Tolnai Népújság, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)

2018-11-22 / 271. szám

12. MEGYEI KÖRKÉP 2018. NOVEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Sokszorosították a Beszélő cikkeit, de szerencsére a nyomatok kifakultak Az MDF megyei szervezete kerek harminc éve alakult meg Nyerges Tibor korabeli relikviákkal, MDF-es jelvényekkel, kitűzőkkel A szerző felvétele Eltávolított tanárból lett országgyűlési képviselő %'líVSU Harminc éve ala­pították a rendszerváltó párt, az MDF Tolna megyei szervezetét. Az első elnök­nek Nyerges Tibort válasz­tották, aki a korabeli hely­zetről adott tájékoztatást. Ott volt az események sű­rűjében, az első ciklusban, 1990-től 1994-ig parlamen­ti képviselőként dolgozott. Közel egykorúak lévén tege­­ződünk az interjúban. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.h- Messziről jött ember vagy...- Sajóvárkonyban nőttem fel - mondja Nyerges Tibor -, ami Ózdhoz tartozik, de vala­mikor Gömör megye legdéleb­bi települése volt, egy szép és tehetős falu. Gyerekkoromban kétlaki emberek éltek ott: dol­goztak bányában vagy gyár­ban és otthon a háztáji gazda­ságban. Reggelenként marhá­kat, disznókat, birkákat terel­tek ki, aztán mentek munká­ba, s este megint foglalkoztak egy kicsit a vetemény­­nyel, meg az álla­tokkal. Aztán dög­­ledezni kezdett a gyár, bezárt a bá­nya, rosszra for­dult az emberek sorsa. Én érettsé­gi után elkerültem hazulról, Sárospatakon tanítói, szege­den pedagógia szakos diplo­mát szereztem. Ott ismerked­tem meg a fogorvos feleségem­mel, s mivel mindkettőnknek kínáltak Szekszárdon mun­kát, 1985-ben ideköltöztünk.- S hogyan jött a képbe a po­litika?- Tanítói végzettséggel le­mentem Szegedre dolgozni. Akkoriban még nem lehetett halmozni a diplomákat. Leve­lezőn járhattam főiskola után egyetemre, de mellette két is­kolában tanítottam. Utána Szekszárdon, a pedagógiai fő­iskola gyakorló iskolájába ke­rültem, de utolért a szemé­lyi anyagom. Nevezetesen az, hogy gimnazista koromban, Ózdon egy „nem hivatalos” március 15-ét szerveztem. Amit a hatalom igencsak túl­reagált. Munkásőröket vezé­nyeltek ki. A másik nagy bű­nöm volt, hogy Szegeden egy barátommal stencilezve sok­szorosítottam a Beszélő cik­keit. Az számított a legismer­tebb szamizdat újságnak, va­lahol a környező tanyavilág­ban nyomtatták. Rossz minő­ségű papírhoz és festékhez ju­tottunk csak, s ez volt a sze­rencsénk. Egy alkalommal ar­ra mentünk haza, hogy felfor­gatták a lakásunkat, s a nyo­matokat elvitték. De az anyag pár hét alatt kifakult, s mi­re bizonyítékul szolgálhatott volna, semmivé lett. Fekete pontjaim számát szaporította, hogy a szegedi dómban kötöt­tem házasságot. A szocialis­ta ifjúságot hogyan nevelheti egy klerikális személy? Ilyen előzmények után kerültem kapcsolatba Szek­szárdon a Szabad Kezdeményezé­sek Hálózata elne­vezésű illegális el­lenzéki szervező­déssel, és magával Csengey Dénessel is. Mint később ki­derült: minden ösz­­szejövetelünkről többen is ír­tak jelentéseket. Aztán jött a monori találkozó, aztán a lakitelekiek, melyek közül a másodikon vettem részt, már mint aktivista. Akkor bátorí­tott arra Lezsák Sándor, hogy alapítsuk meg Tolna megyé­ben is az MDF-et. Ami meg is történt 1988. október 29- én. Közben a pedagógusi ál­lásom megszűnt, ami miatt munkaügyi pert indítottam és megnyertem, de már nem mentem vissza tanítani, mert 1990-ben parlamenti képvise­lő lettem.- Először csak mozgalom volt az MDF, nem párt. Nyerges Tibor 1955-ben szüle­tett a közigazgatásilag Ózdhoz tartozó Sajóvárkonyban. A he­lyi József Attila Gimnáziumban érettségizett, első diplomáját a sárospataki Comenius Tanító­képző Főiskolán, másodikat a szegedi József Attila Tudomány­­egyetemen szerezte. Ott ismer­kedett meg a feleségével, aki fogorvos. Egy 27 éves fiuk van. Szekszárdra 1985-ben került. Rövid ideig a pedagógiai főisko­la gyakorló iskolájában tanított, de 1989-ben megszüntették az állását. Ellenzéki tevékenységét figyelték és jelentettek róla. Ak­kor már erőteljes politikai szer­vezőmunkát végzett az MDF szí­neiben, és a rendszerváltás utá­ni első szabad választásokon, 1990-ben parlamenti képviselői mandátumot szerzett. A követ­kező ciklusban, 1994-től Szek­szárdon, egyéni körzetben meg­választott önkormányzati kép­viselőként, majd megyei külsős bizottsági tagként működött. A tanítást is folytatta. Jelenleg a gyönki gimnáziumban dolgozik.- Igen, körülbelül nyolcva­­nan csatlakoztak a mozgalom­hoz Tolna megyében. Alakuló ülésünket a Művészetek Házá­ban tartottuk. Más csoportok is tettre készen álltak. Erős, tekintélyes, minőségi értelmi­ségi kör alkotta a dr. Térnék Gábor vezette orvosklubot. Az is a másként gondolkodók fon­tos bázisa volt. Sajtóhoz nem­igen jutottunk, de megjelent a saját lapunk, a Tolnai De­mokrata két száma, ami segí­tette a szervezést. Sokat jár­tam a vidéket, úgyhogy mint­egy száz taggal párttá alakul­tunk, mert csak úgy indulhat­tunk a választásokon. És nyer­tünk. De Antall József minisz­terelnök halála és más okok miatt lassanként elkopott a rendszerváltó párt. Én már 1994-ben visszamentem taní­tani, először Szekszárdra, az­tán Gyünkre. Igaz, hogy egy ciklust még városi képviselő­ként végigcsináltam.- A közéletből teljesen kivo­nultál?- A világhálón való jelenlét­tel megelégszem. Nem vagyok egy posztolós típus, de amikor úgy érzem, hogy kell, pláne, ha meg is szólítanak, reagá­lok. Egyébként a kis tanítvá­nyaimtól is kapok híreket, a saját környezetük eseménye­iről, ami ugyanolyan közélet­ábrázolás, mint egy politikai elemzés, csak más szemszög­ből. Annak idején azt tűztük ki fő célul, hogy legyenek sza­bad választások, amit sikerült elérni. Emiatt tulajdonképpen elégedett lehetek a múltam­mal. És a jövőmet se látom csú­nyának. Egy év múlva nyug­díjba megyek, egészségesnek érzem magam, szeretek hor­gászni, vadászni, kerékpároz­ni. Családom is rendben; nagy társasággal járunk össze, ahol persze előfordulnak világné­zeti különbségek, de igyek­szünk úgy tölteni együtt az időt, mint a tisztes munka fe­jében, tisztes jólétre szert tett, tisztes polgárok. Kapcsolatba került Szek­szárdon a Sza­bad Kezde­ményezések Hálózatával A második és harmadik helyezettek is díjat érdemeltek Az ő mosolyuk is nyerő lett Oklevéllel díjazták a támogató szerepet SZEKSZÁRD Olvasóink meg­szavazták, mi pedig díjaztuk a legszebb gyermekmosolyo­kat. Szerdán délelőtt átvet­ték nyereményüket, a CEWE- ajándékutalványokat a Tolnai Népújság és a TEOL Gyermek­mosoly játékának második és harmadik helyezettjei. A 4-7 éves korcsoportban a második helyezett Kiss Zafira 4,5 éves paksi kislány lett 413, míg a harmadik ugyan­ebben a korcsoportban a 6 éves, németkéri Ignácz Zsófia lett 398 szavazattal. A nyere­ményeket - a 20 ezer és a 10 ezer forintos CEWE ajándék­­utalványt - Kvanduk Bence, a TEOL.hu online szerkesztő­je adta át. Kiss Zafira már nem kez­dő a legszebb gyermekmosoly versenyen, hiszen mint édes­anyja, Hegyi Tímea elmond­ta tavaly is neveztek, és ak­kor harmadik helyen végzett a kislány. Zafírénak van egy kisöccse is, Dorián, aki tizen­öt hónapos. Az édesanya je­lenleg gyesen van. Koch Ni­koletta, Ignácz Zsófi édesany­ja is nagyon örült a második helyezésnek. Zsófi egy szem gyermek a családban, a ró­la készült fotó egy ismerősük esküvőjén készült, mondta az édesanya. M. I. 3J ■*£***■■ A két kis díjazott az édesanyjával Kvanduk Bence vezető online szerkesztő társaságában Fotó: TN BONYHÁD A Magyar Vörös­­kereszt országos vezetősége Véradómozgalom támogatá­sáért oklevéllel ismerte el a bonyhádi Vörösmarty Mihály Művelődési Központot. Miként az a városi ünnepsé­gen elhangzott méltatásukból kiderül, az intézmény hosszú ideje együttműködik a Ma­gyar Vöröskereszttel, éven­te négyszer két napon helyet biztosítanak a véradások szá­mára és a Tarkamarha Feszti­vál ideje alatt is mindig adott a lehetőség a véradásra a mű­velődési központban, amely több alkalommal volt hely­színe jótékonysági koncert­tel egybekötött véradó ünnep­ségnek is. A térség sokszoros véradóit is köszöntötték a ren­dezvényen. Százhuszonötszö­rös véradóként Nemes Csaba és Varga István, száztízsze­resként Gergely Zoltán, míg százszorosként Nagy László és Schattmann József vehetett át elismerést. Öt nyolcvanszo­ros, három hetvenötszörös és hat hetvenszeres donort is dí­jaztak. Ötvenszeres véradó­ként tizenegyen, negyvensze­resként pedig kilencen kap­tak elismerést. Az ünnep­ségen a Teveli Férfi Dalárda adott műsort, a rendezvény vacsorával zárult. H. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom