Tolnai Népújság, 2018. december (29. évfolyam, 279-302. szám)

2018-12-01 / 279. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2018. DECEMBER 1., SZOMBAT A nyugdíjra is kell gondolni, kevesen fizetnek járulékot A szőlőtermelők között sokan őstermelőként vannak bejelentve Fotó: TN A költségeket számlával kell igazolni Sötétedéskor indulnak útnak a betörők DOMBÓVÁR „Házhoz megyünk” információs pontot hoztak lét­re a Dombóvári Rendőrkapi­tányság munkatársai a domb­óvári Tescóban, ahol bűnmeg­előzési tanácsokkal látták el az érdeklődőket. Többek között a korai söté­tedéssel összefüggő bűncse­lekmények elkerülésének le­hetőségeire is felhívták a fi­gyelmet a rendőrök. Ilyentájt már öt óra körül észreveszi a betörő, hogy otthon vannak-e a megfigyelt lakásban. Látszik ugyanis, hogy ég-e a villany, működik-e a televízió. Mit te­hetünk vagyonunk biztonsága érdekében? - kérdeztük Mol­nár Ágnest, a megyei rendőr­főkapitányság sajtóreferensét. Egyebek mellett elmondta, hogy már megfelelő eszközök állnak rendelkezésre. Van pél­dául olyan szimulátor, amely olyan fényeket produkál, mint­ha televízió üzemelne a lakás­ban. Növeli a vagyonbiztonsá­got a mozgásérzékelő, vagy a riasztóberendezés. Még indo­koltabbá teszi a biztonsági in­tézkedéseket, hogy karácsony­kor és szilveszterkor sokan el­utaznak otthonról. A távoliét pontos idejéről azonban nem feltétlenül kell országot-vilá­­got részletesen tájékoztatni a közösségi hálón. Nagyobb pénzösszeget nem célszerű otthon tartani. Ugyan­akkor a lopott és a rendőrség ál­tal megtalált holmi azonosítá­sában nagy segítséget jelent, ha felírjuk az értékesebb tár­gyak sorozatszámát, vagy va­lamilyen nem feltűnő jelzéssel látjuk el azokat. 1.1. Nem változott a járulékfize­tő őstermelők száma, tájé­koztatott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Ugyanakkor az őstermelők adózását és já­rulékfizetését figyelembe véve kevés a főállású és a tevékenysége alapján járu­lékfizetésre kötelezett gaz­dálkodó. Tolna megyében hatezer főállású őstermelő fizet járulékot a tevékenysé­ge után. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Tavaly országo­san százötvenhatezer őster­melő szerzett bevallásköte­les összeget elérő bevételt az Agro Napló adatai szerint. Kö­zülük negyvenhétezren fizet­tek valamekkora összegű já­rulékot a bevételeik után. Az őstermelők adózására és járulékfizetésére vonatko­zó különös szabályok figye­lembe vételével ez azt jelenti, hogy kevés a főállású és a te­vékenysége alapján járulékfi­zetésre kötelezett gazdálko­dó. Alapesetben ugyanis ha más jogviszonyból - példá­ul munkaviszonyból - a ter­melő nem számít biztosított­nak, akkor a mezőgazdasá­gi őstermelőnek a minimál­bérnek megfelelő összeg után kell megfizetni a hét százalék egészségbiztosítási járulékot (négy százalék természetbe­ni- és három százalék a pénz­beli egészségbiztosítási járu­lék), valamint a tíz százalék nyugdíjjárulékot. Kivétel, ha az őstermelői te­vékenységből származó előző évi bevétele nem érte el a tá­mogatások nélkül számított nyolcmillió forintot. Az adó­hivatal Tolna megyében mint­egy hatezer adózó őstermelőt tart nyilván jelenleg, tájékoz­tatta lapunkat Mózsik Szil­via, a megyei igazgatóság saj­tószóvivője. A bonyhádi Fülöp Péter ti­zenöt év munkaviszony után lett munkanélküli. Hosszú hónapokig nem tudott elhe­lyezkedni. Ugyanis a felkí­nált állások vagy a főváros­ban voltak, vagy száz kilomé­ternyire a lakóhelyétől tudott volna munkába állni. így az­tán végül úgy döntött, kivált­ja az őstermelői igazolványát. A családnak van egy kis földje, azon kezdett-el gaz­dálkodni, és még a méhész­kedést is bevállalta. Ennek már öt éve, azóta őstermelő­ként van betegbiztosítása, és a nyugdíjjárulékot is fizet. A jelenlegi adózás szerint még így is nagyon jól jár. Idén, augusztus 6-áig orszá­gosan százötvenhatezer-négy­­száznyolcvannyolc magánsze­mély szerzett bevallásköteles bevételt mintegy nyolcszázki­­lencven milliárd forint érték­ben. Közülük nyolcvanezer­­nyolcszázkilencvenegyen tet­tek nemleges nyilatkozatot. Emiatt nem is számítottak jö­vedelmet közel kétszázhar­­mincnégy milliárd forint után. Az őstermelőkre vonatkozó adószabályok szerint ugyan­is, aki az őstermelésből szár­mazó jövedelme megállapí­tására a tételes költségelszá­molást választja, és a támo­gatások összege nélküli be­vétele az adómentesség ér­tékhatárát meghaladja, de az nem több négymillió forintnál és legalább a (támogatások­kal együtt számított) bevéte­lének a húsz százalékát kite­vő összegű, az őstermelői te­vékenységével kapcsolatosan felmerült, költségként elis­mert kiadásait számlával tud­ja igazolni, annak nem kötele­ző jövedelmet számolnia. Ha megfelel a fenti tétételeknek, élhet nemleges nyilatkozat­tételi jogával. Versekkel tisztelegtek Babits Mihály emléke előtt SZEKSZÁRD Babits Mihály­­ra emlékeztek a napokban a költő születésének 135. évfor­dulóján a Társadalmi Egye­sülések Tolna megyei Szö­vetsége és a Nők Szekszár­­dért Egyesület szervezésé­ben. A két egyesület jóvol­tából ez volt a tizenegyedik megemlékezés, amelyet Csil­­lagné Szánthó Polixéna, a vá­ros humán bizottságának el­nöke nyitott meg. Köszöntőjé­ben örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy a jól ismert ar­cok mellett minden évben fel­fedez újakat is. Az ünnepségen hagyomá­nyosan versmondással tisz­telegtek Babits Mihály em­léke előtt. A megye több te­lepüléséről érkeztek szava­lok, illetve Gödöllőről és Ve­­csésről is fogadhattak ven-A szervezők meg­köszönték a Wosinsky Mór megyei múzeum segítségét déget. Mint megtudtuk, har­mincán mondtak verset az eseményen, ami rekord szá­mú résztvevőt jelent. A leg­idősebb versmondó a 95 éves bogyiszlói Sebestyén István volt, aki a kezdetek óta min­dig megtiszteli a rendez­vényt. Idén egy saját költe­ménye mellett egy Heltay Je­nő verset is elszavalt. A leg­fiatalabb résztvevők a Come­­nius Általános Iskola és a Ga­ray János Általános Iskola di­ákjai voltak, akik verssel és gitárral kísért téli, karácso­nyi énekeket adtak elő. Babits Mihály versei mellett több más neves költő művei is el­hangzottak, többen pedig sa­ját szerzeményükkel álltak a közönség elé. A szervezők ajándékkal kedveskedtek a résztvevők­nek, megvendégelték őket, majd megkoszorúzták Babits Mihály szobrát a kulturális központ előtt. A szép és tartal­mas délutánt követően a szer­vezők és minden megjelent re­ményét fejezte ki annak kap­csán, hogy jövőre ismét talál­koznak egymással. H. E. A centenáriumi emlékbizottság és az önkormányzat összefogását dicséri az új emlékmű A két világháború hősei előtt tisztelegtek SÁRPIUS Régi szakrális helyé­re került vissza az első és má­sodik világháborús emlékmű. A tegnapi avató ünnepségen Figler lános polgármester el­mondta, az alkotás az elmúlt években meglehetősen mél­tatlan állapotba került, a ne­vek olvashatatlanok voltak, ti­zenöt évvel ezelőtt pedig más­hová helyezték. Most az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizott­ság és Sárpilis Község Önkor­mányzatának közös összefogá­sával mintegy 2,4 millió forint­ból teljesen megújult az obe­­liszk. Hozzátette: hősökről és áldozatokól van szó, de beszél­ni kell az özvegyekről, szülők­ről, gyermekekről is, hiszen nem csak harminc-negyven sárpilisi nevet említhetünk, több száz emberről van szó, akik valamilyen módon érin­tettek voltak a XX. század leg­jelentősebb és legpusztítóbb háborúiban. Most végre erede­ti helyére került az emlékmű, a helyiek méltó módon emlé­kezhetnek a halottakra. Kiemelte, a Föld három kon­tinensén összesen tizenötmil­lió halálos áldozatot követe­lő első világháború kapcsán nem sok információjuk van, hogy hol harcoltak a Sárpilis­ről besorozott katonák, de az A díszőrök is felsorakoztak az ünnepségen Fotó: Mártonfai D. 1939 és 1945 között zajló vi­lágégés kapcsán megjegyez­te, hogy az elhunytak nyolc­van százaléka a Don-kanyar­­ban vesztette életét, vagy tűnt el. Szinte minden jobb módú sárközi református családnak - akik sokat tettek a környék felvirágoztatásáért - van ál­dozata, de a helyi cigányság­nak is, roma származásúak is harcoltak és haltak meg a második világháborúban. Az ünnepségen közreműködött Halmosi-Bede Krisztina re­formátus lelkész, Holcz Han­ga, Erlich János, valamint a Sárpilisi Gerlék és a Tüskeró­zsa Dalkör. B. L. Veszteségek Dr. Horváth Kálmán kormány­­megbízott hangsúlyozta, a Ti­sza István vezette kormányok megpróbáltak felkészülni az első világháborúra. Tudták, hogy a hadsereget fel kell sze­relni, de a borzalmakra való felkészülés nem történt meg. Ismertette, hogy a Magyar Ki­rályság területéről 3,5 millió embert soroztak be, 660 ezer ember elesett, 1,5 millió sé­rült meg és 880 ezer katona került hadifogságba. A hozzá­tartozók révén azonban sokkal több embert érintett a háború. Tanácsot adtak Fotó: police.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom