Tolnai Népújság, 2018. október (29. évfolyam, 228-253. szám)
2018-10-08 / 234. szám
GAZDASÁG 7 2018. OKTÓBER 8., HÉTFŐ Általában az idősebb, menhelyi kutya is kötődik új gazdájához Közös ügy az állatvédelem Sokan inkább kölyökkutya mellett döntenek, hogy később könnyebb dolguk legyen Fotó: MTI Hiánypótló kutatás készült a magyarországi kutyák és menhelyek helyzetéről, amelyből az is kiderül, hogy Magyarország népe az egyik legnagyobb ebtartó nemzet a régióban. A kutyát tervezők közül ugyanannyian fogadnának örökbe, mind amennyien vásárolnának. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu GAZDI A magyarok 36 százaléka, azaz több mint hárommillió ember tart otthon legalább egy kutyát - derült ki a Cofidis kutatásából. Legnagyobb az ebsűrűség az Alföldön, itt a háztartások 45 százaléka kutyás, ezt követi a Dunántúl és Észak-Magyarország 34, majd Közép-Magyarország 28 százalékkal. A községekben a háztartások közel felében, a városokban a háztartások egyharmadában, Budapesten pedig 22 százalékában él kutya is. A diplomások és nagyobb jövedelműek között az átlagosnál kevesebben, a középkorúak közül viszont az átlagosnál jóval többen (43 százalék) tartanak kutyát. A tulajdonosok 42 százaléka nem zárja ki, hogy lesz újabb kutyája, és ugyananynyian fogadnának örökbe, mint amennyien vásárolnának. Ennek ellenére azonban a menhelyeken még mindig jellemző a zsúfoltság és a szakemberhiány. Az állatok világnapján közzétett felmérés az első lépése a Kutyaszemmel című programnak, ezzel szeretnék felhívni a figyelmet a felelős állattartásra és javítani a menhelyek eddig elhanyagolt helyzetét. - A legfontosabb, hogy olyan kutyát válasszunk, ami be tud illeszkedni a család és a szűkebb környezet érzelmi köreibe - mondta a kerekasztalbeszélgetésen Csányi Vilmos Széchenyi-díjas etológus. Egy kutyával hosszútávú, 10-15 éves elköteleződést vállalunk, s tudnunk kell, hogy a kutya egy 2-3 éves gyerek szintjén működik. Ha közben megunjuk, és emiatt az utcára vagy menhelyre kerül, ugyanolyan mélyen érinti, mint egy kisgyereket. Az etológus beszélt arról is, hogy sokan inkább kölyökkutya mellett döntenek, hogy később könnyebb dolguk legyen, pedig egy idősebb, érett kutya is gyorsan tud kötődni és alkalmazkodni új gazdájához. Wieden Krisztina állatvédő, a Hangya közösség alapítója a legfontosabb szempontok közt említette, hogy mielőtt elhozunk egy kutyát a menhelyről, át kell gondolnunk az állattartással járó kiadásokat, hogy miként utazhatunk, nyaralhatunk ezután, hogyan gondoskodhatunk róla. Ha pedig már megvan az eb, akkor mielőbb ivartalanítani kell és beadatni az oltásokat. A Kutyaszemmel kutatás feltérképezte a magyarországi menhelyek helyzetét is, ötven menhelyvezetővel készítettek mélyinterjút. A válaszokból kiderült, hogy a helyek kétharmadát a kóbor kutyák töltik meg, ennek oka, hogy sokan még mindig nem ivartalanítják a kedvencüket. A menhelyi kutyák egyharmada kidobott, megunt állat, amelyet a gazda felelőtlenül választott valamikor. 2017-ben a Statista közreadott egy kutatást, amely szerint a menhelyi örökbefogadás a lakosság közel egyötödénél népszerű, különösen a 18-29 év közöttiek, a diplomások és a budapestiek körében. Az örökbefogadástól pedig leginkább az tartja vissza az embereket, hogy a menhelyi kutyákat vadnak, kiszámíthatatlannak, illetve lelki sérültnek vélik. Azok döntését, akik biztosan menhelyről választanak kutyát, főként az állat kora és a viselkedése befolyásolja. Kevesebb állat került a gyepmesteri telepre Több mint 3 milliárd forintot fordított a kormány 2010 óta és természetvédelmi fejlesztésekre, és 2017-től az állatvédelem nevesítve szerepel a költségvetési törvényben. Az összeg nagy részét menhelyek és ebrendészeti telepek korszerűsítésére, szemléletformáló és Kártalanító programokra fordítják - tudatta közleményében Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott. Az állatok világnapja alkalmából azt írta: az állatkínzások visszaszorításának fontos eszköze a szemléletformálás, ezenfelül a kormány folytatja a párbeszédet az állatvédőkkel. Úgy fogalmazott, az állatvédelem közös ügy, az oktatási intézmények, civil szervezetek, önkormányzatok, hatóságok és a kormányzat együtt tudnak eredményeket elérni. A kötelező chipezésnek köszönhetően az elmúlt években 30-ról 20 ezerre csökkent a gyepmesteri telepekre kerülő kutyák száma. Szigorították a Büntető törvénykönyvet, jelenleg két, illetve három év szabadságvesztés szabható ki állatkínzás miatt. Félmilliárd kártalanításra BUDAPEST Összesen félmilliárd forintjövedelempótló támogatásra pályázhatnak idén a mangalicatartók az afrikai sertéspestis miatt. A Magyar Közlönyben pénteken megjelent rendelet szerint a termelők tenyészkocánként legfeljebb 70 ezer forintot kaphatnak. A kérelmeket október 10. és október 25. között nyújthatják be a Magyar Államkincstárnak. A megállapítható legmagasabb támogatás összege arányosan csökken, amennyiben a jogos igények meghaladják a keretösszeget. MW Közös V4-es fellépés POZSONY Közösen lépnek fel a V4-ek az uniós befizetések ügyében, szorgalmazzák a 2021 és 2017 közötti uniós pénzügyi keret átalakítását, és folytatják a közös nagyberuházások előkészítését - nyilatkozta Varga Mihály pénzügyminiszter a Globsec Tatra Summit 2018 konferencián. A tárcavezető vitára számít a szlovákiai rendezvény pénzügyminiszteri találkozóján, ahol a V4-államok tárcavezetői Franciaország és Németország, valamint az EU soros elnöki tisztét betöltő Ausztria pénzügyminisztereivel egyeztetnek. MW Növekedést vár a Hungexpo BUDAPt T A Hungexpo Zrt. 7,6 milliárd forintos, vagyis a tavalyit több mint 10 százalékkal meghaladó árbevételre számít az idén. A társaság pénteki közleménye szerint ezt arra alapozza, hogy 4,5 milliárd forinttal megdőlt az első fél éves árbevételi rekord, emellett a 87 százalékos kihasználtság is kiemelkedő. MW Jönnek a méhészeti támogatások MÉZ Összesen 502 millió forint támogatást fizetett ki a méhészgazdálkodóknak, valamint méhészszervezeteknek a Magyar Államkincstár. A Magyar Méhészeti Nemzeti Program 2017-2018-as végrehajtási időszakához kapcsolódóan az elmúlt hónapokban tizenkét alintézkedés keretében történt a méhészeti támogatások kifizetése. A Kincstár tájékoztatása szerint az Agrárminisztérium a források hatékonyabb kihasználása érdekében szeptember elején engedélyezte a Magyar Méhészeti Nemzeti Programban szereplő támogatási keretösszegek közötti átcsoportosítást. Ennek az intézkedésnek köszönhetően megnövekedtek a varroa atka elleni gyógyszeres védekezés támogatására, és a méhanya-támogatás alintézkedésekre igénybe vehető támogatási keretöszszegek. A keretátcsoportosítással egyúttal az is lehetővé vált, hogy a 2017-2018-as végrehajtási időszakban a kérelmekben foglalt jogos támogatási igények visszaosztás nélkül, száz százalékban kifizethetőek legyenek. A Magyar Államkincstár a keretátcsoportosítás jóváhagyása után rövid határidőn belül elvégezte a támogatások kifizetéséhez szükséges adminisztratív feladatokat. Ezáltal a támogatások utalásp, a fent említett alintézkedéseket érintően, szeptember 11- én megkezdődhetett. Az államkincstár a következő hetekben a 2017-2018-as végrehajtási időszakban benyújtott kérelmekben foglalt jogos támogatási igények alapján, a varroa atka elleni gyógyszeres védekezés támogatására mintegy 6620 méhészgazdálkodónak összesen 840 millió forintot, míg méhanya-támogatásra 2480 méhészgazdálkodónak összesen 141 millió forintot fizet majd ki. MW Tizenkét alintézkedés is történt a közelmúltban Tíz százalékkal nőtt a rövidital-forgalom tavaly szeptember óta A gyomorkeserű a legédesebb Az égetett szeszek eladásának értékbeli megoszlása 2017. szeptember-2018. augusztus (százalék) ITALFORGALOM Nagyot lépett, 44 százalékkal bővült a gin eladása tavaly szeptember és idén augusztus között, s a legnépszerűbb röviditalok és a gyomorkeserűk értékesítése önmagában is meghaladta a 24 milliárd forintot. Az égetett szeszes italok kiskereskedelmi forgalma 89 milliárd forint volt tavaly szeptember és idén augusztus között, ami tízszázalékos növekedésnek felel meg az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest - derült ki azokból az adatokból, amelyeket a Nielsen közölt a Világgazdaság érdeklődésére. A piackutató kiskereskedelmi indexében szereplő kilenc szeszesital-alkategória közül a „legédesebb” a gyomorkeserű kiemelkedett a 27 százalékos részarányt képviselő eladásával, amelyet a képzeletbeli dobogón a vodka és a pálinka követ 24, illetve 17 százalékkal. Ezeken kívül még a whisky értékesítése ért el két számjegyű eredményt (13 százalék) az öszszes eladásból. Az élbolyban a gyomorkeserű és a whisky részaránya ráadásul 1-1 százalékponttal emelkedett, a vodkáé ugyanennyivel esett vissza, a pálinkára jutó hányad pedig stagnált. A likőr, a brandy, a rum, a vermut és a gin iránti kereslet együttesen is elmarad 8, illetve 5 százalékponttal a gyomorkeserűétől, valamint a vodkáétól. Éves alapon egyébként a kilencből hét kategória által generált forgalom nőtt, itt a legnagyobb mértékben, 44 százalékkal bővülő gin kívánkozik az élre, megelőzve a rumot (21) és a whiskyt (17 százalék), értékben csak a brandy és a vermut eladása esett vissza 3-3 százalékkal. A gyomorkeserűk értékesítése önmagában is meghaladta a 24 milliárd forintot, ez 14 százalékos értékbeli növekedés. A mennyiségét tekintve is figyelemre méltó a gyomorkeserűk forgalma: több mint 48 ezer hektoliternyit vásároltak ezekből, ami 9 százalékos növekedés a bázisév azonos időszakához képest. Egyébként továbbra is a 2500 négyzetméter feletti hipermarketekben fogy a leginkább a gyomorkeserű, a vizsgált 12 hónapban az eladások 33 százaléka ezekben az üzletekben történt. Ez három százalékponttal alacsonyabb a 2017-ben mértnél, a visszaesés pedig a 401- 2500 négyzetméteres alapterületű áruházaknak kedvezett, ezek részaránya az eladásokban 24-ről 27 százalékra kúszott fel. A kiszerelést tekintve az év jelentős részében a 0,5 literes változat a legnépszerűbb a gyomorkeserűk értékesítésében, a karácsonyi időszakban azonban a 0,7 literes a legkeresettebb. Noha a kereskedelmi márkák 1 százalékponttal növelték arányukat a kategória teljes forgalmában, továbbra is csak 10 százalékon állnak, szemben a gyártói márkák 90 százalékos dominanciájával. MW
