Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)
2018-09-24 / 222. szám
2018. SZEPTEMBER 24., HÉTFŐ KITEKINTŐ g SZEKSZÁRD: Egy kis szívesség (amerikai krimi), 17 óra. Az apáca (amerikai horror), 19.30. FILMKLUB BONYHÁD Solymár Imre Városi Könyvtár: Régi idők mozija. Mosolyvarázsló - Kabos Gyula élete és munkássága Kindl Gábor szemszögéből. Filmvetítéssel egybekötött előadás, 10 óra. SZERDA MOZI SZEKSZÁRD: Egy kis szívesség (amerikai krimi), 17 óra. Az apáca (amerikai horror), 19.30. AVATÓ ÜNNEPSÉG SIMONTORNYA Malom út 37.: Dai Bi Buddhista Szentély avatója, vallási ceremónia, 10 óra. A napraforgót learatták, a repcét vetik TOLNA MEGYE Javában folyik a betakarítás a megyében, a napraforgóval már teljes egészében végeztek a gazdák. A megyei átlag 3,3 tonna lett hektáronként, mely az országos átlagnál jobb. A szója aratása is megkezdődött, a megyében az idén 2280 hektáron vetettek ebből a növényből a termelők. Eddig a teljes terület negyedén végeztek a betakarítással, a megyei átlag hektáronként 3,5 tonna lett. A kukoricát is vágják már, az összes megyei vetésterület 64.159 hektár, ami jóval kevesebb mint az elmúlt években volt jellemző, amikor a százezer hektárt közelítette meg a kukoricavetés. Eddig csupán a terület tíz százalékán végeztek a betakarítással, az első adatok szerint a megyei termésátlag 8,3 tonna hektárpnként, mely az országos átlag fölött van. Kukoricából Fejér megye vezeti eddig a listát 9,2 tonnás átlaggal. Az őszi vetések, talajmunkák is folynak, a megyében eddig a repcét vetették el gazdálkodók. A tervek szerint az idén közel 14 ezer hektáron lesz majd repce a megyében, melynek a kilencven százaléka már a földben is van. M. I. Orsós Anna nevéhez fűződik a beás nyelv írásbelisége A Tolna Megyei Nemzetiségi nívódíj 2018-as roma díjazottja Dr. Orsós Anna habilitált doktor, egyetemi docens, a Pécsi Egyetem Romológia és Nevelésszociológia Tanszékének vezetője. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu KAKASD-PÉCS Dr. Orsós Anna egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője vette át a Kakasdon rendezett megyenapi ünnepségen a roma nemzetiségi nívódíjat. Tolna megyei származású, pályája is itt indult, később az új kihívások és az új feladatok Pécsre szólították.- Amikor 1992-ben megfogalmazódott a gondolat, hogy legyen a cigány fiatalok számára egy gimnázium, az elsők között kerestek meg a szervezők, így a négy alapító egyike, és az iskola tanára lehettem - mondja Dr. Orsós Anna. - A gimnáziumi munkám mellett párhuzamosan a Pécsi Tudományegyetem Romológiai és Nevelésszociológiai Tanszékén is vállaltam feladatokat, 2002 óta pedig itt vagyok főállású dolgozó. Természetesen nem szakadt meg a kapcsolatom a gimnáziummal most sem. Gyakran járok vissza a rendezvényeikre. Mint elmondta, a gimnázium alapításakor kerültek szembe azzal a problémával, hogy a beás nyelvnek nincs írásbelisége. Vagy most sem lenne, vagy sokkal később alakult volna ki, amennyiben nem vállalja magára, hogy felkeresi a beás nyelvű közösségeket, meséket, dalokat gyűjt. Ennek a gyűjtésnek az alapján alkotta meg később a beás nyelvtant, és vetette meg az írásbeliség alapjait, amelyet azóta folyamatosan fejleszt. Dr. Orsós Anna a Kakasdon tartott megyenapi ünnepségen vette át az elismerést Fotó: M. D. Ha lehet rangsorolni, a nyelvtanítás mellett talán a fordítást tartja a legizgalmasabbnak és a legnagyobb kihívásnak. Beás nyelvre fordította többek között a János Vitézt, hallgatóival a nyelvismeret elmélyítésének érdekében szívesen végeztet versfordítási gyakorlatokat. Dr. Orsós Anna mind szakmai, mind vezetői munkájában a legtöbbre törekszik, így nem sok ideje marad másra. Szerencsésnek mondhatja magát, mert az ő esetében a munka és a hobbi egy és ugyanaz. A munkájában a legjelentősebbnek a fordítást tartja, jelenleg épperi óvodáskorú gyermekeknek való mondókákát fordít beás nyelvre. Szabadidejét gyermekei és unokája társaságában tölti. Változatos szakmai életút Dr. Orsós Anna Szekszárdon született 1963-ban. A Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-orosz szakán 1985-ben szerzett diplomát, majd a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészkarán pedagógia szakos középiskolai tanár végzettséget szerzett. Bonyhádon a Széchenyi István Általános Iskolában kezdett tanítani, majd a szekszárdi Garay János Gimnáziumban folytatta pályafutását. A pécsi Gandhi Gimnázium egyik alapítója, 1994-től tanára. 2002- től az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa. 2002- től 2011-ig a Pécsi Tudományegyetem Romolőgia és Nevelésszociológia Tanszékének egyetemi adjunktusa, 2011-től habitált egyetemi docensként a tanszék vezetője. 2003-ban Solt Ottília-díjat, 2006-ban pedig Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Trefort Ágoston közoktatási díjat kapott. 2007-ben a Baranya Megyei Cigány Önkormányzat díját, 2008-ban a Baranya Megyei Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért díjat, 2011-ben a Baranya Megyei Cigány Önkormányzat Elismerő Oklevelét, 2012-ben pedig a Nemzetiségekért díjat, 2015-ben a Pro Cultura Minoritatum Hungáriáé díjat, 2017-ben a Faluhelyi Ferenc díjat vehette át. Elismeréseinek listája az idén a megyei nemzetiségi nívódíjjal gyarapodott. TV-AJÁNLÓ Óvatosan az értékes vízzel! Jó sorsom nemrég külföldre vezetett, egy szerény, de a célnak - nyugalmas éjszakai alvásnak - maradéktalanul megfelelő szállodába. A fürdőben található zuhanyzó rugós megoldással működött: azaz, a csap fogantyúját nem tekerni, hanem egy határozott mozdulattal nyomni kellett, ebben az esetben eredt meg a víz. De csak rövid időre, míg az öszszenyomott rugó vissza nem tért eredeti állapotába. Négyöt ilyen fogantyú ütésre volt szükség a tusoláshoz. Vajon ha Magyarországon kizárólag ilyen, egyébként évtizedek óta ismert megoldással működhetnének a csapok, mennyi vizet lehetne éves szinten megtakarítani? Ha például csak arc lemosás, avagy borotválkozás közben nem menne pocsékba irdatlan mennyiségű ivóvíz? Ha a kézmosó szappanos vize egy párszáz forintos műanyag cső révén valamennyi háztartásban a toalett tartályába áramolna? Ha a házak ereszcsatorna rendszere csakis akkor épülhetne meg, ha rendelkezne esővízgyűjtő tartállyal? Az Egy csepp is számít című ismeretterjesztő műsor, mely ma 17.50 órakor tekinthető meg a Spektrumon, ilyen és ehhez hasonló ötletekkel szolgál arra nézve, hogy miként lehetne takarékoskodni az ivóvízzel. Sőt, nemhogy lehetne, hanem kellene. Ezt vagy megtesszük most önként, vagy megtesszük később, de akkor már kényszerből. Csak nehogy addigra késő legyen. Sz. Á. A vízhiány sok országban probléma Fotó: Shutterstock HAJDAN 60 ÉVE óvodával gyarapodott Döbrököz. Az ötven férőhelyes új intézmény „Szőlőhegyen épült fel 250 ezer forintos állami beruházással, a község lakossága ezenfelül 80 ezer forint értékű saját anyaggal és mintegy 20 ezer forintot kitevő társadalmi munkával járult hozzá az építéshez.” 60 EVE filmfelvevő gépet szerzett be az ozorai községi népkönyvtár. „A felvevő géppel megkezdték az első könyvtáros módszertani film felvételeit. Úgy tervezik, hogy a felvételeket, amelyeket az ozorai könyvtárban készítenek, a jövő év májusában bemutatják.” 60 ÉVE a fővárosban rendezett országos tűzoltóversenyen hat megyei önkéntes csapat vett részt. Tengelic-Szőlőhegy női csapata, valamint Báta és Kurd férfi csapata első helyezést ért el, Tamási férfi csapata második, Tolnai női és Tengelic ifjúsági csapata harmadik lett. 50 ÉVE az országban elsőként rendezték meg a Tolna megyei vasutas fiatalok tanácskozását Dombóvárott. A javaslatok között elhangzott, hogy a lakást építő vasutas fiatalok a MÁV segítségével kedvező feltételekkel kapjanak húsz-harminc évre szóló kölcsönt. 50 ÉVE Tatára - az ottani cipőgyárba - látogatott a Bonyhádi Cipőgyár dolgozóinak 35 tagú csoportja. A Bőr- és Cipőipari Túdományos Egyesület rendezte a tapasztalatcsere-látogatást. 50 ÉVE Bizományi Áruház Vállalat nyílt Szekszárdon. „Régi igény, hogy legyen a megyében egy olyan áruház, ahol megvásárolják a lakosságtól a feleslegessé vált, különféle ruházati, műszaki, lakberendezési cikkeket és ahol azok, akiknek nem telik újra, vásárolhassanak.” 35 ÉVE a kukoricatermesztésben kiemelkedő Hőgyészi Állami Gazdaság adott otthont nem-zetközi mezőgazdasági tanácskozásnak, több mint háromszáz szakember résztvételével. „Reinhold Claas a cégénél gyártott kombájnokról, majd Klaus Grimm, az NSZK-beli silózási tapasztalatokról tartott vetítettképes előadást.” 35 ÉVE elhangzott a vádbeszéd Szekszárdon, a vármegyeházán a totóbotrány ügyében. „A vádlottak 1981-ben és 1982- ben összesen 42 totójátékhetet érintően 124 esetben befolyásolták a mérkőzéseket. A két év során összesen 8 millió 420 ezer 603 forint jogtalan nyereményre tettek szert a vád szerint.” 35 ÉVE „580 szekszárdi Garaygimnazista kezdte meg az almaszüretet Bogyiszlón. A szövetkezettel kötött megállapodás értelmében a szedési versenyben első helyet elérő osztály részére 3, a másodiknak és harmadiknak 2, illetve 1 kirándulási napra biztosít autóbuszt a gazdaság.” 25 ÉVE autóbusz hozta az ingolstadti vendégeket Dunakömlődre, a Bichlmaier-Forst Kft. asztalosüzemének avatására. „A közös vállalatot a múlt év tavaszán alapították, az alaptőke 28 millió forint, a tulajdonosi arány pedig 50-50 százalék. A befektetések értéke a beruházásban mindkét fél részéről 1-1 millió német márka.” 25 ÉVE „záróvizsgával fejeződött be Szekszárdon a Tolna Megyei Munkaügyi Központ és a pécsi székhelyű Magyar Kézműves Kamara által szervezett kosárfonó tanfolyam.” A képzésen húsz munkanélküli kapott szakmunkás bizonyítványt. Szeri Á. Kosárfonás. így készült a vizsgadarab Fotó: TN-archívum