Tolnai Népújság, 2018. december (29. évfolyam, 279-302. szám)

2018-12-18 / 293. szám

2018. DECEMBER 18., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 15 Felmenői négy ország polgárai voltak, miközben ki se mozdultak a falujukból Akinek kemény az élete, annak megerősödik a szíve és a hite is Sok lelki programot szervez Danes Róbert, a bogyisz­lói református tiszteletes. Kárpátalján nőtt fel, 2014- ben került a faluba. Szeret­né megszólítani a gyüleke­zeten kívülieket is, de ta­pasztalatai szerint manap­ság nincs fogadókészség az evangéliumra. Illetve: ne­hézségek kellenek ahhoz, hogy az emberek Istenhez forduljanak segítségért. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu BOGYISZLÓ Letette a kémény­építő szakvizsgát Danes Ró­bert. Ez nem lenne egy eget verő hír, ha nem tennénk hozzá, hogy egy lelkipásztor­ról van szó. A bogyiszlói re­formátus gyülekezet vezetője 2014-ben került a faluba. So­kallta a nyolcvanezer forin­tot, amit munkadíjként akart kérni a kivitelező az új ka­zánházi kéményért, ezért úgy döntött, hogy inkább megold­ja maga. Rengeteg feladat várta ide­­kerülésekor: fizikai és lelki építkezés. Ez utóbbi a nehe­zebb a mai Magyarországon, de már Kárpátalján is - ahon­nan származik a harminchat éves lelkész - egyre kevesebb fiatal jár templomba. Tíz év­vel ezelőtt még telt házas nyá­ri táborokat szervezett sző­kébb pátriájában. Mára ott is alig akad jelentkező.- Olyan lelki nyitottság jellemezte akkoriban a kár­pátaljai ifjúságot - meséli -, hogy tömegesen látogatták a programjainkat. A Kárpátal­jai Református Ifjúsági Szer­vezetben önkénteskedtem, a feleségem volt az egyház­kerületi ifjúsági lelkész. Há­rom konferenciaközpontba vártuk a fiatalokat, három­százötven helyre. Mindegyik zsúfolásig megtelt. Az egyik­be, Akiihegyre, százan fértek volna el, de-százötvenen ér­keztek. Mondtam nekik: srá­cok, legalább harminc em-Dancs Róbert prédikál a bogyiszlói református templomban Fotó: Nemes András bért kénytelenek leszünk ha­­zaküldeni. Azt kérték: tiszte­letes úr, elalszunk a betonon, csak hadd maradjunk! Mezőkaszonyban nőtt fel, ahol nagy volt a jövés-me­nés a történelmi idők során. A dédszülei még Nagy-Ma­­gyarországon születtek, a nagyszülei Csehszlovákiá­ban, a szülei sokáig szovjet állampolgárok voltak, ő is an­nak született, de egy napon, 1991-ben arra ébredt, hogy ukrán lett. Miközben ki sem mozdult a család a faluból.- A Szovjetunió szétesé­sét követően nagy volt a sze­génység Kárpátalján - em­lékszik vissza. - Sokan át­jöttek Magyarországra dol­gozni, tanulni. Én 2000-ben kerültem a Sárospataki Re­formátus Teológiai Akadé­miára. Segédlelkész 2005- ben lettem, nagypapi vizsgát 2006-ban tettem. Közben há­rom évet szolgáltam az ottani börtönben, és elvégeztem egy börtönpasztorációs képzést. Közel áll a szívemhez a bör­tön, a fogvatartottak lelki is­­tápolása szép feladat. Szintén lelkész feleségével egy évet Szerencsen, egy évet Miskolcon szolgált Danes Ró­bert. Aztán visszamentek Kárpátaljára a munkácsi, il­letve a beregszászi gyüle­kezethez, és ott is maradtak 2007-től 2014-ig. Azt köve­tően költöztek Bogyiszlóra, ahol a korábbi református lel­kipásztor, Suhai Lajos nyug­díjba vonult. Eljövetelük oka tulajdonképpen a gyermekál­dás hiánya volt.- Csak a házasságunk ki­lencedik évében született meg Ábel - mondja. - Előtte végigcsináltunk két sikerte­len, másfél-másfél hónapos lombikbébiprogramot, Kár­pátaljáról átjárva Debrecen-Lelkészkarácsony Danes Róbert 2014-től Bo­­gyiszló református lelkipász­tora. Sok változás történt ez idő alatt a gyülekezet életé­ben. Talán a legfontosabb, hogy ingyenessé vált a ke­resztelés, az esketés és a te­metés. A tiszteletes számá­ra a karácsony előtti időszak a leghúzősabb. Ráadásul ő nem elégszik meg a kötelező szertartások lebonyolításával. Szervez más programokat is. Az idén például meghív­ta a faddi Boróka együttest, és várhatóan jön Bogyiszlóra egy dél-koreai gitáros is, kon­certet tartani. A gyerekeket is fel kell készíteni az ünnepi műsorra. Bár e téren már vol­tak rossz tapasztalatai. Elő­fordult, hogy egyik-másik sze­replő nem ment el az elő­adásra. Aztán, ha minden szépen le­zajlott, és a szenteste meg­tartott istentisztelet után be­zárta a templomajtót, jut ide­je a családjával való meghitt együttlétre is. Olyankor leül­nek a fenyőjük mellé, kará­csonyi énekeket énekelnek, és idézik a Jézus születésé­vel kapcsolatos szakaszt a Szentírásból. Másnap persze folytatódik a gyülekezeti kö­zös ünneplés istentisztelet­tel, úrvacsorával. be. Nem volt könnyű. Hajnali háromnegyed négykor indul­ni, az ukrán-magyar határon átvergődni, nyolcra odaérni az orvoshoz, vérvétel, kon­zultáció, aztán uzsgyi haza. Úgy döntöttünk, hogy ennél nyugodtabb körülmények között vágunk bele a követ­kezőbe. Azonban már a be­regszászi szolgálatom idején imádkozni kezdtünk azért a bibliaórásokkal, hogy a med­dő pároknak legyen gyere­kük. És ez olyan eredményes volt, hogy három ilyen párt is megajándékozott utóddal az Úristen. Akkor én már el­ígérkeztem Bogyiszlóra, úgy­hogy a mi fiunk végül itt szü­letett meg. Fiatalos lendülettel kezdett új szolgálati helyén a parókia felújításba és a lelki progra­mok szervezésébe Danes Ró­bert. Kitárta a templom aj­taját, tanúságtevőket hívott meg. Még a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár is prédi­kált itt egy alkalommal, aki az új ifjúsági keresztény mozgalom, a Felház egyik ve­zetője. Spanyolok, dél-korea­iak is jártak a faluban bib­liaszemináriumon, igehirde­tésen, konferencián, passió­játékot előadva. Mégsem ta­pasztalható előrelépés a hit­életben.- Az egész fejlett világ prob­lémája - hangsúlyozza hogy nincs fogadókészség az evan­géliumra. Nincsenek új meg­török, a gyülekezeten kívüli­ek nem szólíthatok meg. Nin­csen Isten utáni vágy. Az az „erkölcsiség”, amit az élet dik­tál, borzalmasan messze esik a Krisztus-követéstől. Persze érzik, hogy valami hiányzik, de a könnyebb utat választ­ják: a testi-lelki egészséget, megnyugvást, békét keresve, a varázslások, szeánszok, ezo­­téria irányába nyitnak. Lelké­­szi munkám korábbi szaka­szában sokkal több áldást ta­pasztaltam, mint manapság. Akkor, a börtönben is voltak megtérek. És vállalták, hogy gyalázzák őket a társaik, ha Bibliát látnak a kezükben. A mai fiatalok jólétben nőnek fel; nincs mit kérniük Isten­től. Én olyan iskolába jártam, ahol sokszor volt áramszünet a kilencvenes években, sok­szor nem volt fűtés. Látszott a lehelet az osztályteremben, kabátban ültünk, kesztyűben írtunk, gyertya és petróleum­­lámpa mellett készítettük el a házi feladatot. Akinek ke­mény az élete, annak meg­erősödik a szíve, könnyebben bírja a terheket, nyitott a má­sok problémái iránt és tiszte­li Istent. Tamaskó-Komjátí Anettnek ez a második önálló kiállítása Egy alkotó sajátos impressziói Ne vegye meg, ha szárad a levele! SZEKSZÁRD Tamaskó-Komjáti Anett húsz képe látható a Kalo­csai Tömöri Pál Városi Könyv­tárban Impressziók címmel nyílt kiállításon. A festő kalo­csai születésű, és mindig oda­húzza a szíve, de Szekszárdon él családjával. A most bemuta­tott alkotások is itt készültek, olajjal, vászonra. A kalocsai volt a második önálló tárlata. Ennek különlegességét az ad­ta, hogy barátnője, Gerencsér- Szegezdi Gabriella haiku ver­sek formájában adta vissza a képekről szerzett impresszió­it. Anett és Gabriella élmény­világát Kvalla Gábor hangolta össze. Bartal József pedig me­ditativ jellegű gitárelőadással örvendeztette meg a megjelen­teket.- Mindig közel állt hozzám a művészet, de csak harminc­­nyolc évesen kezdtem el alkot­ni. Kicsivel több, mint egy éve festek. Szekszárdnak kiemel­kedő a kulturális élete, hálás vagyok, hogy be tudtam kap­csolódni a művészvilágba. A képeimet gyakran tartják szo­morúnak, depresszívnek, ám én azt gondolom, hogy ezek az érzések normálisak. Al­kotóként maga az arc, annak rezdülései, hangulatai érde­kelnek - árulta el Tamaskó- Komjáti Anett. B. M. Az arc és annak rezdülései érdeklik elsősorban Beküldött fotó TOLNA MEGYE Sok olvasónk küzd azzal a problémával, hogy a néhány hete megvásá­rolt mikulásvirág egyre job­ban kopaszodik, ahogy köze­ledik a karácsony, ezért arra kíváncsiak, hogyan lehet ezt elkerülni. A mikulásvirág optimális körülmények között novem­ber és február között virág­zik. Vonzerejét nem a virágai adják, hiszen illatuk sincs. Igazi díszítőértékét a virág­zása idején megjelenő, színes felleveleinek köszönheti, ame­lyek ideális körülmények kö­zött akár három-négy hónapig is mutatósak maradnak. Már a vásárlásnál alapo­san át kell nézni a növényt. Amennyiben sárgul, szárad a levele, nem szabad megven­ni. Érdemes megnézni, nin­­csenek-e rajta kártevők. Tud­ni kell, hogy nagy a fényigé­nye. Minél világosabb helyen van télen, annál tovább virág­zik, és tartja meg színes fel­leveleit. A huzatra érzékeny. Nem érzi jól magát olyan szo­bában, ahol változó a hőmér­séklet. Fűtőtest közelébe se nagyon érdemes tenni, mert a száraz levegőt is rosszul vi­seli. Akkor kíván sok vizet, amikor friss hajtásokat, leve­leket hoz. M. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom