Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)

2018-09-24 / 222. szám

2018. SZEPTEMBER 24., HÉTFŐ KITEKINTŐ g SZEKSZÁRD: Egy kis szívesség (amerikai krimi), 17 óra. Az apáca (amerikai horror), 19.30. FILMKLUB BONYHÁD Solymár Imre Városi Könyvtár: Régi idők mozija. Mo­solyvarázsló - Kabos Gyula éle­te és munkássága Kindl Gábor szemszögéből. Filmvetítéssel egy­bekötött előadás, 10 óra. SZERDA MOZI SZEKSZÁRD: Egy kis szívesség (amerikai krimi), 17 óra. Az apáca (amerikai horror), 19.30. AVATÓ ÜNNEPSÉG SIMONTORNYA Malom út 37.: Dai Bi Buddhista Szentély avatója, val­lási ceremónia, 10 óra. A napraforgót learatták, a repcét vetik TOLNA MEGYE Javában folyik a betakarítás a megyében, a napraforgóval már teljes egé­szében végeztek a gazdák. A megyei átlag 3,3 tonna lett hektáronként, mely az orszá­gos átlagnál jobb. A szója ara­tása is megkezdődött, a me­gyében az idén 2280 hektá­ron vetettek ebből a növény­ből a termelők. Eddig a teljes terület negyedén végeztek a betakarítással, a megyei átlag hektáronként 3,5 tonna lett. A kukoricát is vágják már, az összes megyei vetésterület 64.159 hektár, ami jóval keve­sebb mint az elmúlt években volt jellemző, amikor a száz­ezer hektárt közelítette meg a kukoricavetés. Eddig csu­pán a terület tíz százalékán végeztek a betakarítással, az első adatok szerint a megyei termésátlag 8,3 tonna hektá­­rpnként, mely az országos át­lag fölött van. Kukoricából Fe­jér megye vezeti eddig a listát 9,2 tonnás átlaggal. Az őszi ve­tések, talajmunkák is folynak, a megyében eddig a repcét ve­tették el gazdálkodók. A ter­vek szerint az idén közel 14 ezer hektáron lesz majd rep­ce a megyében, melynek a ki­lencven százaléka már a föld­ben is van. M. I. Orsós Anna nevéhez fűződik a beás nyelv írásbelisége A Tolna Megyei Nemzetisé­gi nívódíj 2018-as roma dí­jazottja Dr. Orsós Anna ha­bilitált doktor, egyetemi do­cens, a Pécsi Egyetem Ro­­mológia és Nevelésszoci­ológia Tanszékének veze­tője. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu KAKASD-PÉCS Dr. Orsós An­na egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem tanszék­­vezetője vette át a Kakasdon rendezett megyenapi ünnep­ségen a roma nemzetiségi ní­vódíjat. Tolna megyei szárma­zású, pályája is itt indult, ké­sőbb az új kihívások és az új feladatok Pécsre szólították.- Amikor 1992-ben megfo­galmazódott a gondolat, hogy legyen a cigány fiatalok szá­mára egy gimnázium, az el­sők között kerestek meg a szervezők, így a négy alapí­tó egyike, és az iskola tanára lehettem - mondja Dr. Orsós Anna. - A gimnáziumi mun­kám mellett párhuzamosan a Pécsi Tudományegyetem Ro­­mológiai és Nevelésszocioló­giai Tanszékén is vállaltam feladatokat, 2002 óta pedig itt vagyok főállású dolgozó. Ter­mészetesen nem szakadt meg a kapcsolatom a gimnázium­mal most sem. Gyakran járok vissza a rendezvényeikre. Mint elmondta, a gimná­zium alapításakor kerültek szembe azzal a problémával, hogy a beás nyelvnek nincs írásbelisége. Vagy most sem lenne, vagy sokkal később alakult volna ki, amennyiben nem vállalja magára, hogy felkeresi a beás nyelvű kö­zösségeket, meséket, dalokat gyűjt. Ennek a gyűjtésnek az alapján alkotta meg később a beás nyelvtant, és vetette meg az írásbeliség alapjait, amelyet azóta folyamatosan fejleszt. Dr. Orsós Anna a Kakasdon tartott megyenapi ünnepségen vette át az elismerést Fotó: M. D. Ha lehet rangsorolni, a nyelvtanítás mellett talán a fordítást tartja a legizgalma­sabbnak és a legnagyobb ki­hívásnak. Beás nyelvre fordí­totta többek között a János Vi­tézt, hallgatóival a nyelvisme­ret elmélyítésének érdekében szívesen végeztet versfordítá­si gyakorlatokat. Dr. Orsós Anna mind szak­mai, mind vezetői munkájá­ban a legtöbbre törekszik, így nem sok ideje marad másra. Szerencsésnek mondhatja ma­gát, mert az ő esetében a mun­ka és a hobbi egy és ugyan­az. A munkájában a legjelen­tősebbnek a fordítást tartja, jelenleg épperi óvodáskorú gyermekeknek való mondó­­kákát fordít beás nyelvre. Sza­badidejét gyermekei és unoká­ja társaságában tölti. Változatos szakmai életút Dr. Orsós Anna Szekszár­­don született 1963-ban. A Pé­csi Tanárképző Főiskola ma­gyar-orosz szakán 1985-ben szerzett diplomát, majd a Pécsi Tudományegyetem Bölcsész­karán pedagógia szakos közép­iskolai tanár végzettséget szer­zett. Bonyhádon a Széchenyi István Általános Iskolában kez­dett tanítani, majd a szekszár­di Garay János Gimnáziumban folytatta pályafutását. A pécsi Gandhi Gimnázium egyik ala­pítója, 1994-től tanára. 2002- től az MTA Nyelvtudományi In­tézetének munkatársa. 2002- től 2011-ig a Pécsi Tudomány­­egyetem Romolőgia és Neve­lésszociológia Tanszékének egyetemi adjunktusa, 2011-től habitált egyetemi docensként a tanszék vezetője. 2003-ban Solt Ottília-díjat, 2006-ban pedig Pro Renovan­­da Cultura Hungáriáé Trefort Ágoston közoktatási díjat ka­pott. 2007-ben a Baranya Me­gyei Cigány Önkormányzat dí­ját, 2008-ban a Baranya Me­gyei Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségekért díjat, 2011-ben a Ba­ranya Megyei Cigány Önkor­mányzat Elismerő Oklevelét, 2012-ben pedig a Nemzetisé­gekért díjat, 2015-ben a Pro Cultura Minoritatum Hungáriáé díjat, 2017-ben a Faluhelyi Fe­renc díjat vehette át. Elisme­réseinek listája az idén a me­gyei nemzetiségi nívódíjjal gya­rapodott. TV-AJÁNLÓ Óvatosan az értékes vízzel! Jó sorsom nemrég kül­földre vezetett, egy szerény, de a célnak - nyugalmas éjszakai alvásnak - maradéktalanul megfele­lő szállodába. A fürdőben ta­lálható zuhanyzó rugós megol­dással működött: azaz, a csap fogantyúját nem tekerni, ha­nem egy határozott mozdulat­tal nyomni kellett, ebben az esetben eredt meg a víz. De csak rövid időre, míg az ösz­­szenyomott rugó vissza nem tért eredeti állapotába. Négy­öt ilyen fogantyú ütésre volt szükség a tusoláshoz. Vajon ha Magyarországon ki­zárólag ilyen, egyébként évti­zedek óta ismert megoldás­sal működhetnének a csa­pok, mennyi vizet lehetne éves szinten megtakarítani? Ha például csak arc lemosás, avagy borotválkozás közben nem menne pocsékba irdat­lan mennyiségű ivóvíz? Ha a kézmosó szappanos vize egy párszáz forintos műanyag cső révén valamennyi háztartás­ban a toalett tartályába ára­molna? Ha a házak ereszcsa­torna rendszere csakis akkor épülhetne meg, ha rendelkez­ne esővízgyűjtő tartállyal? Az Egy csepp is számít című ismeretterjesztő műsor, mely ma 17.50 órakor tekinthető meg a Spektrumon, ilyen és ehhez hasonló ötletekkel szol­gál arra nézve, hogy miként le­hetne takarékoskodni az ivó­vízzel. Sőt, nemhogy lehetne, hanem kellene. Ezt vagy meg­tesszük most önként, vagy megtesszük később, de akkor már kényszerből. Csak nehogy addigra késő legyen. Sz. Á. A vízhiány sok országban probléma Fotó: Shutterstock HAJDAN 60 ÉVE óvodával gyarapodott Döbrököz. Az ötven férőhelyes új intézmény „Szőlőhegyen épült fel 250 ezer forintos álla­mi beruházással, a község la­kossága ezenfelül 80 ezer forint értékű saját anyaggal és mint­egy 20 ezer forintot kitevő tár­sadalmi munkával járult hozzá az építéshez.” 60 EVE filmfelvevő gépet szer­zett be az ozorai községi nép­könyvtár. „A felvevő géppel megkezdték az első könyvtáros módszertani film felvételeit. Úgy tervezik, hogy a felvétele­ket, amelyeket az ozorai könyv­tárban készítenek, a jövő év má­jusában bemutatják.” 60 ÉVE a fővárosban rendezett országos tűzoltóversenyen hat megyei önkéntes csapat vett részt. Tengelic-Szőlőhegy női csapata, valamint Báta és Kurd férfi csapata első helyezést ért el, Tamási férfi csapata máso­dik, Tolnai női és Tengelic ifjú­sági csapata harmadik lett. 50 ÉVE az országban elsőként rendezték meg a Tolna megyei vasutas fiatalok tanácskozását Dombóvárott. A javaslatok kö­zött elhangzott, hogy a lakást építő vasutas fiatalok a MÁV se­gítségével kedvező feltételekkel kapjanak húsz-harminc évre szóló kölcsönt. 50 ÉVE Tatára - az ottani cipő­gyárba - látogatott a Bonyhádi Cipőgyár dolgozóinak 35 tagú csoportja. A Bőr- és Cipőipari Túdományos Egyesület rendez­te a tapasztalatcsere-látogatást. 50 ÉVE Bizományi Áruház Vál­lalat nyílt Szekszárdon. „Régi igény, hogy legyen a megyében egy olyan áruház, ahol megvá­sárolják a lakosságtól a felesle­gessé vált, különféle ruházati, műszaki, lakberendezési cikke­ket és ahol azok, akiknek nem telik újra, vásárolhassanak.” 35 ÉVE a kukoricatermesztés­ben kiemelkedő Hőgyészi Álla­mi Gazdaság adott otthont nem-­­zetközi mezőgazdasági tanács­kozásnak, több mint három­száz szakember résztvételével. „Reinhold Claas a cégénél gyár­tott kombájnokról, majd Klaus Grimm, az NSZK-beli silózási tapasztalatokról tartott vetített­képes előadást.” 35 ÉVE elhangzott a vádbeszéd Szekszárdon, a vármegyehá­zán a totóbotrány ügyében. „A vádlottak 1981-ben és 1982- ben összesen 42 totójátékhetet érintően 124 esetben befolyá­solták a mérkőzéseket. A két év során összesen 8 millió 420 ezer 603 forint jogtalan nyere­ményre tettek szert a vád sze­rint.” 35 ÉVE „580 szekszárdi Garay­­gimnazista kezdte meg az al­maszüretet Bogyiszlón. A szö­vetkezettel kötött megállapo­dás értelmében a szedési ver­senyben első helyet elérő osz­tály részére 3, a másodiknak és harmadiknak 2, illetve 1 kirán­dulási napra biztosít autóbuszt a gazdaság.” 25 ÉVE autóbusz hozta az ingols­­tadti vendégeket Dunaköm­­lődre, a Bichlmaier-Forst Kft. asztalosüzemének avatására. „A közös vállalatot a múlt év tavaszán alapították, az alaptő­ke 28 millió forint, a tulajdono­si arány pedig 50-50 százalék. A befektetések értéke a beru­házásban mindkét fél részéről 1-1 millió német márka.” 25 ÉVE „záróvizsgával fejező­dött be Szekszárdon a Tolna Megyei Munkaügyi Központ és a pécsi székhelyű Magyar Kézműves Kamara által szer­vezett kosárfonó tanfolyam.” A képzésen húsz munkanél­küli kapott szakmunkás bizo­nyítványt. Szeri Á. Kosárfonás. így készült a vizsgadarab Fotó: TN-archívum

Next

/
Oldalképek
Tartalom