat, erre nincs jobb kifejezés. Mindig felemelő érzés, amikor huszonötezer szurkoló énekli a Himnuszt.- A nyári klubváltása után szeretett volna visszatérni Európába, és a holland élvonal is képbe került. A játéklehetőség vagy a szerződés hossza volt az akadály?- A játéklehetőséggel nem lett volna probléma. Az eindhoveni éveim miatt az élvonalbeli újonc Fortuna Sittard akart szerződtetni. Nem zsákbamacskát vettek volna velem. Ám kétséges volt, a klub megállja-e a helyét az élvonalban, nem éreztem biztosnak, hogy jól járok-e az esetleg a kiesés elől menekülő együttessel, amely a mécsesek nagy részében csak védekezik. Emiatt másfelé is keresgéltünk. Az Emírségekben szintén tudták, mit várhatnak tőlem, és nem titok, a szerződésben is mást kínáltak. Nem láttam biztosítékot arra, hogy ismét sikeres lesz a hollandiai kaland, így az al-lttihad Kaiba mellett döntöttem.- A hazatérésének mennyi realitása volt? A Mol Vidi elismerte, tárgyaltak, a nyáron pedig a Ferencvárostól kapott edzéslehetőséget.- Azért maradtam csendben, mert az évek során megtanultam, csak akkor érdemes megszólalni, ha nagyon muszáj. Az utolsó pillanatig kivártunk, ezek után, amint szóba került a Vidi és a Fradi, megint megkaptam, hogy Dzsudzsák azért nem jön haza, mert nyolcszázmillió forintot kér naponta. Ezeket a pletykákat a jövőben sem kommentálom, és most elmondom, hogy ha hazaigazolok, az nem az anyagiak miatt lesz, hanem azért, hogy megkapjam a tiszteletet és a bizalmat. Ami a Vidít illeti: nem a fizetésen múlt, egyéb részletekben nem tudtunk megegyezni. Emiatt jobbnak láttuk, ha kivárunk, kíváncsiak voltunk, milyen előnyökkel jár, ha szabadon igazolható vagyok. Mivel a Fradinak és magamnak sem akartam kellemetlenséget, igyekeztem titokban tartani, hogy a Népligetben készülök, de utólag mindenkinek megköszöntem a lehetőséget.- Amikor aláírt az al-lttihad Kalbához, mit érzett? Csalódottságot, amiért nem tért viszsza Európába, vagy megkönynyebbülést, hogy vége a bizonytalanságnak?- Utóbbit. Engem is megdöbbentett, mennyire nehézkesen ment a klubváltás. Ahogy teltek a napok, egyre gyakrabban tették fel a kérdést, hogy ha tényleg jó játékos, miért nincs csapata már két hónapja. Akadt olyan klub, amelyiknél belementem volna, hogy nézzenek meg, és a látottak alapján döntsenek, szerződtetnek-e, vagy sem; máshol azt mondtam, elfogadom az ajánlatot, higgyék el, nem okozok csalódást, de sajnos valami mindig közbejött. Remélem, többször nem kerülök ilyen helyzetbe, nehéz időszak volt.- A novemberi két hazai Nemzetek Ligája-találkozó előtt izgult a szurkolói fogadtatás miatt?- Nagy megkönnyebbülést jelentett a reakciójuk. Hónapokig nem nyilatkoztam, emiatt megint megkaptam, hogy a pénz miatt hiúsultak meg a szerződések. Ezek után kicsit tartottam a füttykoncerttől, de szerencsére épp az ellenkezője történt. Megható és felemelő érzés volt, nem győztem eléggé hálálkodni a fogadtatásért. Akadtak gyengébb meccseim, de ha a hozzáállásomat kritika érhetné, nem vastaps fogad. Milliók, lányok, álhírek Dzsudzsák Balázs szinte minden átigazolási időszakban a sportoldalak főszereplője, de a bulvárlapok is gyakran írnak róla. Adva van a kérdés: foglalkoztatja, mi jelenik meg róla? „Tisztában vagyok vele, mi történik Magyarországon, a napi híreket elolvasom, de már megválogatom, kinek mit mondok - mondja a labdarúgó. - Nem keresem a nyilvánosságot csak azért, hogy álhíreket cáfoljak. Élem az életem, azért dolgozom, hogy jó formában lépjek pályára, és nem rontom el a napomat azzal, hogy melyik bulvárlap melyik lánnyal »látott« Nyírlugoson, vagy hogy hány milliót kértem a Viditől és a Fraditól. Felesleges időpocsékolás, ráadásul másnap újabb pletykát kellene cáfolnom. Aki ismer és mellettem áll, tudja, mennyi a valóságalapja az ilyen cikkeknek. Próbálok hiteles maradni, ha úgy érzem, szólnom kell, jelentkezem.” JEGYZET Kinek a fia? Pajor-Gyulai László jegyzet@mediaworks.hu Nem rossz társaság. Ha valakit a futballban egy szintre helyeznek Zlatan Ibrahimoviccsal vagy Wayne Rooney-val, akkor azon nincs mit szégyenkezni. Még akkor sem, ha nem az aktuális futballtudás vagy futballmúlt a rendezési szempont, hanem egy adott közeg reklámértékének a növelése, különösen a hatalmas piacot képviselő Egyesült Államokban, ahol az üzletben semmit sem bíznak a véletlenre. Az észak-amerikai profi futballliga, az MLS a tavaly Konferencia-döntőig jutó Kansas City-ből egy 22 éves magyar fiatalembert hívott meg egy hete a legnagyobb médiaeseményére, aki ott került egy csapatba az elején említett világklasszisokkal. Sallói Dániai valóban rengeteget fejlődött, és remek évet zárt 2018-ban. Egy évvel korábban 23 meccsen 3 gólig és egy gólpasszig jutott el, tavaly viszont már 33-szor lépett pályára, és 14 góljával, hét asszisztjával csapata legeredményesebb játékosává nőtte ki magát. Nem is lehetett kérdés, hogy a liga vezetői őt hívják meg a Kansas képviseletében, az ő arca a legismerősebb abból a csapatból. Dagadhat a keblünk a nagy büszkeségtől, de nem árt óvatosan a mi fiunkként emlegetni őt. Újpesten nevelkedett, egy évet töltött a Kansas utánpótlásában, miután visszatért a magyar klubhoz, 2015 derekán, 19 évesen bemutatkozott az NB I-ben. ígéretesen futballozott, de a nyár végén érkezett hat új ember, többségükben ismeretlen délszláv játékosok, és Sallói Dániel előbb a kispadra, onnan a lelátóra szorult, majd fél év gyirmóti kitérőt követően visszament Kansasba, ahol profi szerződést kapott. Vermes Péter, a csapat magyar származású edzője tisztában volt a fiatal támadó tehetségével, és tudatosan elkezdte őt felépíteni. Türelmesen, szakmai hozzáértéssel, megfelelően adagolva neki a felelősséget, a terhelést - látjuk, mi lett az eredménye. Évtizedek óta visszatérő kérdés a magyar futballban, hogy a sok - mára sajnos egyre kevesebb - tizenéves tehetségből miért nem lesz befutott felnőtt. Százszámra lehetne emlegetni az elkallódottnak minősített ígéretes játékosokat, s ha Sallói Dániel itthon marad, alighanem ezek számát gyarapította volna. Kansasban megkapta azt, amit itthon nem: a bizalmat és a hozzáértő átvezetést az ifjúságiból a felnőttkorba. Ez a tudás nálunk bántóan hiányzik, amit a klubok amúgy a zsebükön is megérezhetnek. Sallói Dánielt újpestiként kereken 100 ezer euróra értékelte a Transfermarkt, ma 1,25 millió áll a neve mögött. Nemcsak futballistának, üzletnek sem lenne utolsó. " - '' ' ................................ i n i mi mi -Dzsudzsák Balázsnak felemelő érzés, amikor 25 ezer szurkoló énekli a Himnuszt Fotó: Szabó Miklós