Tolnai Népújság, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)

2018-11-29 / 277. szám

MEGYEI KÖRKÉP 15 2018. NOVEMBER 29., CSÜTÖRTÖK A magyarnak tartott hangszer a 19. századtól nyerte el végleges formáját A megye iskolásai ismerkedtek a tárogatóval és történetével Nagy Csaba fújja a tárogatót, a gyerekek hallgatják a szekszárdi Waldorf iskolában Fotó: Makovics K. Tolna megyében néhány hete kezdődött Nagy Csa­ba tárogatóművész iskolai előadássorozata a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Kormány támogatásával, hogy történelemben, iroda­lomban és zenében is meg­elevenedjenek a múlt rej­tett titkai a kuruc korszak­tól napjainkig. Brunner Mónika szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu TOLNA MEGYE Az elmúlt hetek­ben Nagy Csaba tárogatómű­vész megyei iskolákban tar­tott előadásokat. Minden in­tézményben örömmel fogad­ták, hiszen hasonló rendha­gyó óra megtartására ritkán nyílik lehetőség. A diákok a 4. osztályban ismerkednek meg először a kuruc korszakkal, a felsőbb osztályokba járó diá­kok pedig több éven keresztül tanulnak a Rákóczi szabad­ságharc időszakáról.- Szinte minden iskolát vé­gigjártam Tolna megyében, a rendhagyó óra keretében el­hangzó előadásnak a diákok és a tanárok egyaránt örül­nek, hiszen a megszerzett in­formációkat, zenei élménye­ket évek múlva is tudják hasz­nosítani az oktató munkában - mondta el lapunknak Nagy Csaba tárogatóművész, a Rá­kóczi Tárogató Egyesület elnö­ke, akit a magyar zenei kultú­ra és a tárogató ápolása terén kifejtett munkájáért a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntettek ki az elmúlt évben. A zenei előadás megtartá­sára általában az iskola leg­nagyobb termében kerül sor. Nagy Csaba előadása során a tanulók megismerkednek a Rákóczi szabadságharc leg­fontosabb eseményeivel. Me­sél az 1703. évről, amelynek tavaszán elkezdődött a nyolc éven át tartó szabadságküzde­lem II. Rákóczi Ferenc fejede­lem vezetésével. Ennek az idő­szaknak jelképévé vált a táro­gató. A hangszernek két fajtá­ja van. Történeti tárogató né­ven ismert a kisebb hangszer, amelyet a honfoglaló magya­rok hoztak magukkal. A for­rások török sípnak, tároga­tó sípnak hívják, népdalaink­ban is így fordul elő. A tároga­tó a kuruc időszak alatt külö­nösen közkedvelt lett. Szíve­sen mulattak rá a végvári ka­tonák, de felhangzott hangja a különböző főúri udvarokban és lakodalmakban is. A Rákó­czi szabadságharc idején pa­rancsokat közvetített a kato­nák számára, máskor pedig tábori énekek, táncok elen­gedhetetlen kísérő hangszere volt. A korabeli leírás szerint: „...amely nótákat pedig ez síp­pal fúttanak, ugyan indította az embereket mind az italra, mind a vigasságra...” Az előadáson a történelmi és irodalmi események bemu­tatása mellett fontos szerep jut a tárogatók megszólaltatásá­nak is. Mint kiderült, a törté­neti tárogatóknak például erő­teljes éles hangja volt, ezért katonai jelzősípként is hasz­nálták. A Sárospataki Rákóczi várban például gyakran meg­szólalt köszöntő hangszerként is, valamint a korabeli Euró­pa királyi udvarainak zenéit is szívesen játszották rajta. II. Rákóczi Ferencet a Széchenyi Országgyűlésen 1705-ben vá­lasztották meg Magyarország vezérlő fejedelmévé. Ebben az időszakban Bottyán János ge­nerális vezetésével zajlott a győztes dunántúli hadjárat. A kurucok a labancoktól fog­lalták vissza a várakat, és Bé­­csig szorították ki őket. A sza­badságharc második felében azonban egyre gyakrabban fordult elő, hogy vesztes ütkö­zetből tértek meg a kurucok. 1711 januárjában II. Rákóczi Ferenc fejedelem és Pálffy Já­nos császári tábornok a béke-Lehet kapni, de az ára legalább 250 ezer forint Simon Andrea, a Szekszárdi Dienes Valéria Általános Isko­la intézményvezetője lapunk­nak elmondta, hogy egy olyan informatív, érdekes, interaktív órán vehettek részt a gyere­kek, amely megmarad emlé­kezetükben, ezáltal is gazda­godik a tudásuk. A hangszer egyébként ritkaságnak szá­mít, ám nem lehetetlen hozzá jutni. Magyarországon ugyan­is öt hangszerész készít táro­gatókat, áruk 250 ezer forint­tól indul, és minőségtől füg­gően változik.- A tárogatóról az a mon­dásjárja, hogy a magyar lé­lek hangja szólal meg belőle. Olyan emberrel még nem ta­lálkoztam, akit ne érintettek volna meg a tárogatón meg­szólaló dallamok. Leginkább nemzeti és egyházi ünnepein­ken szólalnak meg, de öröm­mel játszanak rajta a jazz-ze­­nészek is. Tolna megyében is többen vannak, akik aktí­van használják - mesélte la­punknak Nagy Csaba, akinek negyven éve van szoros kap­csolata a tárogatóval, öröm­mel ápolja ennek a hangszer­nek a múltját, jelenét, jövőjét. kötésről tárgyaltak Vaján, a Vay-kastélyban, de megegyez­ni nem tudtak. Végül április végén került sor a szatmári békekötésre és a kurucok le­tették a zászlókat a majtényi síkon a labancok előtt. A kuruc bujdosók hosszú utat tettek meg, amíg meg­érkeztek Törökországba, Isz­tambulba, de a szultán a Már­vány-tenger partján lévő Ro­dostót jelölte ki számukra, itt élték le életüket, hiába szeret­tek volna hazatérni, erre csak haláluk után került sor. Vonat­tal szállították haza a hamva­ikat, amelynek Kassa volt az utolsó állomáshelye, ahol a Szent Erzsébet Székesegyház­ban helyezték örök nyuga­lomra II. Rákóczi Ferenc feje­delmet, édesanyját Zrínyi Ilo­nát, Nagy Bercsényi Miklóst és társait. A szatmári békekötés után a történeti tárogatók sorsa is megpecsételődött, elhalkul­tak, csak egy-egy szomorkás dallam szólalt meg rajtuk. A tárogatók újjászületése a reform tárogató néven lett is­mert, a mai külsejét a 19. szá­zad végén nyerte el. A reform tárogatók Magyarország fenn­állásának ezeréves évfordu­lójára készültek el. A tároga­tót ebben a formában magyar hangszerként tartják számon az egész világon. Viszonylag kevesen játszanak rajta, még­is ismerik a hangját egész Európában, Amerikában és Ausztráliában is. Nagy Csa­ba lapunknak elmondta, hogy a Magyarországon és külföl­dön élő tárogatósokat a Rá­kóczi Tárogató Egyesület fog­ja össze. Ez a szervezet orszá­gos és nemzetközi szervezeti és szakmai központként mű­ködik. Szervezésükben éven­te Országos Tárogatós Talál­kozót tartanak, ötévente pe­dig Tárogatós Világtalálko­zót is rendeznek. A Tolna me­gyében élő tárogatósok is tag­jai ennek az egyesületnek, és rendszeres résztvevői az or­szágos és nemzetközi tároga­tós találkozóknak. Végül itt egy kesergő rész­lete a kuruc romantika idő­szakából, amelynek címe: Nagymajtényi síkon. „Nagymajtényi síkon letö­rött a zászló, rászállt tollász­kodni egy fekete holló, Tépi sö­tét szárnyát, hull a tolla rája, Síró kurucoknak gyászos kal­­pagjára, rongyos dolmányára. Pajtásim, pajtásim, ne köny­­nyezz, ne sírjál! Idegen ország­ba kell bujdosnunk immár! Harapás kenyér sem terem né­­künk itten, Vérünk hullásáért egy ital bor nincsen, Verje meg az Isten! (...) Kulturált környezetben, terített asztaloknál rendezték meg az ételosztást Szeretetvendégség volt az étteremben DOMBÓVÁR A Pannónia étte­rem másodszor látta vendégül a helyi karitász önkénteseit és az egyházközösség idős tag­jait. Húslevesből, borsos to­­kányból és somlói galuskából álló, közel 100 adag menüebé­det szolgáltak fel a rendezvé­nyen, ahol a Szent Orsolya Is­kolaközpont fúvós növendékei Pápai István tanár úr vezeté­sével adtak szép műsort. Az együttműködés, a segí­tő szándék a munkánkban és a mindennapokban is alapve­tően fontos. Először a tavalyi évben választottuk az ételosz­tásnak ezt a formáját, amely úgy gondoljuk, nemcsak egy Szép műsort is kaptak a vendégek az étel mellé a Pannónia étteremben Fotó: Varga Szilvia jó kezdeményezés, hanem a szervezők, a résztvevő kollé­gák és a tanulók számára is jóleső érzés - osztotta meg gondolatait Tóth Zoltán, az ét­terem egyik tulajdonosa. Délben az újdombóvári templomban hagyományte­remtő szándékkal Szent Er­­zsébet-napi karitász szentmi­sét celebrált dr. Hegedűs Já­nos plébános. Széli Mihály­­né a helyi karitász vezetője a szervezet által alapított Szent Erzsébet Rózsája Díjat Kővá­­góné Csizmadia Annának és Kásler Bélánénak adta át áldo­zatos munkájuk elismeréséül az ünnepségen. V. Sz. Tovább szól a Fortuna Rádió PAKS Folytathatja a rádiózást a Fortuna rádió stábja, mi­után a Médiatanács a paksi 96.3 MHz-en a Fortuna Rádiót jelenleg tulajdonló Paks FM Kft.-t hirdette ki nyertesként. A rádiót korábban működtető Rádió 96.3 Kft. médiaszolgál­tatási jogosultsága 2017. júni­usában járt le. A paksi frek­vencia pályáztatását a Média­tanács akkor érvénytelenítet­te. A döntés ellen a Rádió 96.3 Kft. fellebbezett, amelyet a Fővárosi Bíróság elutasított. A mostani döntés értelmében további hét évig folytathat­ja a rádiózást a Fortuna rádió stábja. H. E. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom