Tolnai Népújság, 2018. október (29. évfolyam, 228-253. szám)

2018-10-25 / 248. szám

2018. OKTÓBER 25., CSÜTÖRTÖK A léüzemek nagyon lenyomták a felvásárlási árat A termelő filléreket kap a drága almáért Almából közepes termés várható a megyében, en­nek ellenére komoly ér­tékesítési gondjaik van­nak a termelőknek. A lé­üzemek 15 forint körüli ősz­­szeget adnak az alma ki­lójáért, amely még az ön­költségi árat sem fedezi. Az üzletekben viszont két­száz forint alatt nem lehet vásárolni almát, még ak­ciósán sem. Az országban 45 ezer hektáron, ebből Tolna megyében 220 hek­táron termelnek almát, zömében Lengyel, Kisvej­­ke, Györköny, Dunaföld­­vár, Bátaszék és Szekszárd határában. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Az alma az egyik alapgyümölcsünk, élet­kortól függetlenül mindenki fogyaszt belőle, éppen ezért érzékenyen érinti az emberek többségét az ára. A fogyasztó nem is igazán érti, hogyan le­hetséges az, hogy a felvásár­lók kilónként még húsz forin­tot sem adnak meg érte, a pi­acokon, az üzletekben pedig jellemzően háromszáz forint körül van az ára. Még az ak­ciós ár sem „csúszik” kétszáz forint alá. Megpróbálnak minél többet a piacon eladni Akinek nagy a termőterüle­te, az nem tudja a teljes ter­mést minőségi almaként ki­árusítani, legjobb esetben a harmadát, mondta a szek­szárdi Eckert Rita, aki csalá­di gazdálkodóként hétfajta al­mával foglalkozik. Aki tudja tárolni, az megpróbál minél többet piacon értékesíteni, így tesznek ők is, a gyengébb minőségből pedig almalevet préselnek, és így értékesítik.- Tavaly próbálkoztunk először az almalével, idén már nem is gondolkodtam raj­ta, amikor a feldolgozók elő­álltak a kilónkénti 17 forin­tos árral, mondta Eckert Ri­ta. Mivel a legtöbb kertben terem egy-két fán alma, így jelenleg a piacon is nagyobb a kínálat, de ez letisztul egy hónap alatt. Mi csak az első osztályú minőségűt tároljuk, a többiből lé készül, és bízom benne, hogy tavaszig kitart a kínálatunk. A végén 12 forintra jött volna ki egy kiló alma A kisvejkei termeltetői és értékesítői szövetkezet tag­Drága növény az almafa és na­gyon igényes. Évente 15-18 al­kalommal kell permetezni, ta­vasszal a levéltetű, majd a moly, a varasodás és a liszthar­mat ellen. Csak a növényvédő szer ára évente hektáronként 400 ezer forint, plusz a met­szés, a gépi munkák, a tápozás, az öntözés, majd ősszel a sze­dés, szállítás és a tárolás. Ösz­­szességében több mint egymil­lió forintot költ a gazda egy hek­tár almásra úgy, hogy a saját ja Fazekas Márton agrármér­nök, aki szintén azt mondta, nagyon alacsony árat kínál­tak a felvásárlók, 18 forintról indultak, a végén pedig 12 fo­rintra jött volna ki egy kiló al­ma értékesítése. Az ilyen ala­csony árba nem fér bele még az önköltség sem. A Környé­ken mindenki kézzel szedeti az almát, nem könnyű embert sem találni a munkára, még akkor sem, ha megfizetik. A Völgység Kincse Szövetkezet korlátlan mennyiségben vet­munkáját nem számítja. A ter­melők szerint nem könnyű tá­rolni, megfelelő pince kell hoz­zá, ahol nemcsak a hőmérsék­letre, de a megfelelő páratarta­lomra is ügyelni kell. Az uniós országokban is sok alma terem egy jó évben, de ott a feldolgo­zók jobban felszereltek hűtőtá­rolókkal, almalékészítő beren­dezésekkel ellátnak egy-egy ter­melői körzetet, a termést a szo­kásos áron értékesítik akkor is, ha az átlagnál több termett. te át az almát, ők az iskola­gyümölcs akcióban voltak ér­dekeltek, de ők sem fizettek sokkal többet kilónként húsz forintnál. A fajtaszerkezeten is változtatni kellene Természetesen Kisvejkén is sokat gondolkodnak azon, mi lenne a jó megoldás, hogy a termelőnek is megérje és a termés is jó legyen. Fazekas Márton szerint a fajtaszerke­zeten is változtatni kellene, illetve korszerűsíteni a ter­mesztést - öntözni, jéghálót telepíteni amihez viszont sok pénz kellene. Ilyen kilá­tástalan helyzetben azonban egyrészt nincs pénzük a ter­melőknek, másrészt bizony­talan az is, hogy a korsze­rűbb fajták magasabb árát va­jon megfizetné-e a piac. Az üzletekben most akció­sán megvásárolható szabolcsi jó minőségi alma kilójáért, jó ha negyven forintot kaptak a termelők. Nyilván azok adták el ilyen olcsón, akik nem tud­ják hosszabb ideig tárolni a gyümölcsöt. Drága a termesztés, igényes az almafa MEGYEI KORKÉP 3 — Botfülűek dáridója Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu A tévében most zajló tehetségkutató műsor lepontozott énekesei közül nem kevesen zokogva hagyják el a színpadot. Sokaknál kiütközik az önismeret hiánya, legyen ennek oka akár vészes tudatlanság, akár alaptalan önelégültség. Úgy érzik, nem kapták meg a nekik valami lyen oknál fogva kijáró esélyt. De vajon milyen esélyt köve­tel magának az, aki született tehetségtelenség az éneklés te­rén? Avagy, ha ezen esetleges adottságát félelmetes elszánt­sággal titkolja? A bírálóbizottság - amúgy teljesen érthetően - nem rászorultsági alapon dönt. Valaki vagy képes énekel ni kiemelkedő módon, vagy nem képes énekelni kiemelke­dő módon: ez ilyen egyszerű. A tehetség nem kap sírógörcsöt, nem átkozódik, nem omlik össze Ennek ellenére a könnyei­ket hullajtó, nullpontos ver­senyzők szerint természe­tesen mindenki hibás, már­mint saját magukon kívül. Legfőképpen az utólag már nemcsak „kegyetlenné”, de „hozzá nem értővé” is váló zsűri, amely derékba tört egy le­hetséges, nagyszerű előadóművészi karriert, jóllehet a bírák senkinek sem tiltják meg, hogy az általuk eltanácsolt fiatal énekeljen bárhol, ahol csak tud, és legyen része hatalmas sikerben. Pavarotti sohasem indult tévés tehetségkutatón, mégis világhírű tenor lett belőle. A némi szorgalommal is bíró tehetség ugyanis nem kap sí­rógörcsöt, nem átkozódik, nem omlik össze, ha nem ismerik fel azonnal benne a zsenit. Nem kéregét, hanem eget kér. És előbb-utóbb kap is, akár van zsűri, akár nincs. Elismerést kaptak Szent Lukács napján DOMBÓVÁR Névadójukat ünne­pelték nemrégiben a Dombóvá­ri Szent Lukács Kórház dolgo­zói. Elsőként dr. Kerekes László főigazgató mondott köszöntőt, majd dr. Tekeres Miklós pro­fesszor emeritusz, a PTE AOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikájának alapí­tó igazgatója, a Ma­gyar Anesztezioló­giai és Intenzív Te­rápiás Társaság ko­rábbi elnöke tartott előadást az egyén­re szabott, beteg­központú, gyakor­lati tapasztalatok­ra épülő gyógyítás jelentőségét, a gyógyító sze­mélyzet iránti bizalom, az or­vos-beteg kapcsolat kiemelke­dő fontosságát, a gyógyító tevé­kenység hivatás jellegét hang­súlyozta. Az ünnepségen Szent Lukács Emléklapot vehetett át dr. Bako­nyi Károly főgyógyszerész, Ka­­nászné Dubovánszky Szilvia ápoló (mozgásszervi rehabili­tációs osztály), Pataki Lászlóné ápoló (intenzív osztály), Tóthné Domsa Erika asszisztens (on­kológiai szakrendelés és gon­dozó), Patkóné Tóth Krisztina asszisztens (laboratórium, Ta­mási) és Varga Mária medence­őr (Gunaras rehabilitációs osz­tály). Osztályvezető főorvosi ki­nevezést kapott dr. Zólyomi Annamá­ria (radiológiai osz­tály), Ujhelyiné dr. Szabó Judit (transz­­fúziológiai osz­tály), dr. Németh Il­dikó (mozgásszer­vi rehabilitációs osztály) és dr. Mu­­schicz Mária (mozgásszarvi re­habilitációs osztály, Gunaras). Másodfőorvosi kinevezést vett át dr. Zolnyánszki Ilona infek­­tológus és dr. Majdi Ahmad Kamal Sweis aneszteziológus. Műsort a Szent Orsolya Rendi Gárdonyi Géza Katolikus Álta­lános és Zeneiskola növendékei adtak. Az ünnepséget szentmi­se zárta. H. E. Műsort a Gár­donyi Géza Katolikus Álta­lános és Zene­iskola növen­dékei adtak Polgármestert választanak vasárnap KAKASD Időközi polgármes­ter-választást rendeznek a te­lepülésen a korábbi polgár­­mester halála miatt. Ä tiszt­ség elnyeréséért három füg­getlen jelölt, Bíró Attila Sán­dor, Róczóné Papp Krisztina és Schellné Simcsik Orsolya indul. A helyi választási iroda tájékoztatása szerint az 1728 lakosú községben 1417 a vá­lasztásra jogosultak száma, ők két szavazókörben voksol­hatnak vasárnap. A falu korábbi vezetője, az augusztus 2-án, 63 évesen el­hunyt Bányai Károly 2006-tól irányította független polgár­­mesterként a községet. TN Menő Menza kialakításában jeleskedtek a palánki középiskola diákjai Gyorsan elfogyott a csirkemellsaláta SZEKSZÁRD Menő menza ki­alakítása. Ezt a címet viselte az a pályázat, melyen sikerrel indult a Csapó Dániel Mező­­gazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskola. A palánkiak bevonták a munkába a Szek­szárdi Baka István Általános Iskolát is, ezért a tegnap dél­előtti zárórendezvénynek ez az intézmény adott otthont. Az aulában felsorakozó, mintegy százötven fős közön­séget Szűcs Zsófia, a pályázat szakmai vezetője köszöntötte, majd felsorolta, hogy mi min­dent is adott ez a pályázat a Csapónak és tanulóinak. Re­ceptverseny, főzőiskola, elő­adás ételallergiáról, új bútor­zat az ebédlőben, három ivó­víz-automata, kirándulás mé­hészetben és kecskefarmon - íme, a jelentősebb hozadékok. A legfontosabb természetesen az volt, hogy a csapós fiata­lok minden lényeges tudniva­lót elsajátítottak az egészséges életmódról, a helyes táplálko­zásról. A rendezvény gyakorlati résszel, ételkóstolóval is meg­örvendeztette az ifjú résztvevő­ket. Maradéktalanul elfogyott a palánkiak által szállított csir­kemellsaláta, a glutén mentes csipsszel készített gyümölcssa­láta és a limonádé. Sz. Á. Nagy volt a tolongás a finomságokért a bemutatón. További képek: Teol.hu Fotó: Makovics Kornél Most van a szezonja, bőséges az almakínálat a szekszárdi piacon is

Next

/
Oldalképek
Tartalom