Tolnai Népújság, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)

2018-11-10 / 261. szám

2018. NOVEMBER 10., SZOMBAT SPORT 15 Kovácsik őrjöngött, Vinícius egy belső hangot követett a gólnál A kezükbe vették sorsukat Oda-vissza verték a PAOK-ot. Boldogan ünnepük a Vidi játékosai Milanov gólját Fotó: Török Attila Szokták mondani, hogy az edző stílusa - feltéve, ha jó pedagógus és jó kommu­nikátor - idővel átragad a csapatára. A Mól Vidi játé­kosai érett elemzőként vi­selkedtek a PAOK elleni, 1-0-ra megnyert Európa-li­­ga-mérkőzés után. Marko Nikolics edzőtől már meg­szoktuk az összeszedett, a folyamatos önbizalomról árulkodó gondolatokat. Szilágyi László szerkesztoseg@mediaworks.hu LABDARÚGÁS Kovácsik Ádám nem panaszkodott. Két kapus­típus létezik: az egyik azt sze­reti, ha folyamatosan foglalkoz­tatják a meccsen az ellenfél játé­kosai, a másik jól megvan anél­kül is. A szó klasszikus értel­mében Kovácsiknak nem volt védeni valója: a Vidi kapujára nem ment lövés a PAOK elle­ni, 1-0-ra megnyert Európa-li­­ga-csoportmérkőzésen. Persze téved, aki azt hiszi, hogy a Vidi portása angyali nyugalommal nézte végig a találkozót. Fő­leg az 50. percben emelkedett a pulzusa. „Azt hittem, rosszul látok, amikor feltűnt Vini (Vi­nícius beceneve - a szerk.) az ellenfél tizenhatosánál. Kis túl­zással a szívbajt hozta rám. Mi lett volna, ha labdát veszít...? Beindítanak valakit az ő he­lyén... Aztán nem így alakult, hála istennek” “ idézte'feFa Georgi Milanov gólja előtt tör­ténteket a Vidi kapusa. Kovácsik Ádám hozzátet­te, a szünetben elhangzott az öltözőben, hogy bátrabb támadójáték kell a második félidőben, s ez végül meghoz­ta a gyümölcsét. Ehhez csat­lakozott Kovács István is - de még maradjunk a Vidi győz­tes góljánál. A szó Viníciusé. „Fogalmam sincs, mi és ho­gyan történt, a szívem vitt elő­re, egy belső hangra hallgat­tam, amikor előremerészked­tem. Ilyenkor nem gondol ar­ra az ember, hogy mi lenne, ha labdát veszít, csak megy előre. Ha valaki azt mondja, hogy gólpasszt adok a PAOK ellen, nehezen hittem volna el. Aztán, tessék: mégis meg­történt!” - emlékezett a hono­sított, hatszoros magyar válo­gatott fehérvári védő. jobbkor nem is tudott vol­na kiosztani egy asszisztot, a Groupama Aréna lelátóján he­lyet foglaló Marco Rossi szö­vetségi kapitány is látta a hős­tettet. És akkor kanyarod­junk vissza Kovács Istvánhoz! A Vidi „agya” mostanában csak csere, a PAOK ellen hu­szonöt percet kapott, de na­gyot harcolt a hajrában. „Hogy miben más a korábbi Paulo Sousa-féle csapat és a mosta­ni Vidi? Most már sokkal ru­tinosabbak vagyunk. Akkor először jutottunk be az Euró­­pa-ligába, ma már jobban tud­juk kezelni a helyzetet. Igaz, a BATE ellen elkövettünk né­hány buta hibát, megfizettük a tanulópénzt, de büszke va­gyok a csapatra, arra, hogy ezek után felálltunk, és most már a saját kezünkben van a sorsunk. Úgy mentünk neki a PAOK elleni két mérkőzés­nek, hogy szeretnénk négy pontot szerezni, hat lett belő­le, de ezt egyáltalán nem bán­juk. Mi lenne, ha a BATE elle­ni idegenbeli mérkőzés előtt egy pontot terveznénk, aztán végül három lenne belőle?” -a válasz egyszerű: továbbjutás az Európa-liga-csoportból. Loic Nego eddig húzóembere volt a Vidinek, s - önmagához képest - talán épp a PAOK el­leni hazai találkozón nem hoz­ta ki magából a maximumot. A mezőnymunkájára ‘ezúttal sem volt panasz. „Az első fél­időben küzdöttünk, inkább vé­dekeztünk, a szünetben meg­­éreztük - erre hívta fel a fi­gyelmünket az edzőnk -, hogy nyerhetünk, ha egy kicsit tá­madóbb szellemben játszunk. Ennek meg is lett az eredmé­nye. A PAOK-tól azt kaptuk, amit vártunk. Semmivel sem tudtak meglepni bennünket” - közölte a francia futballista, aki nem akarta kommentál­ni a magyar állampolgárságá­val, a honosítással kapcsolatos sajtóértesüléseket. Marko Nikolics vezetőedző hangsúlyozta, hogy taktikai­lag tökéletes produkcióval rukkolt elő a csapata. A szerb szakember eszén nem tudott túljárni a kollégája, Rázván Lucescu: Nikolics kielemez­te a PAOK valamennyi mécs­esét a szezonban, így semmi­lyen meglepetéssel nem tu­dott szolgálni a görög csa­pat. Nikolics megpendítet­te a szokásos húrokat: a Vidi nem epizodistának érkezett az Európa-liga-csoportkörébe. Most már a kétkedők is hajla­mosak hinni a szerb szakem­bernek. A Vidi legközelebb két hét múlva, a fehérorosz­országi Boriszovban szerepel a BATE ellen, s ha nyer, bizto­san továbbjut a csoportjából. A sportállamtitkárság bonyolítaná le a jövőben a nagy tenisztornákat Hírek, pletykák és vizsgálatok TENISZ Ez lehetne pozitív hangvételű írás is. Mert például a fantasz­tikus Balin töltött nyaralá­sát követően sajtótájékozta­tón büszkélkedett világbajno­ki trófeájával Babos Tímea, amelyet tavaly a cseh And­rea Hlavácková, idén a fran­cia Kristina Mladenovic olda­lán nyert meg Szingapúrban. A legeredményesebb magyar teniszező bemutatta új edző­jét, Nikola Horvatot, aki má­sodik benyomásra is felké­szült, motivált, szimpatikus és udvarias szakembernek tűnt. Örömmel láttuk, hogy a „kémia” működik, márpe­dig a sportágban kulcsfontos­ságú, hogy edző és játékos ne csak a pályán tudja elviselni egymást, hiszen sokszor a vi­lág túlsó felére utaznak ket­tesben, együtt esznek, néz­nek várost, várják a mérkőzés kezdetét. Bár a közös munká­juk még szinte el sem kezdő­dött, úgy tűnik, jól megértik egymást, az új trénerrel „járó” gondolkodásmódra és felsza­­badultságra pedig nagy szük­sége lesz az egyesben sikerte­len második fél évet záró sop­roni játékosnak. Babos azt is elmesélte, a világbajnoki tró­fea jutalma, hogy nem érezte rosszul magát Balin, amiért nem edz, hanem nyaral, illet­ve hogy akárcsak a tavalyi si­ker után, most is új cipőt vett magának. A következő sze­zonról elmondta, párosban a ranglistahelyezés helyett csak a trófeák számítanak - naná, a világelsőség már megvolt! -, egyesben pedig ugyan ötve­­nen kívülről indul, de az edző­váltás új kezdetet és időszámí­tást hozhat. Szóval, ez lehetne pozitív hangvételű írás - de nem lesz az. Mert miközben Grand Slam­­győztes és kétszeres világbaj­nok játékosunk a szingapúri élményeiről beszélt, nem lehe­tett nem észrevenni, hogy az egy évvel ezelőtti sajtótájékoz­tatóhoz képest most nem volt ott a Magyar Teniszszövetség elnöke (MTSZ), Szűcs Lajos, és az MTSZ-logó sem szerepelt a szponzorfalon. Szomorú, de a szövetség és az éljátékosok, Babos és Fucsovics Márton vi­tája odáig fajult, hogy a sport­történelmi siker megünneplé­sére el sem hívták az elnököt, ő meg nem jelentkezett, hogy szeretne egy virágcsokorral kedveskedni, mint tette ko­rábban. Naponta (óránként...) jön­nek a lehangolóbbnál lehango­lóbb hírek és pletykák, ame­lyek valóságtartalma kapcsán már nem a közvéleménynek György kell találgatnia, hiszen nyo­mozók vizsgálódnak a verse­nyek rendezésére költött mil­­liárdok, egy szövetségi tiszt­ségviselő kétmilliárdot szám­lázó (alkalmazottak nélkü­li) cége, illetve egy máltai tu­lajdonú, a tulajdonosi hátte­rét tekintve átláthatatlan vál­lalat kapcsán. Közben suttog­nak hűtlen kezelésről, itt-ott „leeső” tízmilliókról, sátorépí­tő cégek panaszáról, amelyek­nek negyvenmillió forinttal olcsóbb ajánlatát sem fogad­ták el, értetlenkedő tornaszer­vezőkről, akiknek ismeretlen cégek részére kellett számlá­kat kiállítaniuk. Persze nem szabad mindent készpénznek venni, hiszen az offshore-nak kikiáltott mál­tai tulajdonú magyar cégnek van európai adószáma, tehát nem is lehet offshore cég, rá­adásul 201ó-ban, az MTSZ-es együttműködés idején még nem is állt máltai tulajdon­ban. A kommunikációs igaz­gató cégének adózott eredmé­nye nem perdöntő, hiszen nem csak a szövetséggel állt üzleti kapcsolatban. Pletykálnak új elnökről, de beszélnek Szűcs Lajos biztos pozíciójáról is. Á nyomozók mindeneset­re teszik a dolgukat, informá­cióink szerint az Emberi Erő­források Minisztériuma is egyeztet a szövetség vezető­jével, vizsgálják a történte­ket. Sajtóértesülések szerint a jövőben a sportállamtitkár­ság felügyelete alatt bonyolí­tanák le a nagy tornákat, de ennek kivitelezése egyelő­re távolinak tűnik, a 2019-es ATP-challengertorna és WTA- viadal szervezése pedig már el is kezdődött. Eközben Babos Tímea a vi­lágbajnoki trófeájával moso­lyog, Fucsovics Márton meg a Seychelle-szigeteken piheni ki élete legjobb szezonjának fáradalmait. Szóval, lehetett volna ez po­zitív hangvételű írás is. Klein Ron/Nemzeti Sport JEGYZET Életmentő kerítés Buzgó József jegyzet@mediaworks.hu Az utánozhatatlan stílusá­ról, egyedi humoráról, kőke­ménységéről is közismert, olimpiai bajnok labdarú­gó, sikeres tréner és műér­tő Dalnoki lenő 117 értékes tárgyát, ereklyéjét bemutató kiállítás látható napjainkban a budapesti Fáik Miksa utca egyik galériájában. Bár sze­mélyesen nem ismertem le­nő bácsit, sztorit garmadával hallottam vele kapcsolatban. Az egyik kacagtatott), mint a másik - különösen a koráb­bi Fradi-kedvenc, a pengés futballista, majd újságíró, fő­­szerkesztő, szakkommentá­tor, Bánki „Dodó” lózsef au­tentikus előadásában... . íme az egyik! A jobboldali védőt játszó Simon „Süni” Ti­borról azt tartották a zöld-fe­hér szurkolók, hogy legalább annyira kemény volt a pá­lyán, mint anno Dalnoki le­nő, aki ezen - kevéske mű­felháborodást produkálva - „fennakadt”, majd így szólt a legendás bekkhez:- Szimikém! (Jenő bá­csi enyhén selypített.) Azt mondják itt a nagyokosok, hogy te nagyon kemény gye­rek voltál a pályán, menekül­tek előled a csatárok, igaz ez?- Hát puha semmiképpen nem voltam, lenő bácsi! Men­tem, mint a mozambó!- Na, figyelj ide, kisöcsém! Amikor én játszottam bal­­bekket a Fradiban, az első négy sorba nem adtak ki je­gyet, mert még a szurkolók is majréztak tőlem. Egyet je­gyezz meg, de jól: fekvő szél­ső nem ad be! Aztán a másik... Úgy hozta az élet, hogy az egyik leggólerősebb Fra­­di-csatárt, a huncut Szabó „Kaptát” elcserélték Szoko­­lai Lászlóra. Jenő bácsi, mi­közben pipájával bíbelődött, fanyar humorával így kom­mentálta a történteket.- Na végre kötöttünk egy hatalmas üzletet! Egy nagy­­fröccsöt elcseréltünk két kis­­fröccsre... Az egyik Ferencváros-Új­­pesti Dózsa-derbi után tartott értékelést Dalnoki mester. A maga karcos módján egye­sével húzta rá a vizes lepe­dőt játékosaira, az elsők kö­zött a Blohin-ölő jobb-bekk­­re, a közgazdász végzettségű Martos Győzőre...- Martoszkám! Édesza­­nyád felhívott telefonon, és megköszönte, hogy meg­mentettem az életedet!- Az enyémet, lenő bá’?! Mégis mikor, hogyan, mivel?- értetlenkedett a válogatott védő.- Hát azzal, hogy még idő­ben körbekeríttettem a pá­lyát!- Már ne tessék haragud­ni, de mi köze van ennek az én életem megmentéséhez?- érdeklődött még mindig csodálkozva Győző.- Hát csak annyi, hogy­ha nincs a pálya körül a ke­rítés, ami megfogott téged a nagy rohanásodban, akkor a Törőcsik lövőcselére kifutot­tál volna az Üllői útra, elüt az 50-es villamos, aztán ne­ked annyi! , -<■ ■ I« at "lipr Babos új edzőjével. Sajnos nem csak a sikereiről szólnak a hírek a sportágban

Next

/
Oldalképek
Tartalom