Tolnai Népújság, 2018. december (29. évfolyam, 279-302. szám)
2018-12-22 / 297. szám
ft HIRDETÉS 2018. DECEMBER 22., SZOMBAT Azonnali lépéseket követel a hatékony klímavédelem atom erőmű m v m A következő évtizedek a megújuló és az atomenergia szerepének növekedéséről kell szóljanak majd a világ energiatermelésében. A károsa nyag-ki bocsátás csökkentése ugyanis már nem választás kérdése, az emberiség jövője a tét. Extrém melegek vagy hidegek, csökkenő sarki jégtakaró, a tengerszint emelkedése - néhány olyan tényező, amelyek már ma is, az egyelőre 1 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés világszerte érezhető negatív hatásaként jelenik meg. A klímaváltozás, illetve annak elsőrendű okaként számon tartott globális szén-dioxid-kibocsátás kapcsán egyre több nemzetközi szervezet kongatja a vészharangot, nem véletlenül. A légkörbe kerülő szén-dioxid mennyisége tavaly rekord mértékben, közel másfél százalékkal emelkedett a megelőző évi szinthez képest - ekkora növekedést korábban még soha sem regisztráltak. Az ENSZ Éghaj lat-változási Kormányközi Testületének (IPCC, Intergovernmental Panel on Climate Change) több mint 6000 tudományos elemzést összesítő jelentése szerint ahhoz, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedése - az iparosodás előtti időszakhoz képest -1,5 Celsius-fok alatt maradjon, gyors, kiterjedt és korábban nem tapasztalt változásokra van szükség az emberi társadalom minden területén. Ha 2 Celsius-fok helyett „csak” ennyivel melegedne fel az átlaghőmérséklet, akkor 2100-ra a világtengerek szintje 10 centiméterrel lenne alacsonyabb, illetve a Jeges-tenger nyári jégmentességének gyakorisága legalább évtizedenként egy alkalomról évszázadonként egyre csökkenhetne. Két fokos melegedés esetén a korallzátonyok szinte mindegyike eltűnne, másfél Celsius-foknál pedig 70-90 százalék között adódna a veszteség mértéke. Jól látható, hogy minden tized fok számít, hiszen 1,5 Celsius-fok vagy afeletti globális felmelegedés esetén jelentős, akár viszszafordíthatatlan globális változások indulnának, amelyek negatív környezeti és társadalmi hatásai szinte beláthatatlanok. Az emberiségnek közben mind több energiára van és lesz szüksége, az üvegházhatású gázok kibocsátását ugyanakkor csökkenteni kell. Mindez a megújulok és az atomenergia, mint alacsony kibocsátású technológiák szerepére hívja fel a figyelmet. Az atomenergia a Magyarországon nagy termelési potenciállal nem rendelkező vízierőművek után a világ második legnagyobb, alacsony kibocsátású energiatermelési módja, a globálisan tisztán megtermelt áram 30 százalékát nukleáris reaktorok állították elő 2016-ban. Magyarország számára is a megújuló és az atomenergia alkalmazása jelenti a fenntartható energetika jövőjét. A Paksi Atomerőmű széndioxid-kibocsátásmentes villamosenergia-termelésével biztosítja az energiaellátás alapját hazánkban, segítségével a hazai energiatermelés egyik alapvető célja is teljesülhet, hogy megfeleljen az európai uniós, valamint a nemzetközi éghajlatvédelmi és klímapolitikai célkitűzéseknek. A Paksi Atomerőmű a hazai áramtermelés felét biztosítja alacsony áron és klímabarát módon, hozzájárulva az importfüggőség csökkentéséhez és az energiabiztonság növeléséhez, negyven éve káros anyagok kibocsátása nélkül, stabilan, biztonságosan és megbízhatóan üzemel. A jelenleg működő négy paksi blokk által megtakarított oxigén kétmillió ember szükségletét fedezi, ami gyakorlatilag megegyezik azzal a mennyiséggel, amelyet az összes magyarországi erdő termel meg egy év alatt. (x)
