Tolnai Népújság, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)

2018-11-24 / 273. szám

2018. NOVEMBER 24., SZOMBAT SPORT 15 Juhász Roland sikeréhsége nem csökkent, még vannak céljai „Szeretek idetartozni” A Mól Aréna Sóstó stadion­avató bajnokiján az egyet­len és győztes gólt szerez­te a csapatkapitány, Juhász Roland, aki a futball szere­­tetéről, a reggeli útnak in­dulásról és a koráról is be­szélt. Somogyi Zsolt/Nemzeti Sport szerkesztoseg@mediaworks.hu- Szép a Vidi új stadionja - és milyen a pályáról nézve?- Nagyon tetszik - mosoly­gott a 35 éves Juhász Roland, aki a győztes gólt szerezte (1-0) a Mól Aréna Sóstó ava­­tóján. - Nekem már az is fel­emelő volt, hogy a lányom, Jáz­min, valamint párom, Lipcsei Betta kisfia, Krisztián, kísért be a meccs előtt. Jázmin fog­ta a kezem akkor is, amikor az utolsó válogatott mérkőzésem­re vonulhattam ki, így neki nem volt szokatlan a helyzet, mégis azt súgta nekem, hogy izgul. Krisz kisebb, csak most kezdett el futballozni a Mé­szöly Focisuliban, neki még az a fontos, hogy megszeresse ezt a játékot. Ha az ilyen élmé­nyek még jobban a futballhoz kötik, az csak jó.- Mindenki a győzelmet érő fejeséről beszél, ezért előbb másról kérdezném: a szünet előtt három lövést is blokkolt, az egyik után úgy ünnepelt megemelik a többszörös olimpiai Egy egész életre szóló befektetés bul járjanak. Érdeklődésünk­re Bánki Erik éppen ezért azt mondta, ezt a korlátot felold­ják, tehát mindkét jogcímen igényelhető lenne az életjá­radék. A javaslat másik lényeges eleme, hogy az edzők is min­den érem után megkapják az érvényes összeg felét. Azzal a kiegészítéssel, hogy labda­játékokban a szövetségi kapi­tányok a legjobban premizált játékossal megegyező mérté­kű juttatást kapják. Itt még szerteágazóbb szabá­lyozásra van szükség, hiszen egy sportolónak a pályafutása során nem feltétlenül ugyanaz az edzője, tehát érmenként kel­lene mindenkinek nyilatkozni, hogy melyik mesterének is kö­szönheti az adott medált. Ép­pen ezért egyelőre teljesen fö­lösleges azt számolgatni, hogy sikeres edzőink mennyit kap­hatnak, s közülük ki járhat kü­lönösen jól. „A változtatás számításaink szerint nem hárít nagy terhet a költségvetésre, az eddigi 1,9- del szemben várhatóan 3,6 mil­liárd forintot kell majd kifizet­ni az életjáradékok után” - tet­te hozzá Bánki Erik. A sport nemzetstratégiai ágazat. Az olimpiai életjára­dék-számítás tervezett meg­változtatása mögött érezhe­tő a jó szándék, de a részle­tek kimunkálása mindenkép­pen szükséges, hogy az erede­ti szándék ne sérüljön: bajno­kainkra továbbra is hősökként tekintsünk. Novák Miklós OLIMPIA Az új évtől várhatóan jelentősen megemelkedik az olimpiai életjáradék, helye­sebben a többszörös érmesek juttatását a jövőben nem reg­resszív skála szerint kalku­lálnák, hanem minden egyes medál - természetesen más összeggel az arany, az ezüst és a bronz - ugyanannyit ér majd. Az erre vonatkozó tör­vényjavaslatot három fide­­szes politikus - Bánki Erik, Gulyás Gergely és Kocsis Má­té - november 20-án nyújtot­ta be az Országgyűlésnek. A jelenlegi szabályozás sze­rint - hangsúlyozottan az el­ső, legfényesebb érem után - az aranyért bruttó 324 300, az ezüstért (az arany 60 szá­zalékaként) 194 600, a bron­zért pedig (40 százalék) 129 730 forintot kapnak a har­mincötödik életévüket be­töltött olimpiai érmeseink. A többi medál után azon­ban már csupán az aranyak esetében, s ott is csupán to­vábbi húsz százaléka jár, te­hát - közérthető példa ked­véért - az ötszörös olimpiai bajnok Egerszegi Krisztiná­nak „csak” a 324 ezer forint 1,8-szorosát folyósítják. A beterjesztett törvényja­vaslat éppen ezt a regresszív sajátságot kívánja megszün­tetni, tehát minden egyes érem után járna a neki meg­állapított érték. Amennyi­ben megszavazzák a javasla­tot, akkor például Egerszegi Krisztina - a távolból is elné­zését kérve, hogy őt citáljuk- a 324 300 forint ötszörösét, kiegészítve a szöuli ezüstért járó 194 600 forinttal, azaz 1 945 830 forintot kaphat kéz­hez minden hónapban. „A befektetett energiát és az emberfeletti küzdelmet elté­rően értékeli (értsd: a jelenle­gi rendszer - a szerk.) abban az esetben, ha a sportoló már rendelkezik olimpiai érem­mel, holott Magyarország szá­mára minden olimpiai arany-, ezüst- és bronzérem egyenlő súllyal kell bírjon” - olvashat­juk az indoklásban. Magyarországnak 221 egy­szeres, 52 kétszeres, 20 há­romszoros, 3 négyszeres (Darnyi Tamás, Fuchs Je­nő, Kulcsár Győző), 3 ötszö­rös (Egerszegi Krisztina, Ke­leti Ágnes, Kozák Danuta), 2 hatszoros (Kárpáti Rudolf, Kovács Pál) és 1 hétszeres (Gerevich Aladár) olimpiai bajnoka van, ám közülük már sokan nem élnek. Az edzők is minden érem után kapnak majd járadékot Ha életbe lép, az új szabá­lyozással - könnyen belátha­tó - nem a többszörös olimpi­ai győztesek, hanem a sokszo­ros érmesek járnak majd iga­zán jól. A négyszeres ezüst- és kétszeres bronzérmes úszó, Cseh László majdan - mert most még csak 32 éves - a jelenlegi szabályozás szerint Fotó: MTI csupán 194 600 forintot kap­na, de ha elfogadják a javasla­tot, akkor durván olyan mér­tékű életjáradékban részesül majd, mint egy háromszoros aranyérmes. A legjobban pre­mizált sportolónk pedig Kele­ti Ágnes lehet, akinek öt ara­nya mellett van három ezüst­je és két bronza, ezeket össze­sítve 2 231 242 forint életjára­dékra számíthat. Ám éppen a 97 éves tor­nászlegendára gondolva kell megállni egy pillanatra. A je­lenleg hatályos sporttörvény szerint a Nemzet Sportolói nem kaphatnak olimpiai já­radékot, ám az a helyzet nyil­ván nem állhat elő, hogy az új törvény szerint a Nemzet Sportolói úgymond rosszab-Jelentősen érmesek járadékát Juhász Roland győztes gólt szerzett a Mól Aréna Sóstó avatóján az Újpest ellen Fotó: Török Attila ökölbe szorított kézzel, mintha gólt szerzett volna.- Persze, hiszen védő va­gyok, az a fontos, hogy ne kap­junk gólt. Az csak hab a tor­tán, ha elöl is hozzá tudok ten­ni a csapat teljesítményéhez.- Az egyik közelről érkező, nagy erejű lövést testtel állítot­ta meg, és bár nem történt sza­bálytalanság, Andó-Szabó Sán­dor játékvezető megállította a mérkőzést, hogy nem történt-e baja...- Meglepett a dolog, nevet­tünk is rajta, megköszöntem a figyelmességet. Lehet, úgy gondolta a spori, hogy védett korban vagyok, megvisel egy ilyen lövés, de szerencsére nem volt semmi komoly. Érez­tem néhány percig, látszott a labda nyoma, de ennyi belefér.- Győztes gólt szerzett a stadionavatón. Pályafutása há­rom legemlékezetesebb gólja között ott szerepel a szerdai?- Szerencsés vagyok, van miből válogatnom: az első baj­nokimon gólt szereztem 2003- ban, szintén az Újpest ellen szerzett fejessel, bajnokok let­tünk az MTK-val, pedig már mindenki odaadta az aranyat a Fradinak. Az első válogatott meccsemen betaláltam Japán ellen, és a világbajnoki címvé­dő olaszok elleni lövésem is jó emlék - van sok, nem könnyű választani, de helye lesz a szer­dainak is a szívemben.- Hogyan emlékszik vissza rá?- Volt előtte egy szöglet, amikor a rövid sarok felé in­dultam, de gyakoroltuk azt is, hogy ebbe az irányba megyek. Jó ütemben ugrottam fel, és arra gondoltam, a vizes, ned­ves talajon lefejelem a labdát a földre, hátha megcsúszik, felgyorsul kicsit. Fontos volt, hogy a csapat győzzön, ezért örülök nagyon, hogy bement.- Csütörtök reggel kilenc óra van, amikor beszélgetünk, és már ott ül a fehérvári öltöző­ben, miután elvitte a lányát az iskolába Budapesten. Mi ösz­tönzi, hogy egy fárasztó meccs, négy belga és három magyar bajnoki cím, kilencvenöt válo­gatottság, három Az év magyar labdarúgója-díj, milliónyi nagy csata után ma is edzésre men­jen - kora reggel?- A futball szeretete az egyik. Jó géneket is örököltem, gyerekként hallottam, hogy harminc felett már minden fáj, és nem mondom, hogy nem ér­zem a koromat, de rendben va­gyok, bírom a tempót. A másik oka, hogy vannak célok. Min­den tiszteletem azoké, akik évekig középcsapatban játsza­nak, amellyel el kell kerülni a kiesést, s a dobogó már ünnep. Nálunk más a helyzet. Mindig a bajnoki címért küzdhettem, és most valóra vált az álmom, hogy magyar csapattal, itthon kerüljünk be az Európa-liga csoportkörébe. Szeretnénk to­vábbjutni, és a bajnoki címről sem mondtunk le. Ezek a cé­lok ébren tartják a motivációt, a sikeréhségem nem csökkent. Ennyi. Máris megvan minden okom rá, hogy reggel útnak in­duljak. Jól érzem itt magam, szeretek idetartozni. JEGYZET „Csinált” csapat Buzgó József jegyzet@mediaworks.hu Dr. Faragó Tamás, minden idők egyik legjobb vízipó­lósa (Tonó sokat hangoztat­ta, hogy jó vízilabdás-szak­­munkás sok úszkál a me­dencékben, de vízipólósnak csakis azokat nevezzük, akiket az Isten különleges képességekkel áldott meg, s akik ezt rendre bizonyítják is) szerint: mindig a csapat „csinálja” az edzőt, és nem fordítva. Jelesül: lehetsz te tökéletesen felkészült, min­den hájjal megkent tréner, kisujjadban lehet a szakma, de hogyha nincsenek meg­felelő játékosaid, vezéregyé­niségeid, nem tudsz kiemel­kedő eredményeket produ­kálni. Toldozhatod, foltoz­hatod a rád bízott csapa­tot, sulykolhatod naphosz­­szat a taktikai, a technikai elemeket az edzéseken, iga­zán kiemelkedő eredménye­ket nem, vagy csak véletlen­­szerű esetben tudsz produ­kálni. Ugyanakkor előfor­dulhat, hogy csupán köze­pes felkészültséggel, tehet­séggel bíró edző, szövetsé­gi kapitány vagy, de van né­hány zseni a csapatodban, akár még komoly trófeákat is nyerhetsz... Ezeréves barátság fűz az általam minden tekintet­ben zseninek tartott Tonó­­hoz, így aztán eszem ágá­ban sincs vitába szállni ve­le, ez esetben mégis megte­szem, de csak kicsit... Friss, közeli az élmény, hogy a magyar labdarú­góválogatott a legutóbbi két hazai Nemzetek Ligá­­ja-mérkőzésen, az észtek és a finnek ellen is egé­szen pofásán, szervezet­ten, taktikailag jól felké­szítve, és ami talán a leg­fontosabb, végig magabizto­san, tudatosan futballozott! (Már hallom is, amint a ká­kán is csomót keresők „cö­­cögnek”, hát persze, csak az ellenfeleket kell okosan megválasztani...). Lássuk be, erre nagyon régen nem volt példa. Elegendő csak a mindig mosolygós, elegáns belga öregúr, Georges Lee­­kens négymeccses szövet­ségi kapitányi időszakát felidézni, amikor a mieink olyan összevissza futballoz­tak, hogy az még a megye háromban is ciki lett volna, nemhogy válogatott szin­ten... És akkor jött - közkívá­natra! - Marco Rossi, aki­nek irányításával nemzeti válogatottunk végre elkez­dett messze nem ciki mó­don, korszerűen futballoz­ni. Az olasz szakember - segítőivel közösen! - a lá­tottak alapján nagyszerűen használta ki a rendelkezé­sére álló (egyébként kevés) időt, szó szerint lépésről lé­pésre haladva tanította be az általa elképzelt és a vá­logatottra „rímelő” taktikát. A játékosok pedig megmu­tatták, tudnak ők nagyság­rendekkel jobban is játsza­ni annál, mint amit koráb­ban mutattak. Marco Rossi kapitánynak tehát sikerült csapatot „csinálnia”!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom