Tolnai Népújság, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-04 / 3. szám

2019. JANUÁR 4., PÉNTEK GAZDASÁG "J Az új szabályozás a munkaadónak és a munkavállalónak is kedvez Külgazdasági rekordokat döntött Magyarország BUDAPEST Soha ennyi és soha ilyen nagy értékű beruházás nem érkezett Magyarország­ra, mint tavaly - jelentette ki tegnap Szijjártó Péter külgaz­dasági és külügyminiszter. Ki­emelte: tavaly 98 nagyberu­házás jött hozzánk, összesen 1380 milliárd forint értékben, és ezekhez a magyar kormány 135 milliárd forint támogatást nyújtott. A beruházásokkal 17 024 új munkahely létesült, s az így létrehozott munkahelye­ken a vállalatok 425 700 forin­tos átlagbért fizettek, ami 40 százalékkal magasabb a kül­földi beruházásoknál fizetett 2017-es átlagbérnél. A nagybe­ruházások hozzájárultak ah­hoz, hogy magyar a harmadik legalacsonyabb a munkanél­küliségi ráta az unióban. A legtöbb beruházás Német­országból jött: a 98 nagyberu­házásból 28-at németek hajtot­tak végre, 620 milliárd forint értékben. A németeket az Egye­sült Államokból érkezők és a magyar beruházók követik. A legtöbb beruházás az autó­iparba jött, a 98 nagyberu­házásból 36. A beruházás­ösztönzésben Magyarország bekerült a világ tíz legjobb be­fektetési helyszíne közé. Most Németországon kívül hazánk az egyetlen olyan or­szág Európában, ahol mindhá­rom német vezető autómárka gyártóegysége üzemel. MW nyugdíjas is jól jár a A m a * dősek foglalkoztatottsága az Unióban (2018. március) A 65-69 éves korosztály foglalkoztatottsági aránya (százalék) Egyesült Királyság OECD-átlag Németország Hollandia Csehország Lengyelország Olaszország Görögország Franciaorszag Szlovákia Magyarország Spanyolország megillető egészségügyi ellá­tást. Ezzel a vállalkozások is jól járnak: nemcsak tapasztalt munkaerőhöz jutnak, de köz­terheik is csökkennek.- A munkaerőhiányt akár azok a szakemberek is pótol­hatják, akik korábban nyug­díjba vonultak, de a nyugdíj mellett önként és szívesen vállalnak munkát - mondta Tállai. Ezt felismerve határo­zott úgy a kormányzat, hogy rendkívül kedvezményes kö­rülményeket alakít ki azok­nak a nyugdíjasoknak, akik úgy döntenek, visszatérnek a munkaerőpiacra. A miniszterhelyettes rá­mutatott: a január elseje óta élő szabályok alapján a nyug­díj mellett dolgozók fizeté­séből már csak a 15 százalé­kos személyi jövedelemadót (szja) kell levonni, az érintet­teknek tehát sem egészségbiz­tosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük. - Mindez ugyapakkor nem jelenti azt, hogy a dolgozó idősek ellá­tás nélkül maradnak. A nyug­díj mellett munkát vállalókat ezentúl is minden olyan ellá­tás megilleti, amelyet eddig nyugdíjasként igénybe vehet­tek, ebben semmilyen válto­zás nem lesz - magyarázta Tállai. - A szabályok átalakí­tása azt a célt szolgálta, hogy a dolgozó nyugdíjasok fizetésük minél nagyobb részét kézhez kapják. Eddig bruttó százezer forintból 71 ezer forintot ka­pott meg egy dolgozó nyugdí­jas, miután levonták tőle a sze­mélyi jövedelemadót és a járu­lékokat. Az idén viszont már csak az szja jön szóba, így pe­dig 85 ezer forinthoz juthat­nak az érintettek. Ez azt jelen­ti, hogy százezer forintos bér­nél egy év alatt 168 ezer fo­rinttal több marad a nyugdí­jas munkavállaló zsebében. A miniszterhelyettes szerint elképzelhető, hogy az új sza­bályozás nyomán sok nyugdí­jas átgondolja saját helyzetét, s akár részmunkaidőben is, de visszatér korábbi kereső tevé­kenységéhez, vagy új feladatot vállal. - Jelenleg Magyaror­szágon nagyjából hetvenezer ember dolgozik a nyugdíj mel­lett. Az új, kedvező adóügyi szabályrendszer következté­ben ez a létszám nem túl hosz­­szú idő alatt akár a duplájára is emelkedhet. A munkaadók­nak igencsak megéri nyugdí­jas szakembereket alkalmaz­ni, hiszen januártól 21 száza­léknyi közterhet takarítanak meg. Több Rövid idő alatt akár meg is duplázódhat a nyugdíj mel­lett munkát vállalók létszá­ma - véli a pénzügyminisz­ter-helyettes. Ebben szerin­te annak a néhány napja élő közteherviselési szabálynak is jelentős szerepe lehet, amelynek nyomán idén már csak személyi jövedelem­­adót kell fizetniük a nyugdí­jas munkavállalóknak, járu­lékot nem. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu VISSZATÉRÉS A hazai munka­erőpiac kivételes helyzetben van: míg az évtized elején ál­lásból volt kevés, ma már mun­kaerőből van hiány, egyes he­lyeken égető szükség mutat­kozik tapasztalt és képzett dolgozók iránt. így aztán rö­vid idő alatt akár meg is duplá­zódhat a nyugdíj mellett mun­kát vállalók létszáma - vé­li Tállai András pénzügymi­niszter-helyettes. Mint ahogy a Magyar Időknek elmondta, ebben annak a néhány napja élő közteherviselési szabály­nak is jelentős szerepe lehet, amelynek nyomán az idén már csak személyi jövedelem­­adót kell fizetniük a nyugdí­jas munkavállalóknak, járulé­kot nem. A nyugdíjas dolgozók természetesen ezentúl is meg­kapják az őket nyugdíjasként 17 ezer család kap gyodot februárban Emelik az ápolási díjat Csökkentenék a felújítások áfáját Az áfakedvezmény jól hatna a lakhatásra Fotó: Shutterstock JÖVEDELEM Az idei évtől bővül­nek és emelkednek az ápolási díjak - mondta tegnap az Em­beri Erőforrások Minisztériu­mának parlamenti államtit­kára. Rétvári Bence közölte, a kormány idén januártól - új kategóriaként - a tartósan be­teg, önellátásra képtelen gyer­meküket otthon ápolók szá­mára bevezette a gyermekek otthongondozási díját (gyod), amelynek összege havi bruttó 100 ezer forint és a gyermek életkorától függetlenül folyó­sítható. Az új juttatást a járá­si hivatalok állapítják meg ja­nuár 15-ig, és február 5-én fo­lyósítják először a mintegy 17 ezer család számára - tette hozzá. A gyod összege 2022-ig folyamatosan emelkedni fog, és eléri majd az akkori mini­málbér szintjét - emelte ki Rét­vári Bence. Az államtitkár hangsúlyozta azt is, hogy január 1-jével min­den egyéb ápolási díj összege is emelkedik; a növekedés az idén 15 százalékos, majd 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben 5 száza­lékos lesz, ami 30 százalékos emelkedést jelent összességé­ben. Megemlítette azt is, hogy az elmúlt években az alap- és emelt összegű otthonápolási díj mellé bevezettek egy kiemelt kategó­riát, amely azoknak a családok­nak segített leginkább, ahol sú­lyos állapotú, önellátásra képte­len gyermeket nevelnek. Ebben a kategóriában 58 százalékos emelés történt. Emellett fontos intéz­kedés volt az is - mond­ta -, hogy 50 ezer forintos nyugdíjkiegészítést állapítot­tak meg azoknak, akik leg­alább húsz évig a gyermekü­ket otthon ápolták és az emelt vagy kiemelt összegű ápolási díjra voltak jogosultak. Ese­tükben szolgálati időnek szá­mít az ápolási díjra való jogo­sultság. Rétvári Bence közölte, hogy az intézkedések bevezeté­se előtt a kormány széles kör­ben egyeztetett az érdekvédel­mi szervezetekkel. Megjegyez­te, hogy az ápolási díj témája a „politikai térbe” is bekerült, hiszen az ellenzéki pártok és képviselőik sokszor demonst­ráltak a díjak emelése mellett, ám amikor ezekről szavazni kellett volna a parlamentben, azt az ellenzék nem tette meg. Ebből is látszik, hogy az ellen­zék számára valójában ebben a kérdésben sem a díj(ak) emelé­se volt a fontos, hanem a „poli­tikai jelenetkeltés” - szűrte le az Emmi államtitkára. MW Változások az e-matricás rendszerben ÚTDÍJ Változások lépnek, illet­ve léptek életbe a hazai díj­köteles úthálózat használatá­ra vonatkozóan. Ettől az évtől két új, 2018 folyamán átadott gyorsforgalmi és főúti szakasz­­szal bővült a díjköteles utak kö­re. Az e-matrica-rendszerben a díjköteles úthálózat hossza 1356 km-ről közel 1380 km-re nő. Az új fizetős szakaszok az M35 autópálya 481. sz. főút és Berettyóújfalu közötti 18,7 kilo­méteres szakasza, valamint az M4 autópálya Berettyóújfalu és 47. sz. főút közötti, 3,7 kilomé­teres szakasza lesznek. Több ponton módosul a pót­kocsikkal kapcsolatos szabá­lyozás. Fontos újdonság, hogy a D2 és B2 kategóriába tartozó járművekre a pótkocsikra ér­vényes jogosultságot (U díjka­tegória) is meg lehet vásárolni (a D2-es vagy B2-es jogosultság mellett). A rendelkezés egysze­rűsíti az autósok életét, mivel a vontatóra megváltott U díjkate­góriájú e-matrica segítségével bármilyen vontatmánnyal köz­lekedhetnek. Változott a járműszerelvé­nyek jogosulatlan úthasznála­ta esetében a pótdíj is: ha sem a járműszerelvény D2 vagy B2 díjkategóriába tartozó von­tató járműve, sem pótkocsija nem rendelkezik úthasznála­ti jogosultsággal, nem két, ha­nem csak egy pótdíjat kell fizet­nie. Akkor is pótdíjat kell fizet­ni, ha a vontató jármű igen, a vontatmány pedig nem rendel­kezik úthasználati jogosultság­gal. MW FORDULAT Bevezetnék a lakás­­felújítások kedvezményes áfá­ját - nyüatkozta Koji László ÉVOSZ-elnök a Világgazdaság­nak. Kiemelte, minden olyan esetben is szükség lenne a for­­galmiadó-visszatérítés lehető­ségére, amelyben nem 5 szá­zalékos áfával tudják befejez­ni a kivitelezést. Hozzátette: a lakásfelújítások áfájának válto­zására reményeik szerint már idén lehetőség nyílik, amire azért van szükség, hogy kiszá­mítható piacra építhessenek, és kifehéredjen az építőipar tö­megbázisát adó legkisebb cé­gek tevékenysége is. Koji sze­rint az áfakedvezmény a lakha­tási krízist is enyhítené, mert azokat is támogatáshoz juttat­ná, akiknek nincs elég forrá­suk a felújításhoz. A szakem­ber beszél arról is, hogy az épí­tőiparban öt év alatt 70 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ebből tavaly 15 ezerrel már el­érték a határokat. Koji Lász­ló szerint az építőipar teljesí­tőképessége a 90 százalékos szint közelében van, a növe­kedés hamarosan véget ér, vi­szont a fizetőképes kereslet egy nagyon gyors, intenzív nö­vekedési szakaszba kényszerí­ti a fennmaradni kívánó kivite­lezőket. Amelyik társaság nem tud megfelelő lendülettel be­ruházni, képezni, jobban szer­vezni, kiegyensúlyozni az üz­leti kapcsolatait, az kikopik a piacról. Kiemelte, sokat segít­het a technológiaváltásra for­dítható 28 milliárdos pályáza­ti csomag. Katonadolog A katonák a jövőben a szol­gálati idő lejártával megvásá­rolhatják majd a szolgálati la­kásukat - nyilatkozta Benkő Tibor honvédelmi miniszter. A tárcavezető az InfoRádiónak elmondta azt is, egyéb kedvez­ményekkel is segíteni kíván­ják a katonák lakhatását az önkormányzatok és a pénzin­tézetek bevonásával. Bevezették a gyermekek otthonápolási díját Fotó: Shutterstock

Next

/
Oldalképek
Tartalom