Tolnai Népújság, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-17 / 14. szám

2019. JANUÁR 17., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG-BELFÖLD y Milliárdokra pályázhatnak a háziorvosi praxisok NÉPEGÉSZSÉGÜGY Család- és gyermekorvosi praxisközössé­gek, praxisok, illetve a fenntar­tó önkormányzatok 5,8 milliárd forintra pályázhatnak népegész­ségügyi feladatok hatékonyabb ellátására és a prevencióra - je­lentette be Kásler Miklós. Az Emmi minisztere közölte, a Há­rom generációval az egészségért program célja az egészségben eltöltött évek számának növelé­se, a szív- és érrendszeri, a da­ganatos megbetegedések rizikó­­faktorainak, a gyermekek egész­ségi állapotát befolyásoló ténye­zőknek a felmérése. A program forrásaiból egy-egy praxisközös­ségre 50-90 millió forint jut. Kásler szerint a népbetegsé­gek kialakulásának megaka­dályozása kulcskérdés, mind­emellett cél a 45-65 év közötti lakosság korai halálozásának megelőzése, a dohányzás visz­­szaszorítása, a felnőttkori elhí­zás megakadályozása. Kedden másfél milliárd fo­rintos pályázatot hirdetett az egészségügyi felsőoktatási alap­képzésben részt vevő hallgatók­nak az Állami Egészségügyi El­látó Központ is. Az ösztöndíj cél­ja a szakdolgozók utánpótlásá­nak biztosítása. Kásler Miklós az InfoRádió­­nak azt nyilatkozta, 1,5-2 mil­lió forintos hazai orvosfizetés lenne a reális, ami felvethetné a hálapénz megszüntetésének a lehetőségét is. MW A keleti megyékben jobban nőtt az átlagkereset Kiegyenlítődő bérek Országszerte több mint 10 százalékkal emelkedtek az átlagkeresetek 2018 első három negyedében, a növe­kedés Borsod-Abaúj-Zemp­­lén megyében a legjelentő­sebb. A legjobban Győr-Mo­­son-Sopron megyében keres­nek a munkavállalók. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BEVÉTEL Tíz-tizenkét százalék­kal nőttek a keresetek 2018 első három negyedében 2017 azonos időszakához képest - derül ki a Központi Statiszti­kai Hivatal (KSH) megyékre vonatkozó adataiból. Az orszá­gos átlag 324,1 ezer, Budapes­ten 406,5 ezer forint volt, írta a Magyar Idők. A keleti megyékben jobban nőtt az átlagkereset, Borsod- Abaúj-Zemplénben például egy év alatt 13,3 százalékkal. Ahol magasabbak a fizetések A közigazgatás, védelem, kö­telező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágban dol­gozók keresete annak elle­nére is a legmagasabb, hogy arányaiban itt vannak a leg­többen azok, akik eddig kima­radtak az elmúlt évtized kere­setkorrekciós intézkedéseiből. Hasonló emelkedés Baranyá­ban volt még. A munkavállalók továbbra is az ország észak-dunántúli megyéiben keresnek a legjob­ban, az átlagfizetések 333,7 ezer forinttal Győr-Moson- Sopronban a legmagasabbak. A legmagasabb és legalacso­nyabb megyei átlagkereset kö­zötti különbség némileg csök­kent 2017-hez képest. A közel 12 százalékos orszá­gos átlagkereset-emelkedés­hez egy százalékkal hozzájá­rult a közfoglalkoztatottak lét­számának 23 százalékos csök­kenése is. Ennek oka, hogy a közmunkásbérhez képest ők legalább 40 százalékkal töb­bet keresnek az elsődleges munkaerőpiacon, elérve a mi­nimálbér összegét. A vállalatok általában a köz­munkásokat is a kötelező leg­kisebb keresetnél magasabb összegért foglalkoztatják. A fi­zetések jelentős emelkedésé­hez hozzájárult a múlt évtől a szociális hozzájárulási adó 2,5 százalékos csökkentése. A munkaerőköltség országos átlagban dolgozónként 10,3 százalékkal nőtt. A költségvetési szektorban a bruttó kereset növekedési üte­me a közfoglalkoztatottak lét­számcsökkenéséből adódó vál­tozások hatásai nélkül számol­va fél százalékkal elmaradt a versenyszférától. Ennek hátte­rében elsősorban az áll, hogy a közigazgatás, védelem, kötele­ző tb nemzetgazdasági ágban augusztus és szeptember hó­napokban a nem rendszeres kereset az előző évinek csak töredéke volt, írta a lap. HÍREK Feljelentették Hadházyt és Szélt JOGSÉRTÉS A közmédia jog­sértést elszenvedő munka­társai feljelentésüket most is megfogják tenni - közöl­te tegnap az MTVA, miután hétfőn-kedden a független képviselő Szél Bernadatt és Hadházy Ákos ismét vissza­élt képviselői igazolványával a közmédiánál, és mindennapi munkájukban akadályozta a munkatársakat. A páros sajtó­­tájékoztatóján hazugságokkal vádolta a közmédiát. Péterfal­­vi Attila, az adatvédelmi ható­ság elnöke a duó több meg­nyilvánulását is jogsértőnek minősítette. MTI Töretlen a kata népszerűsége KISADÓ Január elsején több mint 315 ezer vállalkozás vá­lasztotta a minimalizált admi­nisztrációt igénylő adóformát, a katát - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter. A katát vá­lasztó vállalkozás a főszabály szerint havi ötvenezer forint megfizetésével az összes adó- és járulékterhét letudja, rá­adásul a társadalombiztosí­tás pénzbeli ellátásaira is jo­gosult lesz. MW Felmentették Aszódi államtitkárt VÁLTÁSA miniszterelnök ja­vaslatára a köztársasági el­nök felmentette a Paksi Atom­erőmű kapacitásának fenn­tartásáért felelős államtitkárt, Aszódi Attilát. MW Hazánkban alacsonyabb szintű az elszegényedés kockázata EU-felmérés: biztonságban vannak a magyar nyugdíjasok EUROSTAT Hazánk azon uniós országok közé tartozik, ahol a legkevesebb nyugdíjas él a szegénységi küszöb környé­kén. Két éve 14,2 százalék volt a szegénységnek kitett nyugdíjasok aránya az Eu­rópai Unióban - derült ki az Eurostat friss adataiból. Ez az arány nem sokkal magasabb, mint a 2016-os esztendőben volt, ám hat éve folyamatosan • növekszik az akkori 12,6 szá­zalékos érték. Az európai uniós országok többségében a szegénységnek kitett nyugdíjasok aránya 10 és 25 százalék között mozog, négy országban viszont maga­sabb az arány még 30 száza­léknál is. Észtországban 46, Lettországban közel 44, Litvá­niában közel 37, Bulgáriában pedig több mint 32 százalékos ez az arány. A legalacsonyabb számo­kat Franciaországban, Szlo­vákiában, Dániában, Magyar­­országon és Luxemburgban mérték, azaz ezekben az or­szágokban él a legkevesebb nyugdíjas a szegénységi kü­szöb környékén. Hazánk 9,1 százalékos mutatót tudhat maga mögött a 2017-es évre, ami a negyedik hely ellenére kétszázalékos romlást mutat 2016-hoz képest az Eurostat adatai alapján. Magyarországon az elmúlt évek emelései során tíz száza­lékkal növekedett a nyugdíjak vásárlóértéke, ezenfelül nyug­díjprémiummal is kiegészült a megemelt összeg. Az összeg­szerű emeléseken túl a hazai nyugdíjasok közel nyolcvan­milliárdos összeget Erzsébet­utalvány révén kaptak meg, és az Erzsébet-program egyéb elemei, mint például a kedvez­ményes üdülések is segítették az időseket. A pénteken kapott nyugdíj összege decemberhez képest átlagosan 3500 forinttal emel­kedett - emlékeztetett Rétvá­ri Bence. Az államtitkár meg­jegyezte, a kormányváltás ide­jén, 2010-ben egy lyuk táton­gott a nyugdíjrendszerben, az­az a nyugdíjalap deficites volt, amelyet mielőbb be kellett fol­toznia az új kormánynak. MW Sztrájk jöhet a közszférában KÖVETELÉS A közszolgálati dol­gozók országos sztrájkba lép­nek, ennek időpontját ma je­lenthetik be. A Magyar Köz­­tisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szak­­szervezete, az Önkormányzati Köztisztviselők Szakszerveze­te, a Közszolgálati Szakszerve­zetek Szövetsége és a Szociá­lis Ágazatban Dolgozók Szak­­szervezete 12 pontos követe­lést fogalmaznak meg a kor­mánynak, ezeket is ma ismerte­tik. Továbbra is kitart a 15 szá­zalékos béremelési követelés mellett az Egységes Közlekedé­si Szakszervezet. Naszályi Gá­bor elnök az InfoRádióban azt mondta: eddig még nem volt ér­demi tárgyalás. Hozzátette, tá­mogatják azt a követelést, ame­lyet több szakszervezet a túlóra­­törvény ellen fogadott el. A Pedagógusok Demokra­tikus Szakszervezete (PDSZ) már a múlt héten megalakítot­ta sztrájkbizottságot. Az Emmi a Magyar Időknek jelezte, a saj­tóból értesültek erről. A PDSZ döntése szerintük azért megle­pő, mert a szakszervezetek ál­tal december óta kifogásolt túl­óra-szabályozás a tanárokra nem vonatkozik, ahogy az ál­talános követelések között leír­tak sem. A PDSZ csupán a kor­mányellenes általános sztráj­kot sürgető ellenzékiek sorát igyekszik gyarapítani. Különö­sen álságos az a követelés, mi­szerint „érdemi, rendszeres ér­dekegyeztetésre alkalmas fóru­mokat kell létrehozni és mű­ködtetni”, miközben a PDSZ nem vesz részt a köznevelé­si kerekasztal munkájában - hangsúlyozta az Emmi. A kormány nem szociális, ha­nem politikai kérdésként tekint az ügyre, ugyanis az ellenzéki pártok „rátelepedve” a szak­­szervezetekre szombattól or­szágos sztrájkot indítanának. Ehhez képest a sztrájkbizottsá­gok közben az ellenzéktől eltá­volodva dolgoznak a tervezett munkabeszüntetésen. MW Újabb cég a túlóratörvény mellett Vannak jól menő cégek, amelyek pozitív lépésnek tartják a munka törvénykönyvének módosítását. A magyar kézben lévő bicskei Magyarmet Kft. üzemi tanácsa is ezek közé tartozik - írja a Feol. hu. A törvény célja a feketemun­ka visszaszorítása és a gazda­ság kifehérítése - szögezi le Ha­lász Péter, az üzemi tanács elnö­ke. A cégnél a sok megrendelés miatt folyamatosan túlóraigény merült fel, és volt olyan dolgozó, aki ősztől már nem túlórázhatott, mert a munkaidőkeret nem tet­te lehetővé. Hiába akart dolgoz­ni és túlmunkával magasabb jö­vedelemhez jutni a munkaválla­ló, nem oszthatták be. A munka törvénykönyvét pedig nem szegi meg magára valamit adó mun­kaadó, hiszen szigorú ellenőrzé­sek is bármikor lejhetnek - tet­te hozzá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom