Tolnai Népújság, 2018. december (29. évfolyam, 279-302. szám)
2018-12-19 / 294. szám
2018. DECEMBER 19., SZERDA BELFÖLD 11 Hiába cáfolja a kormány az ellenzék vádjait, a baloldal újra és újra ismétel Hétfő késő este rendőrségi felszólításra elhagyták a köztelevízió épületét az ellenzéki parlamenti képviselők. Az alkotmányjogász szerint a honatyák nem állnak a törvények felett. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mdiaworks.hu BUDAPEST Hétfő este rendőrségi nyomásra hagyták el az ellenzéki képviselők a köztelevízió épületét, előtte még egy fotó erejéig tarkóra tett kézzel lefeküdtek a földre, mert szerintük Varjú Lászlót, Gyurcsány pártjának képviselőjét „elrabolták” a biztonságiak. Ennek előzménye, hogy Varjú alpári stílusban beszélt a biztonsági őrökkel, majd elkezdett dulakodni velük, az is hallható a felvételen, hogy éppen el akarja venni egyikük fegyverét. Emiatt az agresszív képviselőt leteperték. Varjú ezután mentőt kért, mert állítólag zúzódásai voltak. A felvételekből úgy tűnik, a földre fekvési akciót Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s képviselő kezdeményezte, mert mint mondta: „K...a erős kép lenne, hogy lefekszünk a lépcső elé.” Előzőleg Kunhalmi Ágnes, az MSZP politikusa került konfliktusba egy forgóajtóval. Ő is földre vetette magát, azt a látszatot keltve, mintha leütötték volna, ám a felvételeken jól látszik, hogy senki sincs a közelében. A televízió székházának elhagyása után az ellenzéki politikusok az épület előtti téren szóltak híveikhez. Az egy-két ezer főt kitevő demonstrálok folytatták a rendőrök provokálását, hógolyóval, különböző eszközökkel dobálták őket. Az egyik tüntető üveggel támadt a rendőrökre, őt a helyszínen elfogták. Közben az ellenzéki politikusok felszólalásaikban „magyarországi diktatúráról” beszéltek és arról, hogy „a kormány rabszolgákat csinál az emberekből”. A néhány száz főre apadt tüntetői csoport ezután azokat a szerkesztőségi épületeket kereste fel, ahol szerintük „kormánypropaganda” folyik. „Nem tehet meg mindent egy politikus az országgyűlési képviselői jogállására hivatkozva” - ezt Lövétei István alkotmányjogász nyilatkozta az InfoRádiónak a hétfői ellenzéki akcióról. Hozzátette: a rendőrség vagy egy biztonsági szolgálat akár fizikai erővel is felléphet, csak eljárás nem indulhat a képviselő ellen azonnal. Országgyűlési képviselő általában állami intézmények területére bemehet, kivéve, ha az valamilyen kivételes ok miatt el van előle zárva - fogalmazott. Annak ellenére, hogy eddig csak rendőrök sérültek meg az az agresszív tüntetők kődobálásaitól, Soros György szervezete, az Amnesty International a magyar hatóságokat teszi felelőssé a történtekért. Állásfoglalásukban azt írták: „A magyar rendőrségnek a békés tüntetőkkel szemben nem szabad felesleges és túlzott erőt alkalmaznia, beleértve a könnygáz használatát.” Akcióba lépett ludith Sargentini szélsőbaloldali európai parlamenti (EP) képviselő is, aki azonnali szankciókat követelt Magyarország ellen. Soros György lobbistája azt mondta: „Orbán Viktor miniszterelnök fizetés nélküli túlórákra próbálja kényszeríteni a lakosságot.” A kormány ezt az állítást már többször is cáfolta. Kovács Zoltán államtitkár a CNN amerikai hírtelevíziónak azt mondta: az ellenzék nem képviseli a magyarok többségét. Az a pár száz vagy pár ezer tüntető, akit a CNN bemutatott az utóbbi napok eseményeit összefoglaló riportjában, egy, a kormány ellen szervezett politikai akció részese - tette hozzá. Megjegyezte, hogy a hírcsatorna megválogatott jeleneteket mutatott be az állítólagos rendőri erőszakról, amely valójában az erőszakos tömeg viselkedésének a következménye. Nehezményezte, hogy a nemzetközi média nem számol be az ország hatalmas gazdasági növekedéséről, a reálbérek két számjegyű növekedéséről és az alacsony munkanélküliségről. Az államtitkár hangsúlyozta: az önkéntes túlórát lehetővé tevő törvénnyel kapcsolatban a követelések alaptalanok, hiszen nem kötelező érvényű az évi 400 túlóra vállalása, minden a munkaadó és a munkavállaló közötti megállapodáson múlik. Tegnap délután az MSZP azt közölte: az ország 19 megyéjében, mintegy 70 helyszínen tervez további megmozdulásokat, a teljes országos hálózatával, a szakszervezetekkel karöltve. Fülöp Attila: Ha kevesebb a széteső család, remélhetjük, hogy kevesebb lesz a hajléktalan is Félmillióval csökkent a szegények száma Fülöp Attila: mindenkinek biztosítani kell az önálló élet és boldogulás feltételeit Fotó: Teknős Miklós FELZARKOZTATAS Nőnek a bérek, 2010 óta harmadára csökkent a munkanélküliek száma, egyre több korábban segélyből élő családnak rendszeres jövedelme van és október közepe óta 1300- zal többen veszik igénybe a hajléktalanellátást - mondta el az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Magyar Időknek. Fülöp Attila kiemelte, a szegénység és a társadalmi kirekesztődés aránya az elmúlt évtizedben soha nem csökkent olyan mértékben Magyarországon, mint 2017-ben. A Központi Statisztikai Hivatal most megjelent adatai szerint ez a ráta a 2016- os 25,6 százalékról 2017-re 19,6 százalékra mérséklődött. Összesen 578 ezer fővel csökkent a szegények száma. Hatékony segélyezési rendszer Néhány hete jelent meg az Eurostat jelentése is, amely szerint a dánok és a finnek után a szegénységtől megvédő magyar segélyezési rendszer a leghatékonyabb az unióban. Persze ez csak egy viszszajelzés, hogy jó úton haladunk, de a munkát a jövőben is el kell végezni - fogalmazott az államtitkár. Fülöp Attila ugyanakkor azt is tudja, hogy a szegénységtől leginkább veszélyeztetettek továbbra is a gyermekek és a fiatalok, az egyszülős családban élők, a nagycsaládosok, a munkanélküliek, az elmaradottabb térségekben élők, valamint a romák. 9,1 milliárd hajléktalanellátásra Fülöp Attila kiemelte, október közepe óta 1300-zal nőtt azok száma, akik éjszakánként igénybe vették a hajléktalanellátást. Az államtitkár szerint első lépés a rendszerbe segíteni azokat, akik eddig nem kerültek be. Hoszszú távon pedig valójában akkor segíthetünk, ha megtaláljuk számukra a hajléktalanságból kivezető utat is - fogalmazott. Országosan 12 ezer éjszakai férőhelyen várják a hajléktalanokat, a nappali ellátóban pedig 7600 hely van. A hajléktalanszállók kihasználtsága országosan mintegy 84, Budapesten 81-82 százalékos. Az államtitkár kiemelte, országszerte száznyolcvan utcai szociális munkás próbálja rábeszélni az utcán élő hajléktalanokat arra, hogy vegyék igénybe a szolgáltatásokat, a fekvőhelyet, a meleg ételt. Novembertől minden megyében egy, Budapesten pedig két krízisautó járja az utcákat, és szállítja a kihűléssel fenyegetett hajléktalanokat a szálláshelyekre. A kormány által nemrég elkülönített háromszázmii lió forintból az ellátási időszakokat hangolják össze, valamint most hirdettek meg egy 84 milliós pályázatot a hajléktalanellátó szervezetek részére, amiből felújításokat, férőhelybővítéseket lehet megoldani. Erre január 15-ig lehet jelentkezni. Hajáktalanból közfoglalkoztatott Fülöp Attila kitért arra is, hogy Székesfehérváron jelenleg nyolc olyan közfoglalkoztatottról tudnak, akik a hajléktalanlétből kerültek munkába. Az egyik hajléktalanszálló mosodájának üzemeltetésében vesznek részt, illetve a kertészetben dolgoznak. Az önkormányzat létre is szeretne hozni egy céget, amely a visszailleszkedésüket és a munkába állásukat segíti. Az ország idén 9,1 milliárd forintot fordít hajléktalanellátásra. Első helyen a családpolitika Fülöp Attila úgy vélekedett, ha a társadalmi összefogás fennmarad, az idei tél krízisellátását nagyobb problémák nélkül meg tudják oldani. Kiemelte, aki a társadalom tagjaként felelősséget érez a hajléktalanok iránt, azzal tud a legtöbbet segíteni, ha probléma esetén, a www. diszpecserportal. hu, valamint a www.menhely.hu oldalon található telefonszámokon értesíti a diszpécserszolgálatot. Februárban a tíz napra elrendelt készültség alatt összesen 392 utcán élő, valamint 64 nem hajléktalan, de bajba jutott embert helyeztek el elsősorban hajléktalanszállón. Ebből 46-an harminchat nem hajléktalanspecifikus intézményben - elsősorban idősotthonokban - kaptak helyet a speciális szükségleteik miatt. A teljes időszak alatt majd 3200 hívás érkezett a diszpécserközpontokhoz - emelte ki az államtitkár. A kormány minden cselekedetével támogatja a családpolitikát és a közösségi összetartozást, mert ez a hajléktalanságra is hatással van. Ha kevesebb a széteső család, akkor azt is remélhetjük, hogy kevesebb hajlék nélküli ember lesz az utcán - emelte ki Fülöp Attila. A hosszú távú terv, hogy 2020 végéig - egy jelenleg is futó program keretében - mintegy négyezer hajléktalan ember kapjon naponta egyszer meleg ételt. MW 1 „Nem tehetnek meg mindent” Az MSZP-s Harangozó Tamásnak a kerítés sem okozott gondot, igaz, hozzáértő segítői is akadtak Egyre kevesebb a segélyből élők száma
