Tolnai Népújság, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-12 / 10. szám
2019. JANUAR 12., SZOMBAT GAZDASÁG y Valótlanságokat állítottak a „rabszolgatörvényező” érdekvédők Senkit sem érint a túlóra Ha a munkások inkább dolgoznak, nem akarnak sztrájkolni, nehéz rávenni őket Fotó: MTI Erre az évre okafogyottá vált bármilyen, „rabszolgatörvény-ellenes” megmozdulás, ezért a balos szakszervezetek már kitárolnának az ellenzék mögül. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu_______ KÖZÖNY Az elvi lehetősége sincs már meg a négyszáz túlóra ledolgoztatására azzal a munkavállalóval, akivel az év első napjaiban nem írattak alá erről szerződést - írja a Magyar Idők. A Liga Szakszervezetek felmérése szerint nem környékezték meg eddig a munkáltatók a dolgozókat. Ezzel okafogyottá vált bármilyen, „rabszolgatörvény-ellenes" megmozdulás, ezért a balos szakszervezetek már kitárolnának az ellenzék mögül. Mészáros Melinda, a Liga elnöke megerősítette, munkajogilag már nem lehetséges, hogy az év utolsó napjáig 400 órát túlórában dolgoztassanak azokkal, akikkel eddig nem írattak alá szerződésmódosítást. A Liga felmérést készített tagjai körében, s egyelőre az látszik, a munkáltatók nem kérték a kollektív szerződésben a munkaidőkeret emelését, és a korábban kötött kollektív szerződések módosítására sem volt megkeresés. Mindenesetre a dolgozók továbbra sem tartják elfogadhatónak a munka törvénykönyve módosítását, mivel attól tartanak, hogy a későbbiekben a munkáltatók kihasználják a nagyobb túlórakeretet. Az elnök hangsúlyozta, a Liga nem támogat semmilyen megmozdulást, amelyen politikai pártok, azok képviselői is részt vesznek, a munkavállalók által szervezett, szigorúan politikamentes demonstráció ellenben elfogadott. A régóta nyitott kérdésekben pedig szeretnék folytatni a kormánynyal a megkezdett egyeztetést, többek közt a korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő új rendszerről. A lap úgy tudja, az országos sztrájk lekerült a szakszervezetek napirendjéről, s a politikusokat sem látják már szívesen a szakszervezetek a demonstrációjukon. Ezt megerősítette a Hír Tv-ben Balogh Béla, a Vasas-szakszervezetek elnöke is. Kijelentette: a túlóratörvény kapcsán nem egy az érdekük a politikai pártokéval. Azok politikai üzeneteket fogalmaznak meg, a szakszervezet pedig gazdaságiakat, s nem mindig vannak azonos hullámhosszon. A baloldali szakszervezetek új hozzáállása azért érdekes, mert az ellenzéki demonstrációkon, a vidéki megmozdulásokon vezető szerepet töltöttek be a képviseletek, és valótlanságokat állítva hergeltek, rabszolgatörvényt kiáltva. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének vezetője nem tartja hitelesnek a sztrájkokat, mert azok nélkülöznek mindennemű egyenes célkitűzést. Bubenkó Csaba a Hír Tv-nek azt mondta, nem egy szakszervezet, hanem a munkavállaló sztrájkol, ha pedig erre a dolgozóknak nincs igénye, akkor nem lehet komolyan venni az akciót, halálra ítélik az egész sztrájk lehetőségét. Az ellenzékkel sem találják a közös hangot Egyelőre kifulladt az országos sztrájk megszervezésére tett erőfeszítés a Magyar Idők szerint, a szakszervezetek már házon belül sem értenek egyet, és az ellenzékkel sem találják a közös hangot. Már szinte teljes az egyetértés, a szervezkedésbe egyelőre belekezdeni sem érdemes. Ezért a korábbi, Soros-szervezetekkel folytatott egyeztetések után ismét nemzetközi segítséget kértek, mégpedig a bevándorláspárti Európai Szakszervezeti Szövetségtől. Úgy tudni, a szervezet főtitkára, Luca Visentini levelet küldött Orbán Viktornak annak érdekében, hogy tárgyalásra bírja a baloldal képviseleteivel. Viszont a kormánynak - országos sztrájk meghirdetése híján - nincs olyan kötelezettsége, hogy egyeztessen. HÍREK Stratégiai megállapodás INNOVÁCIÓ Stratégiai megállapodást kötött a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Mól. Az együttműködés célja az ipari igények és az egyetemi lehetőségek még hatékonyabb összehangolása. A megállapodás értelmében a Mól az innovációban és az eredményorientált kutatásfejlesztési feladatokban az egyetemmel a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központon keresztül működik együtt, közös kutatócsoportokat is felállítva. Az együttműködés első lépéseként a két intézmény már januárban közös tematikus workshopokat indít. MTI Magyarország jobban teljesít BUDAPEST A tavalyi gazdasági növekedés 4,6 százalék lehetett az előzetes számok tükrében, miközben az uniós módszertan szerint számolt GDP-arányos államháztartási hiány 2 százalék körüli szinten maradt, ami kedvezőbb a múlt évre tervezett 2,4 százalékosnál - közölte tegnap Varga Mihály. A pénzügyminiszter az adatokat úgy kommentálta, hogy Magyarország jobban teljesít, és a költségvetés is jobban teljesít. A tavalyi év végére 71 százalékra mérséklődhetett a GDP-hez mért államadósság, amely 2017 végén 73,3 százalék volt. MW Letaszíthatatlan trónjáról az ötös lottó Négy milliárdos is lett SZERENCSEJÁTÉK A Szerencsejáték Zrt. értékesítésének csaknem felét ma már a sportfogadás adja, de továbbra is fontos bevételi csatornát képviselnek a forgalom mintegy harmadáért felelő számsorsjátékok. Az állami játékszervező tavalyi pénzügyi eredményei még nem ismertek, de ha a 2017-ben 13 százalékos növekedéssel elért 436 milliárd forintos forgalom után tavaly is két számjegyű bővüléssel zárt a társaság, akkor akár a 480-490 milliárdos sávba is beléphetett. A számsorsjátékokkal kapcsolatban a Világgazdaság érdeklődésére arról tájékoztatott a Szerencsejáték Zrt., hogy az elmúlt évben öt különböző változatra is milliós nagyságrendben érkeztek be alapjátékok. Az ötös lottót nem lehet letaszítani a népszerűségi rangsor éléről, heti 3,4 millió alapjátékkal végzett az élen, megelőzve a Puttót, a hatos és a skandináv lottót. A százezres volumenű szelvényszámot generáló játékok táborában az Eurojackpot a legfajsúlyosabb tényező heti átlag 600 ezer alapjátékkal, maga mögé utasítja a Kenőt, a Jokert és a Luxort is. A Világgazdaság kérésére a Szerencsejáték Zrt. összesítette, hogy tavaly négy lottójáték 1462 játékost tett milliomossá, A legnépszerűbb lottójátékok az alapjátékok heti átlaga szerint, 2018 (millió darab) Ötös lottó Puttó Hatos lottó Skandináv lottó EH ——* 1 Q A — közülük négyen ráadásul milliárdossá váltak. A legtöbb, 1090 milliomos az ötös lottón született, köztük ketten lettek milliárdosok. Az Eurojackpot 78 szerencsés fogadót tett milliomossá, köztük egy játékos találatával milliárdos lett. Az 5+1 találatosok közül egyébként kivétel nélkül mindenki legalább milliomos lett. A Joker 23 telitalálatosának mindegyike ugyancsak milliomos lett, a 242 öttalálatos pedig egyaránt 1,3 millió forintot kasszírozott. A hatos és a skandináv lottón telitalálatra volt szükség a milliomosok „klubtagságához”, az előbbiben tíz, az utóbbiban 19 játékos mondhatta el ezt magáról; és a hatos lottó adott egy milliárdost is. A játékszervező saját kutatási eredményei azt mutatják, hogy az emberek leginkább a magas főnyeremény megszerzéséért játszanak szerencsejátékokat. Ezt támasztja alá, hogy a megkérdezettek kétharmada úgy nyilatkozott, a játszani kívánt szerencsejáték kiválasztásakor elsősorban a főnyeremény nagysága befolyásolta. Emellett a Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a forgalmi adatokból ítélve a halmozódó főnyereménynyel rendelkező játékaik árbevétele és a kínált nyeremények nagysága között szoros, egyenes arányos összefüggés van, kiemelkedő halmozódás esetén az árbevétel is kiemelkedő módon növekszik. MW A Bosch új beruházása Miskolcon JÁRMŰIPAR Tizennégymilliárd forintot meghaladó beruházás kezdődik a német Bosch-konszern miskolci autóipari gyárában, a Robert Bosch Energy and Boda Systems Kft.-benjelentették be tegnap a cég vezetői Miskolcon. A 2021-ig tartó beruházásban egyebek mellett új generációs termékek gyártósorait és tesztberendezéseket telepítenek. Az eseményen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: a 14,1 milliárd forintos beruházást a kormány 2,65 milliárd forint vissza nem térítendő őszszeggel támogatja. A beruházás a meglévő termékek - motorhűtő-ventilátor, elektromos kerékpár-hajtómű - új generációit és további új termékek - például okoskerék - gyártását, modernizálását teszi lehetővé. A tárcavezető szerint tavaly a magyar gazdaságnak rendkívüli világgazdasági körülmények között kell prosperálni, a világgazdaságnak teljesen új korszaka köszöntött be 2018-ban, a gazdaság magyar szereplői helytálltak, a magyar gazdaság „egyedülállóan jó”, kiváló teljesítményt, rekordévet produkált. Összességében soha annyi pénzt nem fektettek be a cégek, mint tavaly, 98 nagy beruházást jelentettek be a társaságok 1380 milliárd forint értékben. Mindehhez a kormány 135 milliárd forint vissza nem térítendő készpénztámogatással járul hozzá. MW Megugorhat a zöldségek ára BURGONYA FEJESKÁPOSZTA MW-grafika, forrás: MW ÁRVÁLTOZÁS A tavalyi rendkívüli meleg nyár jót tett a gyümölcstermesztésnek, a gyümölcs tehát olcsóbb lesz, de a zöldségtermés nagyon elmaradt, és ez olyan szinten hajtotta fel az árakat, ami most érte el az összes többi ipari termék áremelkedésének mértékét az elmúlt húsz év óta - hangoztatta Csizmadia György, a Fruitmarketing Kft. tulajdonosa az ATV Start című műsorában. A krumpli 44 százalékkal, a hagyma 48, a fejeskáposzta 53 százalékkal lesz drágább. Csizmadia nem tartja drasztikusnak az áremelkedést, az áremelkedés okozta helyzetet, mert átalakuló életmódunk miatt a statisztikák szerint csökkent a zöldség- és gyümölcsfogyasztásunk. Egy átlagember évente 35 kg burgonyát fogyaszt, ami egy mobilelőfizetés ára sincs havonta. Egyre több ember kíván azonban egészségesebben táplálkozni, nem szeretne elhízni, ezért egyre több friss zöldséget fogyasztana. Az agrárszakértő szerint az áremelkedés csak részben az időjárás következménye, az is befolyásolja, hogy a fogyasztás mértéke akár 90 százalékban is az áruházláncoknál jelenik meg, vagyis a kis piacok értékesítési szerepe csökken. Az árakat az áruházláncok közötti verseny mozgatja. A munkaerőhiány is befolyásolhatja az árakat. A szántóföldi, nagyüzemi precíziós gazdálkodás egyre kevesebb kézi munkaerőt igényel, ilyen például a burgonya, a zöldborsó, a kukorica művelése. Viszont az üvegházi vagy fóliás termesztés nagyrészt kézi munkaerőt követel, ezért ott jelentkezik a munkaerőhiány problémája. Az agrárszakember említett egy saját példát arra vonatkozóan, hogy az elmúlt húsz évben alig változtak a termelői felvásárlói árak. 1995-ben például konzervuborkát termesztett, aminek akkor 50-180 forint között volt a felvásárlói ára, míg most 130-140 forint. MW
