Tolnai Népújság, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-11 / 9. szám

2019. JANUÁR 11., PÉNTEK Harminc év fölött inkább a gyermekvállalás a cél Kevesebb abortusz, több gyermekvállalás Jelentősen csökkent a terhességmegszakítások száma országosan és Tol­na megyében is. A szakem­ber szerint ennek az az oka, hogy tudatosabbak lettek a mai fiatalok, felvilágosul­tabbak mint tíz évvel ezelőtt voltak az akkori fiatal párok. A statisztikai hivatal egy rendkívül átfogó, elemző ku­tatást végzett ebben a té­mában, mely az elmúlt hat­van évet öleli fel. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE A terhesség­megszakítások számáról az 1950-es évek közepé­től állnak rendelkezésre vi­szonylag megbízható ada­tok. Az 1953-ban beveze­tett Ratkó-féle egészség­­ügyi miniszteri utasítás szi­gorúan büntette az illegális terhésségmegszakítást. Há­rom évvel később - 1956. jú­niusától - viszont az anya ké­résére lényegében feltétel nél­kül engedélyezték az abor­tuszt. Az 1959 és 1973 közöt­ti tizenöt év mindegyikében több terhesség megszakítás történt, mint amennyi gyer­mek abban az évben világra jött. A rendszerváltást követő évben pedig a művi vetélések száma kevesebb mint a felére esett vissza. A száz élveszületésre ju­tó művi vetélések száma 1964-ben érte el a legmaga­sabb értéket száznegyven terhességmegszakítással, majd 2017-ben ennek a mu­tatónak az értéke harminchá­rom volt, vagyis három szü­lésre esett egy művi vetélés, a statisztikai hivatal szerint. Tolna megyében az országos átlagnál is rosszabb volt a helyzet a hatvanas években, majd a rendszerváltás után ez a szám harminc alá esett vissza. Dr. Répásy István, a me­gyei kórház szülészet-nőgyó­gyászati osztályának vezető Tavaly már húsz év alatti volt a legtöbb művi vetélésre jelentkező Illusztrációs fotó: Shutterstock főorvosa elmondta, az elmúlt években jelentősen csökkent a terhességmegszakítások szá­ma a kórházban. Ennek oka, hogy tudatosabbak, felvilágo­sultabbak a fiatalok. Ebben nagy szerepet vállaltak a vé­dőnők is, akik rendszeresen járják az iskolákat. Az idő­sebb - harmincas éveikben járó - lányok, asszonyok pe­dig inkább a gyermekválla­lást választják, mint hogy az abortusz mellett döntené­nek. A gyermekvállalási kedv A terhességmegszakításokat vizsgálva az okok nagyon kü­lönbözőek. A szülőképes korú nem házas nők többsége ha­jadon, kisebb része elvált, így a művi vetéléseik gyakorisága a ő gyakorlatukat tükrözi. Ta­valyelőtt például a nem házas nők abortuszának gyakorisá­ga a kétszerese volt a házas­ságban élőkéhez képest. Az is­kolai végzettséget tekintve a legalább nyolc osztályt végző nők háromnegyede használt amúgy is kitolódott. Ugyan­akkor elmondható, hogy van­nak rétegek, akik visszatérők a terhességmegszakításnál, hiába írják fel nekik a fogam­zásgátló tablettát, azt ki sem váltják, tette hozzá a főorvos. A Tolna megyei adatokról elmondható, összességében a rendszerváltást követő év­tizedekben, 1990 és 2017 kö­zött hatvan százalékkal csök­kent az abortuszok gyakorisá­ga. Az életkor emelkedésével párhuzamosan nőtt a vissza­valamilyen fogamzásgátlá­si módszert, míg az ennél ala­csonyabb végzettségűek keve­sebb mint a fele élt ezzel a le­hetőséggel. Az abortuszgya­koriság pedig: a nyolc osztályt sem végzett nők 48,8 száza­lékát, a felsőfokú végzettsé­gű nők 4,3 százalékát érintet­te a megyében 2017-ben, de a nyolc osztályt végzettek köré­ben is hét és félszer gyakoribb volt a művi vetélés, mint a fel­sőfokú végzettségűeknél. esés üteme. A harmincas éve­ikben járó nőknél nem ritka a kétharmados csökkenés, a ti­zenévesek, illetve a 22 éves­nél fiatalabb nők körében vi­szont ennél kisebb a javulás mértéke. Egyre fiatalabb nők­nél jelenik meg az az életkor, amikor a leggyakoribb a mű­vi vetélés. Míg 1990-ben a 28 éves nőknél volt a leggyako­ribb a művi abortusz, tíz év­vel később a 22 éveseknél, 2017-ben pedig a 20 év alat­ti nők körében. Horváth Petra 42 éves, Szekszárdon él két kisko­rú gyermekével. Mint mond­ta, nagyon boldog édesanya­ként. Tizennégy éves korá­ban volt egy abortusza, élete első szerelmével került köze­li kapcsolatba, melynek egy nem kívánt terhesség lett a következménye. Akkor na­gyon megijedt, még szeren­cse, hogy mert szólni az édes­anyjának. Az abortusz mel­lett döntöttek. Azóta sokszor eszébe jut az eset, sokáig azt hitte, bünteti a Jóisten, mert jócskán elmúlt harminc, mire megfogant az első gyermeke. A házasok körében kevesebb MEGYEI KORKÉP Jó ebéd, jó nóta Gyuricza Mihály mihaly.gyuricza@partner.mediaworks.hu fi A mi családunkban soha nem volt divat a közszolgálati - vagy annak mondott - rádiót dicsérni. Emlékszem, az egy tehén árán vett alumíniumdobozos Orion készü­léket, az 1950-es évek elején, a híreket hallgatva apám több­ször leköpte, mondván: Hazudsz, piszok! Azért a rádió meg­volt, szólt, mi meg hallgattuk, mi mást tehettünk volna. Hall­gattuk a híreket, no meg Dezséry László volt püspök vasár­nap délutáni jegyzeteit, a Csinn bumm cirkuszt, Szepesi köz­vetítéseit, Miska bácsi levelesládáját, meg a Jó ebédhez szól a nótát. Serdülvén aztán már néha pofákat vágtam, amikor nem tekerhettem az általam is megbütykölt skálazsinórt a szabad európás tinédzser par-Több év, sőt több évtized után feltá­madt a műsor tira. A szüleimnek jobban tet­szett a „noviszad”-ról áthallat­szó magyar nóta a szegedi csi­kósról, aki lent itat a Tiszán, s tizenhárom csengő cseng a csikaja nyakán. Olykor még az is előfordult, hogy édesanyám mosogatás közben halkan együtt dúdolt az énekesnővel, s azt is elárulta, hogy mennyire szereti a lila krizantémokat. Nagyon sokáig nem hallottam a Jó ebédhez szól a nótát, mígnem valamelyik nap megütötte a fülemet, a Kossuthon. Úgy látszik, feltámadt a műsor. Gyerekeimmel, unokáimmal nem beszéltünk róla, lehet, most ők is olyan képet vágnának hozzá, mint annak idején én. Több esztendő, sőt több évtized is eltelt azóta. Tudom, a házunk előtt nem áll már a nyárfa - lévén, hogy soha nem is állt -, de az udvaron a vén eperfa ta­lán még halkan fel-felsóhajt a csendes éjszakában... Biztonságosan alkalmazzák az atomenergiát TOLNA MEGYE Az Atomener­gia Hivatal szerint biztonsá­gos minden atomenergiát al­kalmazó magyarországi léte­sítmény. A létesítmények az előírásoknak meg­felelően, biztonsá­gosan üzemeltek tavaly - mondta Fichtinger Gyula, az Országos Atom­energia Hivatal (OAH) főigazgató­ja a hivatal évindí­tó sajtótájékoztató­ján csütörtökön Budapesten. Az OAH több mint ezernyolc­száz ellenőrzést végzett és ezerhatszáz engedélyt adott ki a nukleáris létesítményeknek, valamint a kisebb felhaszná­lóknak 2018-ban - ismertette. A nukleáris létesítmények­ben és a radioaktívhulladék­tárolókban harminckét jelen­tésköteles eseményt vizsgált az atomenergia hivatal, ezek a nukleáris biztonságot nem érintették. A kisebb engedé­lyeseknél összesen hét, sugár­­védelemmel kapcsolatos ese­mény hatósági ki­vizsgálását kel­lett elvégezni - je­lezte a főigazgató. Fichtinger Gyula elmondta: a nukle­áris biztonságot a nyári aszályos, for­ró időjárás nem ve­szélyeztette, a biz­tonsági követelményeket a pak­si atomerőmű végig betartot­ta. A főigazgató hangsúlyozta: a Duna vizének hőmérséklete környezetvédelmi kérdés, a fo­lyó vízszintje a villamosener­­gia-termelést befolyásoló ténye­ző. Az atomerőmű biztonsága a tavalyinál szélsőségesebb idő­járási viszonyok között is ga­rantált - tette hozzá. MW Szélsőséges időjárási vi­szonyok kö­zött is ga­rantált volt a működés Elkészült a bejelentő applikáció TOLNA MEGYE Elkészült az E-kárbejelentő nevű mobil applikáció, így a hagyomá­nyos kék-sárga kárbejelentő töltögetése helyett már egy­szerűen egy mobillal is meg­oldható a baleset kárügyinté­zés. Az app az ekar.hu olda­lon keresztül, vagy közvetle­nül az alkalmazásboltokból letölthető Androidra, iOS-re. Az app lépésenként végigve­zet a szükséges adatok meg­adásán. A végén a mobilon tett bejelentésről mindkét érintett kap egy pdf-formátumú má­solatot e-mailben, a rendszer rögtön a biztosítónak is továb­bítja az ügyet. MW Átadtuk a nyereményét Mozaikkereső játékunk döbröközi nyertesének is Jó helyre került a Takarék bankkártyája DÖBRÖKÖZ Otthonában vehet­te át megérdemelt nyeremé­nyét lapunk előfizetője, Hor­gas Julianna. A félmillió forin­tot érő bankkártyát Finta Vik­tor, a Tolnai Népújság főszer­kesztője, Szűcs Anita hirde­tésvezető és Pintér Szilárdné, a Hungária Takarék Kapos Ré­gió igazgatója adta át csütörtö­kön a szerencsés nyertesnek. Mint megírtuk, a Media­­works Karácsonyi Mozaik­kereső játékára közel 75 ezer szelvényt küldtek be a megyei napilapok előfizetői. A Tolna megyei olvasóktól 2913 da­rab érkezett. A november 16- án megjelent szelvényre ösz­sze kellett gyűjteni egy tíz da­rabból álló mozaikkép kocká­it, és azokat felragasztva be­küldeni. Azok nyerhettek, akik 2018 decemberére érvé­nyes előfizetéssel rendelkez­tek. A laptopot, a robotporszí­vót, az iPhone 7 mobiltelefont és a wellnesshétvégét érő utal­ványt az ünnepek előtt átad­tuk, a kerekes székhez kötött Horgas Julianna azonban nem tudott eljönni, így most mi lá­togattunk el hozzá. A jó kedélyű hölgy a Somogy megyei Batéban született, 21 éve, 40 évesen költözött Döb­­röközbe. Előtte Dombóváron élt, ahol 30 éven át a MÁV-nál dolgozott. Mint elmondta, magasvérnyomás betegsége és diabétesze miatt veszítette el mindkét lábát, 12 éve él kere­kes székhez kötve. Miután két esztendeje elhunyt a párja és gyermeke nincsen, rokonai, is­merősei segítik. Nyereménye egy részét a fürdőszoba aka­dálymentesítésére fordítja. A Népújságot azóta járatja, amióta Döbröközön él. Min­den cikket szívesen olvas, kedvence a rejtvény- és a la­káskultúra melléklet, a csalá­di egészségmagazin. Volt már hármasa a lottón, de ekkora összeget, mint most, még so­ha nem nyert. T. N. Horgas Juliannának (ülve) Szűcs Anita (balról), Finta Viktor és Pin­tér Szilárdné adta át a nyereményt tegnap Fotó: Mártonfai Dénes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom