Tolnai Népújság, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-10 / 8. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2019. JANUÁR 10., CSÜTÖRTÖK A hónap műtárgya a középkori Antwerpenben jelent meg a szerző halála után Józsué fővezér története három nyelven tárul az olvasók elé Négyszáznegyvenöt éves az a könyv, mely a január hó­nap műtárgya a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban. Az 1574-ben, Antwerpenben megjelent kiadvány szerző­je Andreas Masius. A losuae Imperatoris história illustrata atq. explicata - Jó­zsué fővezér története, elő­adva és magyarázva című kötetet Hucker Veronika könyvtáros-múzeumpedagó­gus mutatja be az érdeklő­dőknek. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu SZEKSZARD A 34 centiméter magas, 23 centiméter széles, 154 oldalt tartalmazó kiad­vány újabb kötést kapott a 18. században. Ennek belső olda­lán található a kötet legrégeb­bi leltározási jelzése, ez való­színűleg Wosinsky-korabeli. Alatta a beragasztott ex lib­ris, a Bibliotheque de Mr. Em. Mancel a könyv egykori tu­lajdonosát jelöli. A szennylap - azaz ebben az esetben a könyv első lapja, ami a címoldalt vé­di a szennyeződé­sektől - egyik ol­dalán található a legfontosabb, kéz­írásos bejegyzés. Ez valószínűleg Wosinsky Mórtól származik és mutat­ja, hogy a kötet gróf Apponyi Sándor ajándéka a múzeum­nak. A másik oldalon ceruzá­val írt Apponyi-korabeli fel­jegyzés található 1895. janu­ár 23-i dátummal. A címlapon láthatjuk a Tolnavármegyei Múzeum 1896-os pecsétjét, továbbá a possessori - tulaj­donosi - bejegyzéseket, illet­ve Christophe Plantin híres antwerpeni nyomdász nyom­dászjelvényét. A mintában látszik az alkotó kéz, ahogy a felhőkön átnyúlva, körzővel a kezében a teremtésen dolgo­zik. Körülötte a nyomdász jel­mondata olvasható: Labore et Constantia, azaz munka és áll­hatatosság. A könyvet Appo­nyi Sándor feltehetően Fran­ciaországban vásárolhatta. Ami a szerzőt illeti: Andre­as Masius 1514-ben született a mai Belgium területén. Katoli­kus pap, humanista és a szír tudományok jelentős képvise­lője volt, aki mindezek mellett bibliafordításokkal is foglal­kozott. Fontos szír nyelvésze­ti kutatásai voltak, többek kö­zött szír szótárt is szerkesz­tett. Legjelentősebb és a mai napig leginkább értékelt mű­ve Józsué történetének meg­írása. A mű az ószövetségi Józsué vezér történetét dolgozza fel, aki az ókori zsidók vezetője volt honfoglalásuk idején, va­lamint Mózes utódja, aki átve­zette népét a Jordánon és meg­hódította Kánaánt. A róla elne­vezett szentírási Józsué köny­ve Kánaán meghódításának kezdetétől a Józsué haláláig terjedő időszakot meséli el. Masius műve több fejezetből áll: Józsué történe­tét héber és görög nyelven írja le la­tin fordításokkal, részletes magyará­zatokkal és a bib­liafordításokkal is foglalkozó beve­zetővel. Az egyes nagyobb egységek díszes iniciáléval kezdődnek. A kötetet többféle mutató, jó­váhagyás és II. Miksa német­római császárnak szóló aján­lás zárja. A kiadvány csak Masius halála után, 1574-ben jelent meg. Vitatott volt sza­bad magyarázatai, bibliafordí­tási és bibliaértelmezési gon­dolatai miatt.- A mű gróf Apponyi Sán­dor, a híres műgyűjtő, diplo­mata és bibliográfus könyvtá­rából került gyűjteményünk­be - mondta Hucker Vero­nika. - A gróf, apja haláláig többnyire külföldön tartóz­kodott, 1876-bän vonult visz­­sza lengyeli birtokukra. Itt került kapcsolatba a helyi fi-Az egyes na­gyobb egysé­gek díszes ini­ciáléval kez­dődnek 1 : ' - ; i'-V : Ex officina GUríftojj Árchitypogw^ ;if|. i> Vif Hucker Veronika a közel négyszázötven éves könyvritkasággal Fotó: Mártonfai Dénes Masius a szír tudomány európai atyja volt A Brüsszel közelében, Lennik településen született And­reas Masius, avagy flaman­­dul Maes felnőttként a Szent­föld nyelvei mellett kötelez­te el magát. így tehát Leuven városában, a világ legrégeb­bi, ma is működő római kato­likus egyetemén nemcsak gö­rögül, latinul és héberül ta­nult, hanem később Rómában arabul és szírül is. Mércz And­rás, az Avicenna Intézet mun­katársa írja tanulmányában: „A humanista tudós, Andreas Masius és tanára, Mardini Mó­zes kulcsszerepet játszottak a szír tudomány európai meg­születésében. Andreas Masius tette lehetővé e nyelv tanulmányozását, hi­szen ő állította össze az első szír nyelvtant, ő szerkesztette az első szótárt, valamint élen járt szír művek latinra fordítá­sában is. Mardini Mózes pe­dig a szír Újszövetség 1555- ös kiadásával szerzett elévül­hetetlen érdemeket.” Andreas Masius a mai Hollandia terüle­tén található Zevenaar telepü­lésen hunyt el 1573-ban, öt­venkilenc évesen. atal plébánossal, Wosinsky Mórral, aki Lengyelben fel­tárta egy őskori sáncrend­szernek a nyomait, valamint egy késő neolitikumból szár­mazó temető részletét, amely a Lengyeli kultúra névadó le­lőhelyévé vált. Tolna Várme­gye Apponyi és Wosinsky sa­ját gyűjteményeinek felaján­lását követően 1895-ben alapí­totta meg Tolnavármegye Mú­zeumát, melynek első igazga­tója Wosinsky Mór lett. A fen­tebb bemutatott kötetet egy évvel később ajándékozta Ap­ponyi gróf a múzeumnak több más kötetével együtt. Szenve­délyes könyvgyűjtő hírében állt, családja nyomdokait kö­vetve. Könyvtára ritka és ér­tékes darabokat is tartalma­zott. Külföldi útjain Párizs­ban és Londonból is gyűjtött köteteket. Külön érdekesség, hogy ko­ra ifjúkorától kezdve lelkesen gyűjtötte a magyar vonatko­zású, idegen nyelvű könyve­ket a könyvnyomtatás kezde­tétől egészen a 18. század vé­géig, illetve röplapjellegű ki­adványokat. Emellett az ún. Hungarica-gyűjteményhez kapcsolódik a híres metszet­gyűjteménye is. Gyermekte­len lévén 1924-ben végrende­letében könyvtárát és a Hun­­garica-gyűjteményt is az Or­szágos Széchényi Könyvtár­nak adományozta. A gróf az összegyűjtött könyvekről bibliográfiai le­írást is készített. A leírásokat még Párizsban, francia nyel­ven kezdte el, később a néme­tet választotta. A könyvtár ka­talógusának első és második kötete még az ő életében je­lent meg németül és magyar fordításban. A pontosan meg­írt tételek mellett a művek ha­zai vonatkozásait is ismertet­te. Elődei hibás meghatározá­sait javította, több művet ő írt le először, megtalálta a névte­len munkák szerzőit. Össze­sen négy kötetet állított ösz­­sze, számos bibliográfiai adat meghatározásával. A kitüntetett kiterjedt botanikai ismeretekkel rendelkezik Neumann Péteré az aranygyűrű A száraz fenyő tűzveszélyesebb TAMASI A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. évzáró ünnep­ségén átadták a Gyulaj Zrt.­­ért aranygyűrűt. Az elisme­rést Gőbölös Péter vezérigaz­gató Neumann Péter kerület­vezető vadásznak adta át - ír­ja az infotamasi.hu oldal. Neumann Péter már gim­náziumi évei alatt is a Gyulaj Zrt. jogelődjénél, a Gyulaj Ál­lami Erdő- és Vadgazdaság­nál dolgozott. 1976-tól társa­dalmi ösztöndíjjal, majd 1978- tól az egyetem elvégzése után a mai napig a társaság kerü­letvezető vadászaként áll al­kalmazásban. Magas színvo­nalú, elhivatott, lelkiismere­tes munkájával nagyban hoz­zájárult a Bikács-kistápéi kü­lönleges rendeltetésű vadász­­terület vadgazdálkodásának fejlődéséhez, mindig gondo­san végezte a vadállomány fenntartását és annak meg­őrzését. A Gyulaj Zrt.-nél sok­oldalú emberek dolgoznak, nincs ez másként a kitünte­tett esetében sem. Kiterjedt botanikai ismeretekkel ren­delkezik működési területé­nek flórájáról. Emellett festői vénáját is megmutatja, hiszen elismert művészi alkotásokat készít az általa vezetett csodálatos szép­ségű vadászterületről. B. L. Gőbölös Péter vezérigazgató (balról) és Neumann Péter Fotó: MW TOLNA MEGYE A legtöbb he­lyen január hatodikán, vízke­reszt napján leszedik a kará­csonyfákat, ám van, ahol en­nél tovább hagyják a szobá­ban ékeskedni. A hosszú ideig meghagyott, kiszáradt fenyők azonban komoly veszélyt hor­doznak magukban - figyel­meztetett Boros Brigitta, a Tol­na Megyei Katasztrófavédel­mi Igazgatóság szóvivője. Mivel a vágott fenyő a me­leg szobában néhány hét alatt kiszárad, így gyúlékonnyá vá­lik. Ezért fontos, hogy a ki­száradt fán ne gyújtsák meg a maradék csillagszórókat, mert az pillanatok alatt láng­ra lobbanthatja a fát. Az oltást csak akkor szabad megkezde­ni, ha a fán lévő elektromos égősor csatlakozóját már ki­húzták a dugaljból. Ám a tűz­oltásba csak akkor szabad be­lefogni, ha az a saját, vagy má­sok testi épségét nem veszé­lyezteti. Jó, ha van a közelben olyan eszköz, amellyel az eset­legesen keletkező tűz, annak kezdeti szakaszában nagy biz­tonsággal eloltható, a menekü­lés biztosítható. Amennyiben a lángokat ön­erőből nem sikerül elfojtani, azonnal hívni kell a tűzoltó­kat a 112-es segélyhívószá­mon. H. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom