Tolnai Népújság, 2018. december (29. évfolyam, 279-302. szám)
2018-12-05 / 282. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2018. DECEMBER 5., SZERDA A földtörvényben több részlet megváltozhat, ami jövőre lép érvénybe A mai világban a gazdálkodás nem egyenlő a sáros csizmával SZEKSZÁRD Több nagyon fontos változásra számíthatnak jövőre a mezőgazdaságban érintett gazdálkodók. így várhatóan megoldódik az osztatlan közös földterületek sorsa, egyszerűsödik a termőföldek adásvétele, segíti a kormány a nemzedékváltást. Többek között ezek a témák is szóba kerültek a Nagy István agrárminiszterrel folytatott beszélgetés során. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu Horváth István országgyűlési képviselő meghívására érkezett Szekszárdra dr. Nagy István agrárminiszter, aki a palánki Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskola által szervezett Tolna Megyei Gazdászbál fővédnöke is volt. Ebből az alkalomból készítettünk vele az ágazatot érintő, átfogó interjút.- Agrárkonferenciát tartottak november utolsó hetében Siófokon, ahol többek között téma volt a földtörvény változása, ami az adásvételi szerződéseket is érintheti majd. Milyen változásokra lehet számítani?- A módosítás egyik legfontosabb eleme az osztatlan közös földtulajdon rendezése. Hosszú évek óta időről időre napirendre került ez a téma, de eddig nem sikerült megoldani a problémát. Jelenleg 2,6 millió embert és 1,6 millió hektár földterületet érint. Van, akinek csak pár méteres területe van, másoknak nagyobb. A kérdés, mi az, ami már nem osztható tovább. Az ügyet mindenképpen rendezni kell. A földtörvényben több részletet szeretnénk megváltoztatni, például a földszomszéd a birtokegyesítéseknél előrébb kerülhessen a jelenlegi rangsorhoz képest, vagy az állattartáshoz kapcsolódó előnyöket pontosítanánk. Például, aki kacsákat tart, annak a megítélése termőföld vásárlásánál nem lehet majd ugyanaz, mint aki tehenet, vagy juhokat tart. A földvásárláshoz kapcsolódó adásvételi szerződések is egyszerűsödnének. Ha vita adódott a vétel körül - amennyiben minden érintett betartotta a maximálisan kapott határidőt, és még meg is fellebbezték a bizottság döntését -, akkor maga az adásvétel akár 450 napig is eltartott. Ezt szeretnénk lerövidíteni legfeljebb 250 napra.- Nagyon sokan várják megyénkben is a fiatal gazdáknak szóló pályázat kiírását. Mikorra várható, milyen feltételekkel? A kérdésre, hogy miben tud segíteni a kormányzat, hogy elegendő számú és megfelelő szakértelemmel rendelkező fiatal munkaerő kerüljön ki a munkaerőpiacra, Nagy István az alábbiakat mondta:- Ahogy a Szentírás mondja: az aratni való sok, a munkáskéz kevés. Azon dolgozunk, hogy segítsük a nemzedékváltást. 2050-ben a Földön kilencmilliárd embert kell etetni, miközben három százalékkal csökken a termőföld és ivóvíz területe, és negyven százalékkal több fehérje előállítására lesz szükség. Ezért is fontos, hogy minél több fiatalt nyerjünk meg arra, hogy a mezőgazdaságban képzelje el a jövőjét. Ma már gazdálkodónak lenni nem egyenlő a sáros csizmával. A több tízmilliós gépek vezetéséhez, azok elektronikájához nagy szakértelemre van szükség. Rendkívül összetett ismereteket igényel a gazdálkodás a környezetvédelemtől egészen az állatjóléti ismeretekig. Az a fiatal, aki ma az agráriumot választja, a biztos jövőt választja. Garantálom, egy unalmas napja sem lesz, és a társadalom megbecsülését is élvezheti.- Idén már nem lesz újabb pályázati kiírás ebben a témában, ugyanis az első körben 12 milliárd forintot használtunk fel. Keressük annak a lehetőségét, hogy jövőre viszont kiírhassuk. Erre abban az esetben lesz lehetőségünk, ha a Vidékfejlesztési Program forrásaiból maradványpénz keletkezik. Az uniós Közös Agrárpolitikában kiemelten kezelik a fiatalok támogatását, többek között a vidék megtartó erejének csökkenése miatt. Létkérdés, hogy a fiatalokat meggyőzzük arról, hogy érdemes a mezőgazdaságban dolgozni. Természetesen új - más jellegű - pályázatokra már idén decembertől és 2019 januárjától is lehet jelentkezni. Az élelmiszeripari, valamint a borászati fejlesztésekre a keret 50 milliárd forint, az ökológiai gazdálkodásra 12 milliárd, míg a juh- és kecskeágazat segítésére 680 millió forint áll rendelkezésre.- Korábbi nyilatkozataiból érezhető, hogy a szívén viseli a méhészek sorsát, akik közül sokan panaszkodtak idén arra, hogy kiürültek a kaptárjaik. Van, aki az atkafertőzést, mások a vegyszereket teszik felelőssé.- A kaptárak elnéptelenedése nem magyar sajátosság, hanem világjelenség. A méhészek első dühükben a neonikotionidokat (rovarölő szeres hatóanyag) hibáztatták. Ezt a készítményt több mint tíz éve használják a gazdák, és eddig nem okozott gondot. Miért most? - tették fel a kérdést többen is. A vizsgálatokra összeállt egy komoly laboratóriumi gárda, az eredmények már születőben vannak. Annyit tudunk, nincs egyetlen főbűnös. Vizsgálni kell a negatív hatásokat, a vegyszerek és a körülmények egymásra gyakorolt hatásait is. Van egy új probléma is, a gazdák kétféle napraforgó vetőmagot használnak, az egyik idegen beporzású, a másik önbeporzó. Ez utóbbi okoz zavart, mert az önbeporzás nem igényli a méhek munkáját, így a nektártermelés itt nulla. Ugyanakkor egyre népszerűbb (már 60 százalékban ezt használják) a gazdák körében, mert jobb minőségű és nagyobb termést ad. A következő hónapokban, hetekben meg kell találni az egyensúlyt a méhészek és a gazdák tevékenysége között. A méhészek kapcsolódási köre a hazai négy nagy meghatározó kultúrnövényhez - repce, búza, kukorica, napraforgó - egyre szűkül, hiszen a repce virágzására, a kései tél miatt, a méhek nem tudnak felkészülni, megerősödni, így gyengén teljesítenek. A búza és a kukorica nem mézelő növény, a napraforgónál pedig egyre több az önbeporzó. Kreatív írást, filmklubot is tervez a raboknak Börtönben járt az író Határszemle a megyében: három bírságot szabtak ki SZEKSZÁRD Fogvatartottaknak tartott előadást a büntetés-végrehajtási intézetben Dicső Zsolt író, költő, aki beszélt a jelenlévőknek az életéről és a munkásságáról. Arról is beszélt, hogy a közelmúltban tevékenysége elismeréseként a megyeszékhely önkormányzatától „Közjóért” kitüntető díjat kapott, amire nagyon büszke. Az előadásra 26 fogvatartott jelentkezett, akik azt is megtudhatták, hogy Dicső Zsolt további foglalkozásokat szeretne tartani. Kreatív írást, könyvbemutatókat, könyvekről szóló beszélgetéseket, kézműves foglalkozásokat, filmklubot tervez. H. E. Dicső Zsolt író, költő az életéről, munkásságáról beszélt Fotó: BV TOLNA MEGYE Az agrártárca által elrendelt határszemle ellenőrzéseket végeztek Tolna megyében a szakemberek Bátaszéken, Nagydorogon, Zombán, Kaposszekcsőn, Hegszemcsén, Bátán, Kajdacson, Kapospulán, Keszőhidegkúton, Alsónyéken, Attalán, Nagykónyiban, Jágónakon, Udvariban és Újiregen, tájékoztatta lapunkat hírlevélben a megyei kormányhivatal. A határszemle a megye teljes termőterületének mintegy tizenhat százalékát érintette, összesen 40 365 hektárt, amelyből 1856 hektár területnagyságot a zártkerti ingatlanok jelentették. A szemle elsődleges célja az elhanyagolt, hasznosítatlan és engedély nélkül más célra hasznosított területek felderítése, illetve az ingatlan-nyilvántar-A megye termőterületének 16 százalékát ellenőrizték tás és a természetbeni állapot egyezőségének vizsgálata volt. A hasznosítási kötelezettség mellett a mellékhasznosítás és az ideiglenes hasznosítás megvalósulásának ellenőrzésére is figyelmet fordítottak a földhivatali osztályok munkatársai, különös tekintettel az ingatlan-nyilvántartásban beruházási területként, illetve beruházási célterületként nyilvántartott földrészletekre. Az ellenőrzések során 67 hasznosítatlan ingatlant találtak, ezek összterülete 8,25 hektár, 33 esetben találtak a művelési ágban eltérést az ingatlan-nyilvántartásban szereplő állapothoz képest, ezek nagysága meghaladja a 23 hektárt. Engedély nélküli más célú hasznosítást csupán három ingatlan esetében észleltek. Bírság kiszabására is három alkalommal volt szükség. M. I. Dr. Nagy István agrárminiszter és Horváth István országgyűlési képviselő Palánkon, a gazdászbál kezdete előtt Fotó: Gottvald Összetett ismeretekre van szükség
