Tolnai Népújság, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-04 / 3. szám

2019. JANUÁR 4., PÉNTEK MEGY ÖRKÉP 3 Közösségben segíteni, támogatni tudják egymást A közönség szeretete az alkotó fizetsége Egy amatőr festőművész Tolna megyében havonta átlagosan tíz-húszezer fo­rintot költ vászonra, festé­kekre, keretezésre, ecset­re. A folyamatos pénztelen­ség, támogatási és gyak­ran helyhiány miatt az ama­tőr művészeknek, beleért­ve a szobrászokat, poétá­kat, zenészeket, fotográ­fusokat, egyre nehezebb a helyzetük. Brunner Mónika monika.brunner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE A Bárka Művé­szeti Szalon 1996-ban ala­kult, elnöke, Lönhárd Fe­renc szerint folyamatos vál­tozásban vannak, amely né­ha örvendetes, néha elkese­rítő. Az elmúlt huszonkét év­ben sokan távoztak tőlük, néhányan tavaly is. Volt, aki megromlott egészségi állapo­ta miatt, és volt, aki elköltö­zött a megyéből.- Amely vi­szont örvendetes számukra, hogy jönnek újak. Néhány hete felvették a kapcsolatot egy kalocsai művészeti bará­ti társasággal, valamint nyá­ri művészeti tábor létrehozá­sára pályáztak. Jelenleg har­mincöt alkotó tartozik hozzá­juk. A Bárka Művészeti Sza­lon tagjai rendszeresen ta­lálkoznak, kéthetente a régi Zugban jönnek össze szom­bat délelőttönként közös fes­tészetre, és kitűnő a kapcso­latuk azon Tolna megyei al­kotókkal, akiknek hivatása a művészet.- Profiknak azok számíta­nak, akik ez irányú végzett­séggel rendelkeznek, legye­nek akár szobrászok, fotósok, festők vagy éppen kerami­kusok. Az amatőr művészek kedvtelésből alkotnak, a pro­fi alkotóktól viszont elvárja a közönség, hogy folyamatosan magasabb szintet képviselje­nek. Mindenki járja a maga útját, a lényeg, hogy szívvel­­lélekkel tudjon kiteljesedni a művészetében - mondta la­punknak Biszák László festő­művész, aki szerint továbbra is az egyik legnagyobb prob­lémájuk, hogy nem tudnak gondtalanul alkotni, folyama­tos pénzhiánnyal küszköd­nek, és a megélhetéseik mi­att művészeti területen kívül kell munkát vállalniuk. Na­gyon sok a költségük, alko­tásaikból nemhogy nem tud­nak megélni, de leginkább csak ráfordításaik vannak. Ha a festészet alapanyagait nézzük, egy ötvenszer hetven centiméteres vászon, az ecse­tek, a festékek, plusz a kere­tek minimum tíz-tizenötezer forintos költséget jelente nek a művésznek. Ha valaki még meg is szeretné mutat­ni a munkáit, és minőségibb alapanyagokat választ, akkor még több. Ugyanezt meg tudja erősí­teni Balogh László, aki kép­zőművészek, festők, szobrá­szok, fafaragók, poéták, ze­nészek alkotta Alisca Ama­tőr Art alapító elnöke. Bútor­­asztalosként nem állt tőle tá­vol az alkotás, de csak később kezdett el festeni, a kezdetek­kor leginkább az impresszio­nizmus nyűgözte le.- Amatőr művészként nem lehet megélni. A pénztelen­ség és a támogatások hiánya okozza a legnagyobb nehézsé­get, ahogy az is, hogy nincs egy olyan helyünk, ahol ösz­­sze tudnánk gyűlni. A ren­dezvényeink során rend­re bérelnünk kell helyisége­ket. A csapatunk szekszárdi, de gyakran szervezünk ki­sebb falvakban esteket, aho­vá el is kell jutni. Hamarosan azonban a Babits Mihály Kul­turális Központban lesz ki­állításunk - mondta lapunk­nak Balogh László. Hozzátet­te, úgy érzi, a nehézségek el­lenére művészeti társaságuk olyan tehetségeket is fel tud karolni, akiket egyébként nem fedeznének fel. Az alkotás öröméért megeri Az anyagi nehézségek ellené­re az amatőr művészeti cso­portok, közösségek tagjai a tavalyi évben is nagyon sokat alkottak, legyen szó akár egy költeményről, festményről, ze­nemű írásáról, fafaragásról, üvegfestésről vagy gravírozás­­ról. Vannak olyan művészek, akik hetente, naponta meg­festenek egy festményt, vagy akár tűzzománctechnikával naponta több ékszert is készí­tenek. Az alkotási vágy egyénenként változik, a többség nem szá­molgatja, hogy a műveinek száma másokéhoz képest sok vagy kevés. A lényeg az alkotás élménye, amely kikapcsolódást kínál. Ilyenkor megáll az idő, nin­csenek mindennapi gondok, nincs taposómalom. A művé­szeti közösségben pedig lehe­tőségük van tapasztalatcse­rére, és a tagok segítik is egy­mást. Enigma Venter Mariann mariann.venter@mediaworks.hu A z enigma rejtélyt jelent, és a jelenség, vagy inkább jel­legzetesség, amelyről szólni szeretnék, számomra igen hosszú ideje a legmélyebb rejtélyek közé tartozik. Ne­vezetesen a sajátságos, mondhatni hungarikumnak tekinthe­tő kereskedelmi és szolgáltatói hozzáállásról lenne szó. Mind­járt az elején hangsúlyozni szeretném, hogy vannak tisztelet­re méltó kivételek, ízig-vérig kereskedők, szuper szolgáltatók, csak az arányuk sokkal, de sokkal alacsonyabb, mint amekko­rának lennie kellene. Két nap alatt három panasz is érkezett ebben a tárgyban ba­ráti és ismeretségi körből. Volt, aki a fodrász viselkedését nem értette, a mintegy tizenöt per­ces hajnyírást többszöri telefo­nos egyeztetés előzte meg, az­tán a végén majd’ félórát várt hajnali hidegben fagyoskod­­va a figaróra, aki csak annyit mondott félvállról: bocs. A má­sik eset bolti történet, a mond­hatni már unalomig ismert flegma, „már megint minek jött ez ide” típusú unott tekintet, foghegyről odavetett válaszok az áruval kapcsolatos kérdésekre, és a végén az a kellemetlen ér­zés, hogy gondot okozott az eladónak azzal, hogy az áruért ott­hagyta azt a nem csekély összeget. Harmadik történetünk hő­se pedig immár negyedszer várta - sikertelenül - a szerelőt. Félreértés ne essék, a panaszkodók nem azt várták, hogy a másik fél térden állva kérjen bocsánatot vagy hajlongjon előt­tük. Ők pusztán korrekt hozzáállást szeretnének. Például egy telefont, hogy ne kelljen a hidegben feleslegesen várni, vagy egy időben útnak indított értesítést, hogy most sem érkezik meg a szerelő. A kedvetlen, olykor egyenesen durva eladóktól pedig azt, hogy sürgősen válasszanak más hivatást. A rejtélyes jelen­ség okát máig nem sikerült megfejteni Szelfi pályázatot hirdetett a megyei könyvtár SZEKSZÁRD „A Könyvem és Én” címmel hirdetett szelfipályázatot a Tolna Me­gyei Illyés Gyula Könyvtár, amelyre január 13-ig még le­het jelentkezni. A szervezők azt kérik, hogy a kép készítő­je próbálja meg be­mutatni kedvenc könyve témáját, hangulatát és fűz­het hozzá egy rö­vid leírást is. Mint írták: a szelfi lehet mókás vagy ko­moly, az arcokon izgalom vagy mo­soly. Mutassuk meg együtt, milyen is a könyvmoly! A pályázaton bárki részt vehet, aki elmúlt tízéves, a tizennyolc éven aluliak je­lentkezése viszont csak szü­lői hozzájáruló nyilatkozat­tal érvényes. A jelentkezési lapot a könyvtár Facebook­­oldaláról lehet letölteni, majd kitöltve, szkennelve, e-mailben lehet eljuttatni a kotoganmariann@gmail. com vagy a kapo­­si.ildiko27@gmail. com címre. A fo­tókat is ezekre az e-mail-címekre várják. Egy pályázó leg­feljebb három fo­tót nevezhet. A ké­peket jól azonosít­ható névvel kell ellátni, a le­vél tárgyába pedig oda kell ír­ni, hogy „A Könyvem és Én”. A zsűri által legjobbnak ítélt fotókból kiállítás nyílik a könyvtárban. H. E. Mutassuk meg együtt, milyen egy igazi könyv­moly! A sertések száma nőtt, a tyúkoké visszaesett Újra divat a disznóvágás TOLNA MEGYE A főbb haszon­állatok közül szarvasmarhá­ból és sertésből többet, juh­­ból és házi tyúkból viszont ke­vesebbet tartottak az idei első félév végén a megyei gazdasá­gokban, mint egy évvel koráb­ban. A statisztikai hivatal múlt év végén megjelent adatai sze­rint a megyei állattartók 27 ezer szarvasmarhát istállóztak, hét százalékkal többet, mint 2017 júniusában. A sertésállo­mány 151 ezerre bővült, a me­gye gazdaságaiban, az egy év­vel korábbinál négy százalék­kal több sertést tartottak a ház­tartásokban is. Úgy tűnik is­mét nagyobb hangsúlyt kapott a házi disznóvágás, melynek el­sősorban anyagi okai vannak. A még meglévő falusi disznó­ólakat hasznosították a csalá­dok, és a felnevelt disznók biz-A tyúkoknál a tojóállomány esett vissza jelen­tősen a megyében tosítják az éves húsfogyasztás egy részét, nem is beszélve a házi sonka, házi kolbász, hur­ka finom ízéről. A sertéstele­pek száma sem csökkent, a 7,7 ezer egyedet számláló anyako­ca-állomány pedig 12 százalék­kal gyarapodott a múlt évben. A száz hektár mezőgazdasági területre jutó sertések száma (65) tizeneggyel meghaladta az országos átlagot. A juhok száma viszont az el­múlt egy év során öt százalék­kal csökkent, ezzel szemben az állomány hattizedét kitevő anyajuhoké nyolc százalékkal nőtt. Több állattartó a juhtar­­tást húsmarhák tartására cse­rélte, mert ez szerintük jövedel­mezőbb. Tyúkokból a megyei gazdaságokban 455 ezret ne­veltek, a teljes állomány egyötö­dét adó tojóállomány (94 ezer) jelentősen visszaesett. M. I. NYEREMÉNYEK EGYIKET ZZ MINÉL TÖBB SZAVAZATOT narrtívmuccn A7 FRTFKFS Játék es részletek: www.teol.hu/az-ev-parja h fQftbá tm'9 hlrportái B fta Fődíj: | Utó-nászút 2 éjszakára | a Hotel Bonvino Wine & Spa-ba 1 2-3. díi: gaa Gyertyafényes vacsorák Nyaranta alkotótáborokban tanulhatnak egymástól és a művészeti vezetőtől Beküldött kép

Next

/
Oldalképek
Tartalom