Tolnai Népújság, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)
2018-11-27 / 275. szám
2018. NOVEMBER 21., KEDD____________________________________________________________________________________________________________________________KITEKINTŐ £ Hosszasan tanulta, aztán szakkörökben, több helyen tanította a mesterséget Hagyományápoló: már magának is hímzett egy szép halotti párnát Dr. Apátiné Csapó Anna a kilencvenes évek közepétől zsűrizteti és állítja ki munkáit. Hímzéseit a hagyományos elrendezés és színhasználat alapján készíti Fotó: W. G. Sárközi bíborvégeket, jegykendőket, halotti párnákat hímez dr. Apátiné Csapó Anna, aki házasságkötése, 1960 óta él Szekszárdon. Eredeti szakmája épületgépész, és csak 1990-es nyugdíjazását követően kezdett komolyabban foglalkozni a népi kultúrává). Az érdeklődők már mintegy ötven kiállításon láthatták a munkáit, Budapesttől Brüsszelig. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepu)sag.hu SZEKSZÁRD Épületgépészet és sárközi hímzés. Mi a közös e két dologban? Nem mi, hanem ki! Dr. Apátiné Csapó Anna gépipari technikumot végzett Pécsen, aztán 1990-es nyugdíjazásáig a szakmájában dolgozott, majd elővette a tűt, a hímzőfonalat, és sárközi bíborvégeket, jegykendőket, halotti párnahuzatokat kezdett készíteni. Nemcsak kedvtelésből, hanem profi szinten, először megtanulva, aztán tanítva a mesterséget. Házasságkötése révén, 1960- ban került Szekszárdra. A férje rendőr főorvos volt, négy gyermekük született. Húsz évet dolgozott a tervezővállalatnál, 18- at a megyei építőipari vállalatnál. Az épületgépészeti tervezésben és kivitelezésben is jártasságot szerzett. Annak a négylakásos tömbháznak is ő tervezte a vezetékrendszereit, amelyikben él. Tulajdonképpen a férje betegsége miatt kezdett varrogatni. Hosszú órákon át ült az ágya mellett, és beszélgetés közben hímzett. Utána is olvasott a dolgoknak, hiszen a népművészeti tárgyak készítőinek illik ismerni a mögöttes tartalmat, a szimbólumrendszert, a népi kultúrát. Három évig járt Szegedre, ahol a dél-alföldi szűcshímzést tanulta meg, s nagyjából ugyanennyi időt fordított a sárközi minta és színvilág megismerésére, a varrási technika elsajátítására, egy szekszárdi tanfolyamon. Múzeumok kincseit is szemügyre vette. Hihetetlen, de igaz: a legnagyobb sárközi kollekcióval a debreceni Déri Múzeum rendelkezik. Az alapítók, Dériék, előszeretettel gyűjtötték a népi hímzéseket. Munkáit a kilencvenes évek közepétől zsűrizteti és kiállítja Apátiné. Legutóbbi bemutatkozása, augusztusban, Pécsen volt. Megtekinthették már a hímzéseit Sopronban és Budapesten, Bezonsban és Brüsszelben, mintegy ötven helyen. Büszke arra, hogy ő varrta a pannonhalmi apátsági templom három négyzetméteres oltárterítőjét, és egy hasonló méretű másikat, amely a Bécs melletti Klosterneuburg templomának oltárára került. Ezek úgynevezett úri hímzéssel készültek, fél-fél év alatt. A Sárköz eredetileg a Duna két partján elterülő tájegység neve volt. A Tolna megyei részen Alsónyék, Decs, Őcsény, Sárpilis és Báta tartozott hozzá, a túloldalon pedig a Kalocsához közeli Ordas, Kecel, Szeremle háromszögbe eső terület. Ezért is mutat rokonságot a sárközi és kalocsai népi kultúra. nál nagyobb a szabadság. Annál egy ügyes kezű asszony ide-oda rakhatja a mintákat. A sárközinél nincs ötletelés. A hagyományos elrendezés és színhasználat követendő. Szakköröket vezetett Apátiné Őcsényben, Decsen, Szekszárdon, Piliscsabán. Átadta a tudását mintegy 150 asszonynak, de nem látja, hogy valaki Híres a sárközi szövés, a hímzés, a fazekasság, a gyöngyfűzés és a viseletkészítés. A hímzés főbb területei: a főkötők, a bíborvégek, az ingujjak, a kendők és a halotti párnák. Mindegyik díszítőstílusa más és más. A Szekszárdon élő dr. Apátiné Csapó Anna évtizedek óta kéis közülük nagy erőbedobással folytatná a hagyományőrzést. Neki a jegykendő és a bíborvég a kedvence, ezek megmentéséért sokat tett.- A jegykendőt - mondja a menyasszony küldte a vőlegénynek. De ha a megajándékozottnak valami kifogása volt a lánnyal szemben, akkor öszszehívta a pajtásait, és a szeszít művészi értékű, zsűriztetett jegykendőket, bíborvégeket és párnahuzatokat. Követi a sárközi tradíciókat, mert azt vallja: itt nincs helye az újításnak. Ha valaki eltér a hagyományoktól, ha valaki nem tartja be a szabályokat, akkor elvész a harmónia. műk láttára a lábára rakta a jegykendőt, mint a kapcát, és úgy húzta fel a csizmáját. Ebből világossá vált, hogy az esküvőből nem lesz semmi. Ha nem volt gondjuk egymással a fiataloknak, megtartották a lakodalmat. A menyasszony fejéről éjfélkor lekerült a párta, s akkor tekerték rá a hímzett végű bíbort. Onnantól kezdve tekerődzős menyecskének hívták, az első gyerek születéséig. A halotti párna egyszínű - többnyire fekete vagy bordó - hímzést hordoz. Nem egy vidám tárgy, de kivitelezését tekintve nagy mesterségbeli tudást igényel. A sárközi öregek már jó előre elkészítették a hidegágyra valót: a lepedőt, a szemfedőt és a párnát. Ápátiné e tekintetben is hagyománytisztelő. Már az ő halotti párnája is kész. Ha nem tartják be a szabályokat, elvész a harmónia Hatodik alkalommal szervezték meg ezt a családi programot Koszorúk készültek a plébánián SZEKSZÁRD Mintegy százszázötven darab adventi koszorút készítettek szülők és gyerekek az elmúlt szombaton délelőtt a Béla király téri római katolikus plébánián. Janó Attiláné hitoktató immár hatodik alkalommal szervezete meg ezt a családi programot. Valamennyi szekszárdi iskolában tanuló gyerektől karácsonyi rajzokat is kért, ezek az alkotások a plébánia falait díszítik. Az advent kezdetekor néhány rajz üzletek kirakataiba helyezve járul majd hozzá a karácsonyváró hangulat megteremtéséhez a megyeszékhelyen. 1.1. Sok gyönyörű adventi, gyertyás koszorú készült a közös program során Fotó: Gottvald Károly PROGRAMSOROLO KEDD SZEKSZÁRDA Diótörő és a négy birodalom (amerikai családi kalandfilm), 14.30. Legendás állatok: Grindelwald bűntettei (angolamerikai kalandfilm), 17 óra. Az első ember (amerikai életrajzi dráma), 19.30. SZEKSZÁRD Wosinsky Mór Megyei Múzeum könyvtára: vers- és prózamondó megemlékezés Babits Mihály születésnapján a Társadalmi Egyesülések Tolna Megyei Szövetsége és a Nők Szekszárdért Egyesületszervezésében, 14 óra. GYERMEKSZÍNHÁZ BÁTASZÉK Petőfi Sándor Művelődési Ház: A brémai muzsikusok -a Hahota Gyermekszínház előadása, 10 és 14 óra. SZERDA MOZI SZEKSZÁRD A Diótörő és a négy birodalom (amerikai családi kalandfilm), 14.30. Legendás állatok: Grindelwald bűntettei (angolamerikai kalandfilm), 17 óra. Az első ember (amerikai életrajzi dráma), 19.30. ELŐADÁS BONYHÁD Városháza, díszterem: Terítéken... - közéleti beszélgetések. A magyar ősnyelvröl, rováskultúránkról, hitről, hűségről, nemzeti összetartozásunkról - Faragó Annamária író, rendező előadása, 17 óra. 1 * i Szívéhez legközelebb persze a sárközi színes hímzés áll, akkor is, ha ennél a legtöbb a kötöttség.- Egyszer valaki megkérdezte - meséli -, hogy mennyi idő alatt tud megvarrni egy sárközi jegykendőt. Két év és két hónap, válaszoltam neki. Két év, amíg megtanulod, két hónap, amíg elkészíted. A kalocsai-
