Tolnai Népújság, 2018. december (29. évfolyam, 279-302. szám)

2018-12-21 / 296. szám

2018. DECEMBER 21., PENTEK GAZDASÁG 7 2014. január=100 (százalék)_____ ! Teljes bruttó ! Rendszeres bruttó 2014. ianuár-2018. október MW-grafika,1|frás: KSH, fotó: MH| Késik a bárányhimlő elleni vakcina bevezetése OLTÁS Várhatóan 2019 őszétől lesz a varicella, azaz a bárány­himlő elleni védőoltás a Nem­zeti immunizációs program ré­sze - válaszolta az Emmi a Vi­lággazdaság érdeklődésére. Márciusban Lázár János kan­celláriaminiszter még 2019 ja­nuár 1-jére datálta a védőoltás bevezetését, a tárca most azt közölte, hogy hamarosan kiír­ják az oltóanyagra a közbeszer­zést. A védőoltásra szánt pénz a közbeszerzési eljárást követő­en lesz nyilvános. Magyarországon két gyógy­szergyártó cégnek, az MSD Pharma Hungary Kft.-nek (MSD) és a GlaxoSmithKline Kft.-nek (GSK) van bárányhim­lő elleni oltóanyaga,'s mindket­tő megvizsgálja a pályázaton való részvétel lehetőségét. Ha az Emmi és a Nemze­ti Népegészségügyi Központ 2019 őszén tervezi bevezetni az oltást, akkor a tender gyors ki­írása fontos - közölte az MSD. Ideális esetben a szerződéskö­tés után a nyertes cég leadja gyártási igényét a gyártóhely­nek, a gyártás ezután kezdőd­het. A vakcinagyártás a szigo­rú előírások miatt időigényes, egyes oltóanyagok gyártása 6-24 hónapot is igénybe vehet, a gyorsításra nincs lehetőség. A GSK oltóanyaga 1998 óta kapható a hazai patikákban, és a gyártása hat-nyolc hónapot vesz igénybe. MW Varga: rendkívül kedvező a keresetek alakulása Emelkedő fizetések A gazdaság növekedésével párhuzamosan emelkednek a bérek is, egy év alatt 11,6 százalékkal nőttek a kerese­tek - reagált tegnap Varga Mihály a KSH frissen közzé­tett adataira. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BÉREK Idén január-október­ben a bruttó átlagkereset 324 400, a nettó átlagkereset 215 700 forint volt, mindkettő egy­aránt 11,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, s rendkívül ked­vező a keresetek alakulása, a gazdaság növekedésével pár­huzamosan emelkednek a bé­rek - közölte tegnap Varga Mihály pénzügyminiszter az Ml-en a KSH friss adataira re­agálva. Ez év októberében a bruttó átlagkereset 327 100 fo­rint volt, 10,8 százalékkal ma­gasabb, mint egy évvel koráb­ban. Varga kijelentette, hogy a gazdasági növekedéssel pár­huzamos bérnövekedést tá­mogatja a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás, va­lamint a munkaerőpiaci hely­zet átalakulása. Példaként említette, hogy a közfoglal­koztatásból mintegy ötvenöt­ezer ember lépett át a mun­kaerőpiacra, de néhány szek­torban még mindig jelentős a munkaerőhiány. A miniszter szólt arról is, hogy a munkaadói és munka­­vállalói oldal az elmúlt hetek­ben nem tudott megállapod­ni a következő évi garantált bérminimum és minimálbér emeléséről, így a kormány­nak kell majd mérlegelnie, mi­lyen konkrét összegeket hatá­roz meg a garantált bérmini­mumra, valamint a minimál­bérre. Egyebek közt figyelem­be kell venni, hogy október­ben már kisebb mértékű volt a bérnövekedés, mint az év előző kilenc hónapjában - ma­gyarázta. Magyarországon mintegy háromszázezer munkavállaló van bejelentve minimálbéren, a garantált bérminimum ösz­­szege több mint nyolcszázezer embert érint, ez is jelzi, mek­kora jelentősége van annak, hogy milyen garantált bér­minimumra és minimálbér­re tesz javaslatot a kormány - mondta Varga Mihály. A pénzügyminiszter hang­súlyozta, továbbra is azzal szá­molnak, hogy jövőre négy szá­zalék körüli növekedés lesz, amely kisebb mértékű bérnö­vekedéssel, de magas lakossá­gi fogyasztással, magas beru­házási rátával fog együtt járni. HÍREK A sztrádáknak el kell érniük a határt ÚTÉPÍTÉS 2500 milliárd forintot fordít a kormány 2025-ig autópálya-fejlesztés­re. A cél, hogy minden me­gyeszékhely elérhető legyen gyorsforgalmi úton, illetve va­lamennyi autópálya elérje az országhatárt - közölte Palko­­vics László miniszter csütör­tökön Berettyóújfaluban, az M35 autópálya befejező és az M4 autópálya első szakaszá­nak átadásán. A 23 kilométer hosszú két pályaszakasz 62 milliárd forint európai uniós forrás felhasználásával, a ma­gyar állam társfinanszírozásá­val valósult meg. MTI Járműparkját fejleszti az OKF MEGÚJÍTÁS Több mint 3 mil­liárd forint értékű fejlesztés valósult meg az Országos Katasztrófavédelmi Főigaz­gatóság (OKF) járműparkjá­nál az unió támogatásával: a 83 járművet tegnap adták át Budapesten. Gora Zoltán, az OKF vezetője hangsúlyoz­ta, a járművek modern vé­delmi rendszeralapot képez­nek. A járműpark megújításá­nak programját 2013-ban in­dította az OKF. Eddig 108 új egységgel bővült a több mint 14 milliárd forintból. A tűzol­tószerek után sor kerül a kri­­tikusinfrastruktúra-bevetési egységek felszerelésére is, s a hatósági ellenőrzési felada­tok ellátására környezetbarát elektromos autókat kapnak az igazgatóságok. MTI Előírásoktól a terméktesztekig: A Lidi garancia a minőségre Garantálni kell, hogy mindig kiváló minőségű, a vásárlói igényeknek leginkább megfelelő, egyben a legjobb át­­értékarányú termékek kerülhessenek a vásárlók kosarába - röviden így fogalmazható meg a Lidi Magyarország legfőbb célkitűzése. Az áruházlánc ennek jegyében a termékek legmagasabb minőségének szavatolására kiemelt figyelmet fordít, amelynek előnyeit a fogyasztók élvez­hetik. A vásárlói elégedettséget minden termék esetében el kell érni, függetlenül attól, hogy az áruházban folyamatosan elérhető vagy időszakosan forgalmazott termékekről, vagy a tematikus termék­heteken a polcokra kerülő áruról van szó. Ahhoz, hogy ez a cél teljesüljön, meg kell ismerni a vásárlókat, időről-időre fel kell mérni, hogy az igényeiknek mi­lyen termékek felelnek meg leginkább, sokszor pedig vásárlói fejjel kell gon­dolkodni, azaz kitalálni, milyen termé­keket díjaznának a fogyasztók. Ez több­lépcsős folyamat. A Lidi polcain megjelenő termékeket a magyar vásárlók bizalommal fogadják, amit az áruházlánc a 2004-es magyaror­szági megjelenése óta következetes mun­kával ért el. A vásárlói biztonság folya­matos fenntartása érdekében a Lidl-nél alapvető követelmény, hogy csak élelmi­szer-biztonsági szempontból kifogásta­lan, kiváló minőségű termékeket forgal­maznak. így valósul meg nap mint nap a vállalat egyik legfontosabb alapelve „A vevők elégedettsége formálja tetteinket". Ez állandó figyelmet, és az áruházlánc minőségirányítási rendszerének folya­matos fejlesztését igényli. E rendszer legfőképp pillérei a termékvizsgálatokon és termékkóstolásokon, a beszállítóknál végzett ellenőrzéseken, a vásárlói visz­­szajelzésekre való fokozott figyelmen, a termékek jelölés-ellenőrzésén, a minő­ségfejlesztésen, a kockázatkezelésen és a hatósági kapcsolattartáson alapul. Arra, hogy a Lidi valóban csak az élelmiszerbiztonsági szempontból ki­fogástalan termékeket értékesít, ko­moly garancia, hogy az áruházlánc ál­tal megszabott követelmények sokszor szigorúbbak, mint a jogszabályokban előírtak. Ezek betartását keményen el­lenőrzik is, egy-egy termék többször is átesik a szükséges vizsgálatokon. A Lidi különösen gondosan jár el a beszállítók felügyeleténél. Partnereik­kel szemben szerződésben is rögzített elvárás, hogy a legszigorúbb élelmi­szer-biztonsági és minőségirányítási szabványok szerinti minőségirányítási rendszerek alapján működjenek. Az élelmiszerbiztonsági hatósági ellenőr­zésektől függetlenül a Lidi a gyártók telephelyein bejelentés nélkül ellenőrzi, hogy partnereik mindenben a szerző­désben rögzítettek szerint végzik-e az élelmiszer-előállítást. Az pedig a magyarországi vállalati kultúra fejlesztésében is kifejezetten előremutató, hogy a Lidi a gyártóknál végzett ellenőrzések után nem csak a feltárt hibákat jelzi partnereinek, ha­nem segíti őket azok kijavításában. A saját ellenőrzéseken kívül független, akkreditált laborokkal is folyamatosan kontrollálja saját márkás termékeit. Különösen fontos szerepe van a mi­nőségfejlesztéssel kapcsolatos munká­ban a termékkóstolásoknak, ugyanis ezek eredményeire alapozva lehet vég­rehajtani bizonyos termékfejlesztéseket. A Lidi minden új termék bevezetése­kor vakteszten veti össze termékeit a konkurens termékekkel. A már piacon lévő termékek esetében az elmúlt év­ben tervezetten és szúrópróba szerűen közel 900 érzékszervi tesztet végzett a Lidi Magyarország, melyek egy részét független akkreditált laboratóriummal végeztetett, míg a többi esetben házon belüli érzékszervi vizsgálat történt. A belső teszteken a beszerzési és a minő­ségbiztosítási osztályokon dolgozó kol­légák vesznek részt. Ezeken a teszteken a legapróbb részletekre is figyelnek, hogy korrekt, megbízható eredmények szülessenek. Alapfeltétel például, hogy a kóstolt ter­mékek hőfoka azonos legyen, de még a tányéroknak sem szabad különböz­niük egymástól. Szintén fontos, hogy a tesztelésben olyanok vegyenek részt, akik rendszeresen fogyasztják az adott terméktípust. Ügyelnek arra is, hogy a teszten hasonló minőségű kategóriájú termékeket hasonlítsanak össze, és az objektivitás megőrzése érdekében nem terhelik túl az ízlelőbimbókat sem, egy csoport ugyanis legfeljebb hat mintát értékelhet, vagy ha többet kell. akkor hosszabb pihenőidőt iktatnak be. A tesztben résztvevőkkel tisztázzák a legfontosabb bírálati szempontokat, amelyek a különböző jellegű termé­keknél eltérhetnek. Előfordul, hogy a termékek közötti különbségeket ob­jektív megállapításához fontos, hogy a tesztelők ne csak egy összbenyomást adjanak a termékről, de előfordul, hogy a fogyasztói preferenciák megértése ér­dekében az adott termékek értékelését a kedveltségi skála mellett a pozitív és negatív termékjellemzőkből való vá­lasztással kellett elvégezni. Ezekből a tesztekből leszűrhető, hogy egy termék mennyire kedvelt a konkurensek ha­sonló áruihoz képest, az előállítók pe­dig visszajelzéseket kapnak arról, hogy szükség van-e finomításokra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom