Tolnai Népújság, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)
2018-11-02 / 254. szám
4 megyei körkép 2018. NOVEMBER 2., PÉNTEK Sikerélmény igazságot szolgáltatni a sértettnek Harcművészetet is tanul az ügyész Iskolás kora óta érdekli a hadtörténelem Fotó: Mártonfai D. Az ozorai csata évfordulós rendezvényén Beküldött fotó Színes, változatos az életútja HÍREK Visszakapta az ellopott pénzt TAMA Lopás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt eljárást indított egy helyi lakos ellen a Tamási Rendőrkapitányság. A 37 éves férfi vasárnap este kifeszítette egy söröző ajtaját, és félmillió forintot lopott el, a rongálással pedig közel tízezer forint kárt okozott. A rendőrök a feljelentést követő néhány órán belül azonosították, majd gyanúsítottként hallgatták ki a helyi férfit, aki elismerte a bűncselekmény elkövetését. A rendőrök az ellopott pénzt megtalálták, lefoglalták és a sértettnek visszaadták. 1.1. Erősítenék az együttműködést SZEKSZÁRD A Gemenc Motoros Egyesület meghívására Szikla József, a Magyar Rákellenes Liga Szekszárdi Alapszervezet elnöke is részt vett az egyesület legutóbbi taggyűlésén a Sárosdi Pincészetben. A két szervezet kapcsolatáról elmondta, hogy felkérésükre a motorosok szeptemberben csatlakoztak a „Motorral az emlőrák ellen” elnevezésű országos kezdeményezéshez, és képviselték a megyeszékhelyt a figyelemfelhívó felvonuláson Budapesten. H. E. Halőri tanfolyam vizsgával együtt A kormányhivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály földművelésügyi osztálya halászati őri és társadalmi halőri tanfolyamot és alapvizsgát szervez. A tanfolyam november 22-én 10 órától kezdődik a Tormay Béla utca 18-ban. A tanfolyamon való részvétel feltétele a 11 órakor kezdődő vizsgának. Jelentkezni kitöltött adatlap leadásával lehet, ezt postai úton vagy személyesen lehet eljuttatni november 16-ig a Tormay utcába. B. L. A főügyészség védelmi megbízottja, sportfelelőse katonai hagyományőrzéssel foglalkozik, japán harcművészetet tanul és trombitál egy zenekarban. Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Dr. Borsos Balázs nyomozó ügyész volt az egyik szervezője az ozorai csatát bemutató évfordulós rendezvénynek. Már iskolás kora óta érdekli a hadtörténelem. Katona szeretett volna lenni, de ott matematika volt a felvételi tárgy, és az nem tartozott a kedvencei közé. Mivel a tanári hivatás sem vonzotta, a jogi egyetem mellett döntött, katonai ügyészi pályára készült. Az akkori Szegedi Katonai Ügyészségen töltötte a gyakorlatának nagy részét, a szakdolgozatát is a katonai büntetőeljárásról írta. Amikor végzett az egyetemen, nem volt hely a katonai ügyészségen, végül a nyomozó ügyészségre került, ahol a közelmúltig foglalkozhatott az egyenruhások ügyeivel is, mert a hivatásosok által elkövetett cselekmények is részben hozzá tartoztak. Az utóbbi években azonban ezek a bűnesetek egyre inkább a Központi Nyomozó Főügyészség Kaposvári Regionális Osztályára kerültek a jogszabályi változások folytán. A sok lehetséges jogi pálya közül főként azért választotta az ügyészi hivatást, mert a törvényesség betartatása a feladatuk. A nyomozó ügyészi munkát azért szereti, mert e területen sokféle üggyel kapcsolatba kerül és a nyomozás legelejétől a bírósági vádképviseletig végig vihet egy-egy ügyet, a nyomozások során pedig nem csak irodai munkát kell végeznie. Az igazi sikerélményt azonban az jelenti, hogy ha lehetséges a sértettnek igazságot szolgáltatni, válaszolta kérdésünkre dr. Borsos Balázs. A szorosan vett ügyészi munka mellett sok mindennel Dr. Borsos Balázs 1985-ben született Bonyhádon, a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban érettségizett német-magyar kéttannyelvű szakon, Szegeden végezte el a jogi egyetemet. Egyetem után dolgozott Budapesten a bevándorlási hivatalban, majd a bonyhádi ügyészségen folytatódott a pályafutása. 2012-ben került az akkori Szekszárdi Nyomozó Ügyészségre, amely jelenleg összevonás folytán Szekszárdi Járási és Nyomozó Ügyészségként működik. A tervek szerint a közeljövőben Szekszárdon megszűnik, és régiós szintre kerül az ügyészségi nyomozás, így járási ügyészként folytathatja pályafutását. Bűnügyi szakjogász végzettséget szerzett 2016-ban. Nős, felesége szintén jogász. Szekszárdon élnek. A katonai hagyományőrzésen kívül még japán harcművészetet tanul Budapesten, e mellett még trombitán is muzsikál a Nagymányoki Városi Fúvószenekarban. foglalkozik. A főügyészség kijelölt védelmi megbízottja, ami nagyvonalakban annyit jelent, hogy a megye összes ügyészségére vonatkozóan intézkedési terveket kellett összeállítania veszély- és katasztrófahelyzetek esetére, amelyeket karban is tart. Ha a szükség úgy hozná, ő tartaná a kapcsolatot a területi honvédelmi és katasztrófavédelmi szervekkel. Ezenkívül az ügyészség sportfelelőse. Unokatestvérével 2009-ben csatlakozott egy megyei honvéd hagyományőrző egyesülethez, -majd másokkal együtt létrehozták ennek a bonyhádi tagozatát. Kezdetben a helyi ünnepségeken álltak díszőrséget, és kutatni kezdték a helyi katonasírok történetét. Egy kanadai-magyar repüléstörténész segítségével a Kismányok környékén a II. világháborúban lezuhant repülőgép esetének feltárásában is segédkeztek. Amikor már támogatást kaptak a bonyhádi önkormányzattól, úgy döntöttek, hogy az 1848-as hagyományőrzéssel foglalkoznak és ehhez egyenruhákat kezdtek beszerezni. Idén januárban bonyhádi székhelyű egyesületet alapítottak Perczel Miklós Nemzetőr Bandérium néven, amelynek kizárólagos célja a katonai hagyományőrzés, illetve, hogy Bonyhádon és környékén felelevenítsék az 1848- as hagyományokat. A csapatot nemzetőr hadnagyként ő vezeti, amikor korhű egyenruhában kell megjelenniük egy-egy rendezvényen. Szó van arról is, hogy az 1956-os nemzetőrség korszakát bemutassák. Nekik nem volt egyenruhájuk, így az 56-os rendezvényeken korhű polgári öltözékben állnak díszőrséget. Az új egyesület elnöke - Bodai Barna - hadtörténész hallgató Budapesten, őt és fiatal társait érdekli a Napóleon-korabeli hagyományőrzés is, ezért várhatóan e korszakok szerint tagozódik majd az egyesület a jövőben. Az ellenszenv ellenére is együtt tudtak dolgozni SZEKSZÁRD A hazai közvéleményben manapság alapvetően kétféle kép él Széchenyi Istvánról. Az egyik szerint a nemzet modern szentje, s mint ilyen, érinthetetlen. Viszont ez a megítélés korlátozza a megismerést, mert az ember ugyanakkor gyarló is. A másik kép nem tagadja, hogy a nemes grófnak voltak emberi gyengéi: de ezzel együtt is elképesztő teljesítményt nyújtott és joggal lett a legnagyobb magyar. Erről a különleges, 1791-ben Bécsben született és 1860-ban Döblingben elhunyt személyiségről tartott előadást szerdán délután a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban Csorba László. A történész, az ELTE profeszszora, az MTA doktora beszélt a kor két nagy elméjének ellentétéről is. Széchenyi István és Kossuth Lajos valóban nem kedvelték egymást, de az utókor ezt a negatív viszonyt alaposan túlméretezte. Mindkét személyiség egy-egy - adott esetben egymás ellen kijátszható - történelmi szimbólummá vált.- Kölcsönös ellenszenv ide vagy oda, 1848-ban mégis tagjai lettek miniszterekként az első felelős magyar kormánynak - mondta el Csorba László. - Az ellentéteket félretéve vállvetve küzdöttek azokért a célokért, melyeket a magyar elit igyekezett megvalósítani a forradalom tavaszán. Tetteikben képviselték azt, amit Deák Ferenc később így fogalmazott meg: próbáljátok meg jobban szeretni a hazát, mint amennyire utáljátok az ellenségeiteket. Sz. Á. Csorba László professzor a múzeumban Beküldött fotó Sok érdekességet hallottak a lengyeli Apponyi-kastélyról az Ózon Asztma Egyesület tagjai A Natúrpark egyik helyszíne volt az úti cél LENGYEL, DOMBÓVÁR A Kapós-hegyháti Natúrpark egyik gyöngyszemének tartott Lengyelen jártak a Dombóvári Ózon Asztma Egyesület tagjai. Kirándulásukról Tóth Gáborné egyesületi tag számolt be. Mint írta, a Lengyel-Annafürdő Turisztikai és Természetismereti Központnál a társaság egy része az Anna-tó körüli sétát választotta, a többség viszont a Rétisasfészek-kilátó felé vette az irányt, hogy onnan körbetekintve csodálják meg az őszi erdőt. Innen az Apponyi Sándor Mezőgazdasági Szakgimnáziumnak és Szakiskolának helyet adó Apponyi-kastélyhoz vezetett a csoport útja. Itt tájékoztatást kaptak az 1824 és 1829 között épült kastélyról, amelyet gróf Apponyi József elképzelései alapján valósítottak meg. A kastély magán viseli a naptári év jegyeit. Az évet az épület, a négy évszakot a négy bejárati ajtó, a tizenkét hónapot a tizenkét kémény, az ötvenkét hetet az ötvenkét szoba, az év háromszázhatvanöt napját pedig a háromszázhatvanöt ablak jelképezi. Apponyi Józsefnek köszönhető még a gőzfürdő, a kato-Az Ózon Asztma Egyesület tagjai a kiránduláson Beküldött fotó likus templom, a gazdasági épületek, a borpincészet és a gyönyörű kastélypark is. A kastély tetőszerkezete 1905-ben leégett, de a könyvtár anyagát sikerült megmenteni, amelyet az Országos Széchenyi Könyvtárnak adományozott az örökös Apponyi Sándor. Halála után az özvegye az uradalmat és a kastélyt -néhány tárgy kivételével - a Magyar Nemzeti Múzeumra hagyta. Az épület a II. világháború idején az Állami Földmérési Hivatal térképraktára volt, majd szovjet katonai kórház. A mezőgazdasági oktatási intézménynek 1946 óta ad otthont a felújított, műemlék jellegű épület. Az ebéd elfogyasztása után a Kapós-hegyháti Natúrpark egyik nevezetességén, a lengyeli sáncon folytatódott a program. A túraútvonalon Koszorús László környezetvédelmi ügyintéző, a Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal munkatársa vezette végig a csoportot. Beszélt az Apponyi Sándor költségén 1882 és 1888 között végzett ásatásokról, amelynek során Wosinsky Mór, a századforduló jeles tudósa a neolitikumban e tájon élt emberekre utaló leleteket talált. H. E.
