Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)

2018-09-06 / 207. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2018. SZEPTEMBER 6., CSÜTÖRTÖK Fellobban a Szeretet Lángja a fesztiválon Ma már nélkülözhetetlen a diákok számára a számítógép, laptop Százezrekbe is kerülhet SZEKSZÁRD A Szekszárdi Szü­reti Napok társrendezvénye­ként tartja meg a megyeszék­helyen a Szeretet Lángja elne­vezésű programot a Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Szervezete. A Szeretet Láng­ját a fogyatékkal, segítség­gel élőket képviselő szekszár­di civil szervezetek 2006- ban alapították. Megálmodói és első rendezői a Hétszínvi­lág Otthon munkatársai vol­tak. Azóta minden évben más-más, valamilyen fogya­tékkal élő csoportot képvise­lő civil szervezet rendezi meg ezt a valódi közösségszervező erőt jelentő, civil összefogást szimbolizáló eseményt. A műsor a rendező szer­vezetek művészeti csoport­| Minden évben nagy érdeklődés kíséri a programot jai, tehetséges előadói, illet­ve az őket támogató, nem fo­gyatékos amatőr és hivatá­sos vendégelőadók közös fel­lépése. Célja a megértés, elfo­gadás, befogadás erősítésével közelebb hozni egymáshoz az épek többségi társadalmát és a fogyatékkal, segítség­gel élőket. Egyfajta gesztus, amely a gyakorlatban is jel­képezi a többségi társadalom nyitását a sérültek világa fe­lé és lehetőséget teremt a köl­csönös és közvetlen kommu­nikációra. Mint azt Kovács Lászlóné, a látássérültek me­gyei egyesületének elnöke el­mondta, 2008-ban vehették át a lángot első ízben és kö­zel háromszáz fellépő, vala­mint egyéb programok révén próbálták felhívni a fogyaték­kal élőkre a figyelmet az el­fogadás és a tolerancia jegyé­ben. Immáron hatodik alka­lommal vállalták fel a rendez­vény szervezését. A Szeretet Lángja hagyo­mányosan a Szüreti Napok rendezvénysorozatával kap­csolódik egybe. Eddig min­den évben nagy nézettséget és érdeklődést váltott ki a vá­ros lakói és a Szüreti Napok­ra látogató vendégek, turis­ták részéről. Idén szeptember 13-án 15 órára várják az ér­deklődőket a Béla térre. TN a digitális iskolakezdés Minél fiatalabb valaki, manapság annál korábban kezdi a digitális életet, azaz a különböző számítástechnikai eszközök használatát Fotó: Shutterstock A mai fiatalok több mint fe­lének már tizennégy éves kora előtt saját számítógé­pe volt. így manapság egy laptopvásárlással kiegészí­tett iskolakezdés akár több százezres költséget is je­lenthet. TN információ szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu TOLNA MEQYE A többségnek egyetemista vagy főiskolás korában, ötből egy embernek már általános iskolában vagy gimnáziumban megvolt az el­ső számítógépe. A technoló­gia rohamos fejlődésének kö­szönhetően a trend az, hogy a mai fiatalok többsége tizen­négy éves kora előtt kapta meg első laptopját vagy tabletjét, a negyven felettiek viszont csak egyetemista, illetve főiskolás korukban jutottak hozzá az el­ső ilyen készülékükhöz. Minél fiatalabb tehát vala­ki, manapság annál koráb­ban kezdi a digi­tális életet: az Eu­­ronics felmérése szerint a húsz-hu­­szonkilenc évesek több mint felének már általános isko­lában volt saját lap­topja. Ez ráadásul jelentős többlet­­költséget is jelenthet a csalá­doknak, a felmérésben részt­vevők negyven százaléka sze­rint már egy általános iskolai évkezdés is százezres költség­gel járhat, hiszen laptopra már ilyen korban is szükség van. A témában a generációs elté­rések mellett jelentős nemek közti különbség is megfigyel­hető. Míg a férfiaknak a har­mada, addig a nőknek csupán nyolc százaléka kapott általá­nos iskolában saját gépet. Ezzel szem­ben vagy ezzel párhuzamosan pe­dig egyetem alatt a nők hatvanhárom százaléka vásárolt vagy kapott saját laptopot. Tolna me­gyében a többség egyetem alatt jutott hozzá elő­ször saját laptophoz vagy szá­mítógéphez. Az országos átlagtól eltérő­en a Tolna megyeieknek majd­nem hatvan százaléka szerint a gyerekeket minél hama­rabb, akár már óvodás koruk­ban meg kellene tanítani a di­gitális eszközök használatára. Ez összhangban van az áru­házlánc tavalyi felmérésének eredményével, miszerint min­den harmadik magyar már akár hétéves kortól saját digi­tális eszközöket adna a gyere­kek kezébe. Más a helyzet azonban az iskolai digitalizációval kap­csolatban. A válaszadók két­harmada kifejezetten ellenzi, hogy már alsó tagozatban is olyan házi feladatot kapjanak a gyerekek, amelyek megoldá­sához számítógép használata szükséges, és csupán ötöd ré­szük gondolja úgy, hogy a jö­vőben egyre kevesebb tanár­ra lesz szükség a digitalizá­­ció miatt. Uralják az életünket A kitöltők közel háromnegye­dének egy vagy két laptopja, tabletje vagy asztali gépe van otthon, ám majdnem minden tizedik válaszadónál több mint négy ilyen készülék is hever va­lahol a lakásban. Elenyésző, csupán két százalék azoknak a száma, akiknek egyetlen szá­mítógépe vagy tabletje sincs. Tolna megyében általában egy-három számítógépet tar­tanak otthon a lakók. Saját be­vallásuk szerint a Tolna megyé­ben élők nyolcvan százaléka rendszeresen használ a mun­kája vagy a tanulás során lap­topot vagy számítógépet. A generáci­ós eltérések mellett jelen­tős a nemek közti különb­ség is Európa elismert szervezőcsapata emblematikus eseményt hozott Pécsre és óriási sikert aratott Domingo neve ezúttal is garanciát jelentett BUDAPEST-PÉCS-VILLÁNY Nagy sikerrel zárultak a Plácido Do­mingo Classics idei eseményei. Maximiliano Gregorio Cern­­das, Argentína magyarországi nagykövete pedig így fogalma­zott: a programok kivételesek voltak, a menedzsment szerve­zése elismerést érdemel. Az augusztus 29.-szeptem­­ber 1. között Budapesten, Vil­lányban és Pécsett megren­dezett zenei és gasztronómi­ai rendezvények Argentína sokszínűségéből adtak íze­lítőt. A Budapesti Hiltonban Tarlós István fővédnökségé­vel szervezett exkluzív Ar­gentin Estet. Jelentős érdeklődés kísérte a világhírű művész, Gustavo Santaolalla tiszteletére rende­zett villányi Cabernet Franc - Malbec borkonferenciát, mely­nek Bock József és Horkay András voltak a házigazdái, és az esemény zsűrijében Kolum­bia, Chile és Libanon magyar­­országi nagykövetei is helyet foglaltak. A Nagy István agrár­miniszter fővédnökségével lét­rejött ankét felhívta a figyel­met a magyar vidék értékeire, s jó alapja lehet egy magyar­argentin agrárcsúcsnak is. A Plácido Domingo Clas­sics fő eseménye a többszörös Oscar-, Golden Globe-, Gram-Közös csoportkép is készült a koncert után Fotó: MW my-díjas Gustavo Santaolalla nagysikerű koncertje volt, aki első alkalommal lépett magyar közönség elé. Az estnek Gallusz Nikolett és Solymosi Péter vol­tak a vendégei, és Csányi Valé­ria dirigálásával a Pannon Fil­harmonikusok az állandó köz­reműködője. A koncert végén a publikum hangos ovációval, áll­va ünnepelte a világsztárt. A fesztivál utolsó napján Brenner János atya boldoggá avatása tiszteletére bemutatott Pergolesi: Stabat Mater szoprán és mezzo szólamait a Budapesti Operaház vezető művészei. Sü­megi Eszter és Wiedemann Ber­nadett énekelték, majd a prog­ramsorozatot a Széchenyi tér - Főtér színpadán a Club 54 kon­certje zárta. A pécsi események­nek Madaras Zoltán, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke volt a házigazdája és védnöke. Az évente bemutatásra kerülő Plá­cido Domingo Classics állandó védnökségét Fekete Péter, kul­túráért felelős államtitkár vál­lalta. A Plácido Domingo Classics ismét bizonyított: a közönség örömére 2007 óta évről évre olyan kulturális programo­kat hoz Pécsre, melyek a vá­ros emblematikus, nemzetkö­zileg is elismert eseményeivé válnak. M. B. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom