Tolnai Népújság, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)

2018-11-08 / 259. szám

X MEGYEI KÖRKÉP 2018. NOVEMBER 8., CSÜTÖRTÖK A fiatalok is megőrzik és ápolják a hagyományt GYŐNK Jubileumi közgyűlést tartott a gyönki Német Nem­zetiségi Egyesület, mely az idén 25 éves. A szervezet elnö­ke, Kemler Imréné beszámolt az eddig végzett munkáról, és vázolta a közeljövő terveit. Már 1991-ben létrehoztak egy Német Nemzetiségi Klu­bot, mintegy harminc tag­gal, mely az 1993-ban megala­kult egyesület elődje volt. Szé­pen gyarapodott a létszám, ma már több mint százötven fős a társaság, s köztük sok a fiatal. A sváb hagyományok ápolását a következő generáció is fon­tosnak tartja Gyönkön. A külkapcsolatok létrejötté­ben jelentős szerepe volt a he­lyi gimnázium tánccsoport­jának. Több alkalommal sze­repeltek a partnertelepülése­ken, illetve fogadták az on­nan érkezőket. A német Gri­esheim, Darmstsdt és Wil­­kau-Haslau, valamint a fran­cia Bar-le-Duck városával, 1997-ben kötött testvérvárosi szerződést Gyönk. A helyi rendezvények leg­többjének lebonyolításában részt vállalnak a német egye­sület tagjai, s vannak saját Most már lesz he­lyük, házat vásá­­rótt az egyesület szervezésű programjaik is: farsangi bál, sváb disznóvá­gás, pünkösdi borudvar, Már­­ton-napi újborkóstoló, mézes­kalács-kiállítás, hagyomány­­őrző estek. Évente több pályázatot ad­nak be, s az így nyert pénz­ből vásároltak már számítógé­pet, projektort, mobil kemen­cét, kürtőskalácssütőt, sátra­kat, székeket, asztalokat. Az idén egy ház megvételére is módjuk nyílt. Eddig nehéz­ségekbe ütközött a nagy lét­számú egyesület programjai­nak lebonyolítása. A Találko­zások Házába - ahol az ön­­kormányzat helyet biztosított a számukra - nem fértek be mindannyian. Most lesz tágas helyük, csak még rendbe kell hozniuk az épületet. Ezt nem pályázati pénzből vették, ha­nem egy gyönki elszármazott, Galántai János Jakab támoga­tásának köszönhetően. W. G. A darab zárójelenete. A tanulságos történet nagy sikert aratott a nézők körében, üzenete mind a kicsiknek, mind a nagyoknak egyaránt szól. Képgaléria: teol.hu A tücsök végül a vakondnál kér segítséget Ha valaki hasonlóságot vél felfedezni La Fontaine A tü­csök és a hangya című tan­meséje, valamint Janosch műve között, az nem a vélet­len műve. Ám utóbbi eset­ben a befejezés más lesz. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu A tücsök egész nyá­ron muzsikált a mezőn, s tette mindezt az erdőlakók örömé­re. Ám amikor hűvösre for­dult az idő és egyre hidegebb lett, az állatok mind bebújtak meleg vackukba és nekiláttak az éléstárukba gyűjtött finom­ságoknak. Kivéve a tücsköt. A mező muzsikusa túl későn döbbent rá, hogy egész nyáron nem gondolt a hideg évszakra, nem művelte a földet és még csak téli ruhát sem varrt ma­gának. Elindult tehát menedé­ket keresni, de mindenütt el­utasításban volt része. Míg az­tán egy napon bekopogtatott a vakond ajtaján. A Deutsche Bühne Ungarn ez alkalommal mesét vitt szín­re. A Die Grille und der Maul­wurf, azaz A tücsök és a va­kond bemutatója tegnap dél­után zajlott le, ám a darab ma 13 és 15 órától, valamint hol­nap 10 és 12.30 órától ugyan­csak megtekinthető. Érdemes A klasszikus törté- Jnet érdekes újra­gondolása a színen is rá, hiszen a híres meseíró, Janosch története túlmutat ön­magán. Nemcsak a vendégsze­retetről és az összetartozás­ról szól, hanem az önérdekről, mohóságról és egoizmusról is. Mindenekelőtt azonban annak művészetéről, hogy miképpen tehetünk másokat boldoggá.- Éppen ezért családi prog­ram is lehet új darabunk - mondta Lotz Katalin, a Ma­gyarországi Német Színház igazgatója.- Bár elsősorban a gyerme­keknek szól, a felnőttek számá­ra is érvényes a mondanivaló­ja: például az, hogy mennyire vagyunk döntéseinkben nyíl­tak, egyenesek. Azt is elmond­hatom, hogy a szereplő művé­szeink nagy örömmel fogadták ezt a feladatot, amit magától értetődően nagyon komolyan vesznek. Az Alexander Kratzer ál­tal átdolgozott mesét Irmgard Lübke vitte színre. A rende­ző Ausztriától Németorszá­gig számos színházban tette le névjegyét. A Tücsök szere­pét Sipos Eszter alakítja. Va­kond: Bogiári Tamás, Szarvas­bogár: Berzsenyi Zoltán, Béka: Merán Bálint, Gyík: Paula Don­ner, Egér: Andrzej Jaslikowski. A gyík szerepében Paula Donner Fotók: Mártonfai Dénes Magyar szavak Az előadás egyik érdekessé­gét az jelenti, hogy ez alka­lommal időnként magyar nyel­vű beszéd is hallható benne. Az arány mintegy 85 száza­lék a német nyelv javára, ám a nagyjából 15 százaléknyi köz­­beékelés magyarul pontosan elég ahhoz, hogy a némettu­dással vagy nem, vagy csak igen csekély mértékben ren­delkező kisgyermekek is meg­értsék a történet lényegét. Vá­szonra vetített, magyar nyel­vű feliratozás tehát most nem lesz, viszont néhány magyar dialógus igen - a színpadon. Itt is kiadták Janosch eredetileg Horst Ec­kert néven született 1931- ben Németország Hindenburg 0. S. (Oberschlesien) nevű te­lepülésén, mely ma Lengyel­­országhoz tartozik és Zabr­ze a neve. A második világhá­ború után szüleivel együtt az NSZK-ba költözött, ott lett il­lusztrátor és gyermekkönyv­­író. Első kötete 1960-ban je­lent meg, azóta több mint száz műve közel harminc nyel­ven, köztük magyarul is olvas­ható. Janosch tavalyelőtt egy kiállításon jelentette be, hogy több könyvet nem kíván írni. Tűvel és cérnával is hatékonyan lehet fejleszteni az alsós kisgyermekek kézügyességét Felpattant a Varródoboz fedele, fűszerzacskók kerültek ki belőle SZEKSZÁRD Bármennyire is meglepő, a kisiskolás fiúk ép­pen olyan ügyesen használ­ják a tűt és a cérnát, mint az ilyen foglalatosságra jobban hajlamos lányok. Sőt, a Wo­­sinsky Mór Megyei Múzeum Varródoboz elnevezésű foglal­kozássorozatán még az is elő­fordult, hogy egy odalátogató apuka tetszetős pelenkaölté­sekkel aratott elismerést.- A Varródoboz felkért se­gítőinkkel együtt minden hó­nap első szerdáján várja a kö­zönséget - adott tájékoztatást Szűcs Zsuzsanna múzeum­­pedagógus. - Ekkor bárki jö­het hozzánk a helyszínre, az-Fűszerzacskók varrására invi­tálta tegnap az érdeklődőket Szűcs Zsuzsanna és Baka Zsu­zsanna. A szövetből készített, kis alkalmatosságok virágmin­az a Vármegyeházára.Miután egész hónapban egy témát kí­nálunk, egyeztetés után más időpontban is fogadunk cso­portokat. Ezekben az esetek­tákkal lettek díszesek. A re­mekműveket szorgos készítőik haza is vihették, otthon leven­dula tartalmukkal áraszthat­nak kellemes illatot. ben elsősorban általános is­kolásokról van szó. Foglalko­zásainkon egykori kézműves technikákat elevenítünk fel, legtöbbször varrunk, de hím­­zünk, horgolunk, kötünk és szövünk is. Alsó tagozatos kis­diákok esetén a kézügyesség­fejlesztés a fő célunk, ami meg is valósul: a nebulókkal együtt nyugtázzuk, hogy az addig tűt és cérnát kezébe nem fogó gyermek képesnek bizonyul ügyes varrásra. Sz. Á. A levendula kellemes illatot ad Az eszközöket és az anyagokat a múzeum biztosítja Fotó: M. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom