Tolnai Népújság, 2018. december (29. évfolyam, 279-302. szám)

2018-12-13 / 289. szám

12. MEGYEI KÖRKÉP 2018. DECEMBER 13., CSÜTÖRTÖK Fogtechnikus szeretett volna lenni, de féltek, hogy rosszabbodik a hallása Teljes értékű emberek, bár nem könnyűek a mindennapjaik Simonná Váradi Zsuzsa és Odo, a hallótárs-kutya Fotó: Makovics Kornél SZIKSZÁRD Simonné Vára­di Zsuzsával egy rendezvé­nyen találkoztam, ahol a hallássérülteket képviselte. Beszélgetett, intézkedett, senki meg nem mondta vol­na róla, hogy bármilyen fo­gyatékkal rendelkezik. Az egyetlen feltűnő dolog, ami­re az ember odakapta a fe­jét, a társaságában lévő, tündéri kiskutya volt. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu - Hallóként születtem, ko­rán megtanultam beszél­ni, cserfes kislánynak ismer­tek, azonban sokszor volt ma­gas lázzal járó középfülgyul­ladásos és arcüreggyulladá­­sos betegségem - kezdte a be­szélgetést saját történetével Si­monné Váradi Zsuzsa. - Négy­éves lehettem, amikor annyi­ra beteg lettem, hogy életve­szélybe kerültem. Ez időtájt - 1965-öt írtunk - került be ha­zánkba a Streptomycin elneve­zésű készítmény, amely a ma­gas lázat pillanatok alatt levit­te és az életveszély megszűnt, meggyógyultam. Pár évvel később az óvó néni észrevet­te, hogy amikor hozzám szól, nem reagálok úgy, mint a töb­biek. Több kivizsgáláson átes­tem, végül Budapesten a Já­­nos Kórházban (ide kerültek azok az esetek, amelyekkel a helyi szakorvosok nem tudtak mit kezdeni) kiderült, hogy a streptomycin mellékhatá­saként nagyothalló lettem. Az első hallókészülékemet 1968-ban kaptam, ekkor kezd­tem az általános iskolát.- Hány embert érint a siketség, illetve a nagyothallás?- A szakembérek szerint a hallássérülés a lakosság jelen­tős részét érinti, évről évre nö­vekszik a számuk, mára eléri a tizenöt százalékot. Minden korosztályt érint, az enyhe fo­kú nagyothallástól a siket­­séggel bezárólag. Nagyon fon­tos, mikor válik az illető hal­lássérültté. Az egyik csoport­ba a beszéd kialakulása előt­ti hallássérültek tartoznak, a másik csoport a beszéd kiala­kulása utáni időszakra esik. És ezen belül is vannak külön­böző fokozatok. A siketek min­den esetben speciális iskolába járnak, a súlyos hallássérül­tek egy része a budapesti Na­gyothallók Iskolájába, e cso­portnak a száma a megyében alig éri el a hetven főt. A töb­bi a nagyothallók kategóriájá­ba tartozik. A SINOSZ (Sike­tek és Nagyothallók Országos Szervezete) megyei szerveze­tébe többségében a középsú­lyos és súlyos hallássérültek kerülhetnek.- Mennyire hátrány a siketség, nagyothallás a munkában való elhelyezkedésnél?- Régen is és ma is is kevés szakma közül választhatnak a siket és súlyos nagyothalló emberek. A lányok szövő vagy varrónő szakma, a fiúk kárpi­tos és asztalos szakma közül választhattak. Akik integrált oktatásban részesültek, szá­mukra is nagyon beszűkültek a továbbtanulási lehetőségek. Én integráltan tanultam, és na­gyon szerettem volna fogtech­nikus lenni, de nem engedték, mondván, nagy a zajhatás, fél­tek, hogy tovább rosszabbodik a hallásom. Elmondható, hogy a súlyos hallássérültek zöme a megváltozott munkaképes­ségűeknek létrejött munkahe­lyeken dolgozik, nem a szak­májukban, hanem szalagmun­kát vagy szerelési munkát vé­gez. A magasabban kvalifikált, súlyos nagyothalló vagy siket sorstársak a megyében nehe­zen találnak munkát.- Mutatott egy kis készüléket amit a nyakában hord, ez mi­lyen segédeszköz és mit tud? Fejlődik a nyelv- Harminckét éves koromban jutott tudomásomra, hogy lé­tezik Tolna megyében hallás­­sérültek szervezete, ekkor je­lentkeztem tagnak. Azonnal meghívtak egy kirándulásra, amelyen csak siketek vettek részt. Orbán Evelines Orbán Gabriella siket ikerpártól ta­nultam az első jeleket, és ők kértek engem arra, hogy se­gítsem a siketeket nagyothal­lóként a mindennapokban. 1993-ban Evelinnel együtt el­indítottuk az első alapfokú jel­nyelvi tanfolyamot a megyé­ben - oktatói anyag még nem létezett, mindent nekünk kel­lett kitalálni -, majd egy év­vel később Fadd-Domboriban a mi szervezetünk szervez­te meg az első országos jel­nyelvi oktatók képzőtáborát. A középfokú tanfolyamot Pé­csett végeztem, majd 1998- ban kezembe vehettem a jeinyelvitolmács-tanúsítványt. Az elmúlt húsz év során folya­matosan fejlesztették a tan­anyagot, megkezdődött a jelnyelvkutatás, és elértük, hogy a jelnyelvi képzés ma már hat szintből áll, és ezt kö­vetően lehet csak elmenni a jelnyelvitolmács-képzésre, és várhatóan a jövő év őszétől interneten keresztül is lehet majd jelnyelvet tanulni.- Az FM kommunikációs eszközről van szó, ami olyan vezeték nélküli technoló­gia, amit számtalan területen használnak világszerte (mo­biltelefon, rádiós adó-vevők, babafigyelő). A rendszerhez egy adó tartozik, mely a beszé­lő - ami lehet rádió, számító­gép is - hangját felfogja, és rá­dióhullámok segítségével to­vábbítja az FM vevőre, mely továbbítja indukciós tér segít­ségével a hallókészülékhez. A környező zaj hangjait kizár­ja, így az emberi beszéd érthe­tőbbé válik a nagyothalló em­ber számára.- Odo kutyusról se feledkez­zünk meg, hogy került Önhöz és miben segíti?- Odo előtt már volt egy se­gítő kutyám, Ella, aki nyolc hónapig volt velem, sajnos el­hunyt. Hat éve a SINOSZ or­szágos elnökségének tagja voltam, és az egyik kolléga hívta fel a figyelmem Ellára, a már kiképzett segítő kutyá­ra, akinek hallássérült gaz­dát kerestek. A Kutyával az Emberért Alapítvány képez­te ki Ellát, akivel az első ta­lálkozás sorsdöntő volt. Elkez­dődött a tanulás, az egymás­hoz szoktatás időszaka'az ala­pítvány budaörsi kiképző köz­pontjában, és másfél év után egy három főből álló szakmai bizottság előtt sikeres vizsgát tettünk. Ellát egy évvel ké­sőbb elvesztettük, és Odo ke­rült hozzám. Odót (hivatalos nevén Frodo) egy audiológus ajánlotta fel az alapítvány­nak, miután meghallották, mi történt Ellával. Odo akkor már túl volt az engedelmes­­ségi vizsgán és megkezdőd­hetett hangjelző kutyává va­ló képzése. Másfél éven át jár­tunk Budaörsre, kiváló ered­ménnyel vizsgáztunk, Odo „diplomás” segítő kutya lett. Azóta a mindennapokban se­gít azon hangok észlelésében, amiket én nem hallok. Kom­munikációs eszközökkel vi­szonylag jól tudok kommu­nikálni, de amint ezek leke­rülnek a fülemről, gyakorla­tilag siketté válók, nos ilyen­kor van nagy szükség Odo se­gítségére. Hangokra van be­tanítva - ébresztő óra, ház­tartási eszközök hangjai, pél­dául a mosógép, amikor vége van egy programnak, zené­lő hangot ad, a vízforraló ese­tében, amikor felforr a víz, és elhalkul, mobiltelefon hang­ja, kopogás - amikor e han­gok közül bármelyiket észle­li Odo, odajön hozzám, vagy megbök, vagy két lábra állva első két mancsával megérint, jelezve, hogy történt valami, ami hanghatással járt. Első alkalommal tartottak Dunaföldváron elfogadás napját Tolerancia és segítségnyújtás DUNAFÖLDVÁR A Magyarorszá­gon élő tizenhárom elismert nemzeti és etnikai kisebbség közül a romáké a legnagyobb. Az elkülönítés felszámolásá­ra, a beidegződések megvál­toztatására hívták életre a vá­rosban az elfogadás napját.- Első alkalommal közösen rendezte meg az eseményt a helyi önkormányzat, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat, a Magyar Máltai Szeretetszol­gálat helyi tanodája, a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és az evangélikus egyházközség - mondta Horváth Zsolt pol­gármester. - Úgy gondolom, a résztvevők megértették, mi a rendezvény lényege. Az elfo­gadás napjának legfontosabb üzenete a tolerancia és a segít­ségnyújtás. A lényeg, ha a má­siknak kezet nyújtunk, min­dig és mindenhol legyen elfo­gadó kéz, amely kapcsolódni akar, mert akkor tudunk előre haladni. Nemcsak egymás el­fogadásában, az előítéletek le­épülésére, de a roma emberek magukra találására is komoly hatással bír programunk. A változatos kultúrprogram mellett - egész nap autenti­kus cigányzene szólt a mű­velődési házban - hagyomá­nyos roma ételeket is megkós­tolhattak az érdeklődők. B. L. Autentikus zene szólt egész nap Beküldött kép Négy szekszárdi a legjobbak között SZEKSZÁRD-PÉCS A Pécsi Bo­rozó szaklap tavaly hirdet­te meg először azt a szavazá­sát, amelyben az olvasókat kérdezték meg arról, kik is a kedvenceink. Legyen az borá­szat, vendéglő vagy hotel, az­az a kedvenceket három kate­góriában mérték, az idén már másodszor. . A szaklap munkatársai ösz­­szesen 523 szavazatot regiszt­ráltak. Az öt legjobb pincé­szet között három Tolna me­gyei van, a Mészáros Borház és a Vesztergombi Pincészet a szekszárdi, a Tűzkő Birtok pedig a tolnai borvidékről. A másik két borászat a Beiward Pincészet a pécsi borvidékről, illetve a Polgár Pincészet a villányi borvidék­ről került be az öt legjobb kö­zé, vagyis a top 5-be. Nemcsak az olvasók, de a szaklap munkatársai is sza­vaztak az öt legjobb pincé­szetre, az ő top 5 listájukban egy szekszárdi szerepel, Né­meth János Pincészete. A dí­jakat Győrffy Zoltán főszer­kesztő és dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere adták át a Pé­csi Borozó első Adventi Bor­szalonján. A szervezők ígé­rik, jövőre is folytatódik majd a verseny, várják az olvasók szavazatait. M. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom