Tolnai Népújság, 2018. október (29. évfolyam, 228-253. szám)

2018-10-15 / 240. szám

GAZDASÁG Y 2018. OKTÓBER 15., HÉTFŐ Birkner Zoltán új szemléletű hivatal felállítását tervezi Vállalkozóként legyünk a változások nyertesei! Birkner Zoltán: A végső cél, hogy a hivatal szakmai támogatásával nyitott, hozzáférhető, inspiráló hazai innovációs rendszer jöjjön létre Fotó: Szakony Attila A Nemzeti Kutatási, Fejlesz­tési és Innovációs Hivatal (NKFIH) az innovációs pá­lyázatok kezelésén túl a jö­vőben szolgáltató, támoga­tó szerepet is felvállal - ezt Birkner Zoltán, a hivatal nyá­ron kinevezett új elnöke nyi­latkozta lapunknak. Úgy véli: a hazai kis- és közép­­vállalkozásokat sokkal szé­lesebb körben kell bevonni az innovációs folyamatok­ba, mert ez Magyarország versenyképességének egyik legfőbb záloga. Horváth-Balogh Attila attila.horvathbalogh@zalaihirlap.hu - Ön földrajz-történelem szakos gimnáziumi tanárként indult, majd megbízott vezetőként, illetve igazgatóként gyakorla­tilag a semmiből építette fel kollégáival a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszát. Most épp az a küldetése, hogy átala­kítsa, továbbfejlessze és koor­dinálja a magyarországi inno­vációs folyamatokat. A kezde­tektől idáig eljutni: már ez ön­magában is nagyon innovatív...- Valóban, pedagógusként in­dult a pályafutásom, de már a kezdetekkor éreztem, nem az lesz szakmai karrierem vég­állomása. A késóT)biekben ugyanakkor nagy hasznát vet­tem a történelem-földrajz sza­kon kapott tudásanyagnak, hi­szen széles körű látásmódot kö­vetelt meg. Igaz, hogy tanári diplomát szereztem először, ám mindig is volt bennem egy egészséges vállalkozói szellem. Szeretem a kihívásokat, köny­­nyen alkalmazkodom a változá­sokhoz, sőt, sokszor magam is kezdeményezője vagyok azok­nak. így könnyedén éltem meg, amikor 1998-ban felkértek a nagykanizsai kampusz létreho­zására. Az intézmény vezetője­ként már akkor is azt vallottam, hogy az egyetemi szférában amellett, hogy jól kell ismerni a kutatói világot, kifejezetten elő­nyös, ha a felső vezetés alapos menedzsmentismeretekkel is rendelkezik. így, visszagondol­va a szakmai múltamra, min­den az innovációtudomány felé terelt, a mostani kinevezésem pedig az elmúlt húsz évben vég­zett munka eredménye és elis­merése is egyben.- Tizennyolc évig volt egyetemi vezető. Mekkora szerep jut ma a felsőoktatási intézményeknek a kutatás-fejlesztési és innová­ciós folyamatokban?- Az egyetemi intézményhá­lózat központi szereplője a ku­tatás-fejlesztési és innovációs folyamatoknak, hiszen a tudás mellett kiterjedt társadalmi, vállalati és szakmai kapcsolat­­rendszerrel is rendelkezik.- Milyen szakmai programmal készül a Nemzeti Kutatási, Fej­lesztési és Innovációs Hivatal az előttünk álló időszakra?- A hivatal az elmúlt évek­ben egy pályázati struktúrát üzemszerűen, szinte futósza­lagon működtető intézmény volt. Kizárólagos feladatának tekintette a megfelelő forrá­sok és pénzügyi háttér biz­tosítását a kutatás-fejlesztési és innovációban érintett sze­replők számára. Kétségtelen, hogy ez nagyon fontos elem, de ennél ma már jóval távo­labbra kell mennünk, hiszen nem elegendő csak pénzt ad­ni a kutatás-fejlesztésre. A jö­vőben a hivatal az innovációs környezet szereplőinek folya­matos szakmai támogatást is biztosítani fog, hogy minél több védjegy, nemzetközi sza­badalom, piacképes termék születhessen. Végig fogjuk kí­sérni a teljes fejlesztési lán­con a hazai cégeket.- Hogyan jelölik ki az új irányt? Felmérik a hazai innovációs környezetet?- Pontosan. Ahhoz, hogy tudjuk, merre kell tovább­haladni, meg kell néznünk, hogy az elmúlt tíz évben meny­nyire voltunk sikeresek az in­nováció terén. Amiben sikere­sek voltunk, azt meg kell tar­tani, sőt tovább kell erősíte­ni. Ahol nem hoztuk a számo­kat, ott pedig változtatni kell. A nemzetközi mérési adatok­ból jól látszik, hogy sokkal több magyar kis- és középvál­lalkozást kell bevonnunk az innovációs folyamatokba. Ép­pen ezért sokkal hatékonyabb pályázati rendszert fogunk ki­alakítani: kiemelt figyelmet fordítunk a kkv-k innovációs támogatására, szolgáltatási portfoliónkat pedig tanács­adással, támogató funkcióval, adatok gyűjtésével és elemzé­sek készítésével is bővítjük.- Az egyetemek és a kkv-k le­hetnek a kulcsszereplők?- Ma az innovációk dön­tő többsége a nagyvállala­toknál és az egyetemeknél jön létre. Meg kell találnunk azt a módszert, amellyel pél­dául egy tizennyolc fős, kis forgácsolóüzem egy saját ter­mékkel rendelkező száznyolc­van fős középvállalattá fej­leszthető, s így egy multina­cionális nagyvállalat állandó beszállítójává tudjon válni. Ugyanez a feladat a 150-250 fős, stabil magyar középvál­lalatok esetében is, amelye­ket 5-600 főt foglalkoztató, ex­portképes, nemzetközi szin­ten is versenyképes nagyvál­lalatokká kell fejleszteni. Mi­nél több saját terméket előál­lító magyar cég lesz, annál ki­sebb lesz a kitettségünk és an­nál nagyobb a gazdasági stabi­litásunk.- A startup világa felé is nyit a hivatal?- Számunkra a hazai inno­vációs élet minden szerep­lője fontos. A startupok ma­gukban hordozzák a vállalko­zói kedv népszerűsítését, ami nélkülözhetetlen a jövőbeni sikerek eléréséhez. Végső cél, hogy a hivatal szakmai támo­gatásával nyitott, hozzáférhe­tő, inspiráló hazai innovációs rendszer jöjjön létre, amely a lehető legtöbb szereplőt ké­pes mozgósítani. Összességé­ben olyan társadalmi és gaz­dasági környezet kialakítását tervezzük, amelyben a szerep­lők nem félnek a jövőtől, és a változások valódi nyerteseivé válhatnak. Névjegy Birkner Zoltán 1971-ben szü­letett. Első diplomáját törté­nelem-földrajz szakon szerez­te a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, majd a pénzügyi és számviteli főisko­­. lát elvégezve pénzügyi szak­­közgazdász lett 1998-ban. A nagykanizsai Batthyány La­jos Gimnázium tanára 1994 és 2001 között, majd kine­vezték a megalakuló Pannon Egyetem Nagykanizsai Kam­pusz megbízott vezetőjévé. Az intézmény igazgatói po­zícióját 2008-tól töltötte be. Az innovációmenedzsment el­ismert elméleti és gyakorlati kutatója, s ebből írta doktori értekezését is. Kezdeménye­zője a nagykanizsai Soós Ernő Víztechnológia Kutató- Fejlesztő Központ létrehozá­sának. Munkásságát számos­szakmai elismerés övezi, töb­bek közt 2013-ban Harsányi János-díjjal, 2018-ban a Ma­gyar Érdemrend Lovagke­resztjével tüntették ki. Társal­gási szinten beszél német és angol nyelven. HÍREK Csők 250 milliárd forint értékben MAGYARORSZÁG Elindulása óta több mint 90 ezer csa­lád részesült összesen 250 milliárd forint otthonterem­tési támogatásban (csők) - mondta szombaton Buda­pesten az Emmi család- és if­júságügyért felelős államtit­kára. Novák Katalin kiemelte: a támogatottak 12 százalé­ka gyermekét egyedül neve­lő szülő, tévhit tehát, hogy az egyszülős családok nem ve­hetik igénybe a csokot. A már megítélt támogatásoknak kö­szönhetően közel 45 ezer még meg nem született gyer­mek vállalásáról döntöttek a fiatalok, jelentős demográfiai hatása van tehát a program­nak. Az építőipar fellendítésé­ben is szerepe van a támoga­tásnak. 2018 első fél évében több mit 6500 új lakás épült, és ez 30 százalékkal több, mint a 2017-es azonos idő­szakra mért adat. 2019-ben is lesz csők, az elfogadott költségvetésben 242 milli­árd forint áll rendelkezésre a programra, de nincs pénz­ügyi korlát. MW Támogatást kérünk kivire és fügére is BECSEHELY A hektáralapú ter­melési támogatás kiterjesz­tését kezdeményezte a kivi- és fügetermesztésre Magyar­­ország az Európai Bizottság­nál - közölte szombaton az Agrárminisztérium mezőgaz­daságért felelős államtitkára a Zala megyei Becsehelyen. Feldman Zsolt a legnagyobb magyarországi kiviültetvény­ben tett látogatásakor el­mondta, hogy elindult ezen gyümölcsfajták ültetési szak­mai feltételeinek kidolgozá­sa is, hogy a telepítési támo­gatásra is lehetőség nyíljon. MW Sertéspestis ötven borsodi településen MISKOLC Az országos főállat­orvos az afrikai sertéspestis miatt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ötven települést nyilvánított ideiglenes vagy különösen fertőzött területté, és vezetett be korlátozáso­kat. Az Észak-Magyarország szerint a cigándi, a miskolci, a sárospataki, a tokaji, a sze­rencsi, a tiszaújvárosi, a gön­ci és a szikszói járás települé­sei érintettek. MW Hiába drágul az üzemanyag, egyre nő a kutak forgalma Egyre többet tankolunk Tizenhétezer család jogosult a gyodra BENZINKUTAK Újfent kiugró mértékben, 7,9 százalékkal ismét csúcsszintre, 2,8 milli­árd literre nőtt a márkás ha­zai kutak üzemanyag-forgalma az év első kilenc hónapjában - áll a Magyar Ásványolaj Szö­vetség (MÁSZ) Népszavának megküldött adataiban'. Tavaly ugyanekkor a növekedési mér­ték csak 2,6 százalékra rúgott. A válság 2009-2012 között eb­ben is masszív visszaesést ho­zott, amit 2015-ig erőteljes fel­futás követett. Az idei év az iz­mosodás jeleit mutatja. Igaz, a'mostani emelkedés némileg haloványabb az előző, második negyedévesnél. Mindez azért Az üzemanyag-forgalom változása ■ gázolaj ■í benzin érdekes, mert éppen idén drá­gultak az üzemanyagok a lé­lektani határnak tartott lite­renkénti 400 forint fölé, ezzel az összes termék átlagárszint­jét is megdobva. Gázolajból 1,7 milliárd liter fogyott kilenc hó­nap alatt, ami szintén rekord. Á 95-ös benzin forgalma 990 millió literre rúgott. Ez 4,4 szá­zalékos élénkülés, ami megha­ladja a tavalyi értékeket. A ben­zin esetében a jövedelembővü­lés, a főleg cégek által hasz­nált gázolajnál pedig a gazda­sági élénkülés áll leginkább az újabb forgalomugrás hát­terében - közölte Grád Ottó, a MÁSZ főtitkára. MW ÁPOLÁS Tizenhétezer család jogosult a gyermekek otthon­gondozási díjára (gyod), amely jövőre egységesen havi bruttó százezer forintra nő - közölte tegnap az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtit­kára az Ml-en. Novák Katalin elmondta, a juttatást minden szülő megkapja, aki önellátás­ra képtelen gyermekről gon­doskodik otthon. A jogosultság független a gyermek korától, 18 évesnél idősebb gyermekek szüleinek is jár a díj a gondo­zásért. A gyod a következő há­rom évben folyamatosan emel­kedik, 2022-re az akkori mini­málbérnek megfelelő összeget kapják majd az érintettek. Ázok a családok, amelyek több önellátásra képtelen gyermeket is nevelnek, más­­félszeres összegű, tehát bruttó 150 ezer forint gyodot kapnak. A gyermekek otthongondo­zási díját nyugdíjjárulék-fize­tési kötelezettség terheli. Azoknál a családoknál, ahol más közeli hozzátartozót gon­doznak, megmarad a jelenlegi háromkategóriás ápolási díj, de ennek is emelkedik az ösz­­szege. lanuár 1-től 15, a követ­kező három évben pedig öt-öt­­öt százalékkal, tehát összesen harminc százalékkal. MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom