Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)
2018-09-06 / 207. szám
2018. SZEPTEMBER 6., CSÜTÖRTÖK Javul a gyermekjóléti alapellátás színvonala Megújult az óvoda Sziebert Éva és Potápi Árpád János a felújított épületben. Képgaléria: teol.hu Fotó: Makovics Kornél Huszonkétmillió forintot fordított a váraljai óvoda felújítására a bonyhádi önkormányzat. Balázs László . laszlo.balazs@mediaworks.hu VÁRALJA A Bonyhádi Varázskapu Bölcsőde és Óvoda felújított váraljai tagintézményére közel huszonkétmillió forintot fordított pályázati támogatással a fenntartó bonyhádi önkormányzat abból a háromszázötvenmillióból, amelyet a térség óvodáiban végrehajtandó helybővítésre és infrastrukturális fejlesztésre nyújtott be.- Térségi szerepvállalásunk egyik újabb példája a beruházás, örülök, hogy segíthettünk az önkormányzatnak és a váraljai családoknak - mondta köszöntőjében Filóné Ferencz Ibolya, Bonyhád polgármestere, aki azt is hozzátette: öt óvodai feladatellátási helyet fejlesztenek a tagintézmények közül. Az elnyert támogatásból egy évvel ezelőtt a bonyhádi Ficánka ovi újult meg, szintén tavaly korszerűsítették a kisvejkei és kisdorogi óvodát, az izményit pedig a közeljövőben adják át. A huszonkétmilliós összeggel nem állnak le a fejlesztések a völgységi település óvodájában. A váraljai önkormányzat tervei szerint folytatják a munkálatokat, amelyek1 kel még komfortosabbá tehetik az intézményben dolgozók és a gyerekek hétköznapjait.- Szívből örülök annak, hogy egy újabb jelentős beruházást adhattunk át. Ahol óvoda van, annak a településnek van jövője. Remélhetőleg Váralján még hosszú évtizedekig működik majd az intézmény - erősítette meg a gesztor bonyhádi önkormányzat polgármestere. Az avatóünnepségen köszöntőt mondott Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője, illetve Sziebert Éva, Váralja polgármestere. A helyi óvodások műsora után ünnepélyes keretek között áldotta meg az ovit Schaller Bernadett evangélikus és Gál Alfréd református lelkész. MEGYEI Ki A jövőnk a tét Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu Erdőtüzek Svédországtól Görögországon át Kanadáig, súlyos aszálykárok Európa számos országában és Japánban, árvizek Ázsiában több helyen. Itthon két nap alatt leesett egy évszaknak megfelelő csapadékmennyiség. Ezt megelőzően a 2018-as év legmelegebb évszaka - meteorológus szemmel nézve is - furcsa szezonként vonul majd be a magyarországi klímatörténetbe. Ugyanis idén nyáron egy, de szokatlanul hosszú hőségperiódus volt tapasztalható. Egyes településeken harminchárom egymást követő napon a napi maximum-hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 30 Celsius-fokot. Erre a XX. század eleje, a megbízható meteorológiai mérések kezdete óta nem volt példa Magyarországon. A nyár drámai eseményei az előző évtizedek felelőtlenségének következményeire figyelmeztetnek. A természet persze - ahogy az elmúlt évezredekben - alkalmazkodik a kihívásokhoz. A flóra és a fauna idomul az új körülményekhez, a régi állapothoz alkalmazkodott fajok kipusztulnak, és új fajok jelennek meg. A Földnek még biztos van pár milliárd jó éve, de az emberiség nem biztos, hogy lesz ezer év múlva. A természetnek mindegy, hogy emberek vagy mutáns fajok lakják a sártekét. Nekünk azonban nem mindegy. A klímaváltozás, valamint a Föld vízkészletéért vívott harc az emberiséget fenyegető két legnagyobb veszély. Kopogós, zsigeri prózával festhetjük le a nehéz időszakot: civilizációnk jövője a tét. Egy, de szokatlanul hosszú hőségperiódus volt tapasztalható a nyáron Csarnokot avattak SZEKSZARD Új raktárcsarnokkal fejlesztette szekszárdi telephelyét a hőszigetelő anyagokat gyártó Austrotherm Kft. A létesítményt Peter Schmid osztrák tulajdonos Bozsaky János ügyvezető igazgatóval, Horváth István országgyűlési képviselővel és Ács Rezső polgármesterrel avatta fel kedden. A vállalat 2008-ban telepedett le a megyeszékhelyen, 17 embernek ad munkát. A szigorodó környezetvédelmi előírások és az emelkedő energiahordozó árak is hozzájárultak ahhoz, hogy növekszik a kereslet a piacvezető cég termékei iránt. TN Nélkülözhetetlenek a gyermekek nevelésében Középpontban az apa SZEKSZARD Közös aktivitással az apák szerepének fontosságára hívta fel a figyelmet a Tolna Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház (Cse- ÖH). A program nyitásaként a Prométheusz-parkban héliummal töltött léggömböket engedtek a magasba. Ezt követően a résztvevők a Babits-központ Csatár termében workshopon vettek részt. Ahol többek között elhangzott, a CseÖH minden tevékenységével a hátrányos megkülönböztetéssel leggyakrabban sújtott csoportok társadalmi egyesítését tartja szem előtt, reagálva a megyei sajátosságokra. Tevékenysége középpontjában a hátrányos helyzetet eredményező tényezők állnak (mint például a fogyatékosság, nem, kor, mélyszegénység, utóbbi kiemelten a romákra, a gyermekekre és a hátrányos helyzetű településeken élőkre vonatkozóan), valamint a családok és az önkéntesség. Az előadók, Tolácziné Varga Zsuzsanna, a Humánszolgáltató Központ intézményvezetője, Füves Erika gyógypedagógus és Fábián Anita, a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat szakmai vezetője egyaránt azt hangsúlyozta, az apa szerepe éppen olyan fontos egy családban, mint az anyáé, mert a gyermek egészséges személyiségfejlődését csak egy harmonikus család tudja biztosítani. Azokban a családokban, ahol az apa jelentős szerepet vállal a gyermek nevelésében, a gyerekek nyitottabbak a körülöttük lévő világra, kevesebb probléma van a magatartással, fejlettebb a feladatmegoldó képességük, jobb a tanulási teljesítményük és felnőtt korukban is stabil lesz a családi hátterük. B. L. Léggömbök emelkedtek a levegőbe a szekszárdi Prométheusz-parkban Fotó: Gottvald Károly TÁMOGATOTT tartalom Provident kutatás - mennyibe került az iskolakezdés? Egyre tudatosabban készülnek a szülők az iskolakezdésre, előre félretesznek a tanszerekre, a szalagavatóra, de még a felsőoktatási tanulmányokra is - derült ki a Provident Pénzügyi Zrt. 1000 fős kutatásából, melyet általános- és középiskolás gyermekkel rendelkező családok körében végzett a saját ügyfélkörében. Az felmérés eredményei szerint a tavalyi évhez viszonyítva jellemzően kisebb összegből sikerült megvásárolni a tanszereket és iskolai kellékeket. A megkérdezettek 17 százaléka 40-50 ezer forintot fordít a beiskolázásra, 19 százalék 30-40 ezer forintot, míg 20 százalék 20-30 ezer forint közötti összegből vásárol - utóbbi szülők aránya a tavalyi évhez képest 6 százalékponttal nőtt. 2017-hez hasonlítva majdnem 20 százalékponttal, 28 százalékra esett vissza azon szülők aránya, akik 50 ezer forint felett köröttek erre a célra. A kutatásban a havi fizetéshez mérten is vizsgálták az iskolakezdésre költött összeget. A megkérdezettek majdnem felénél (48%) a havi bevétel maximum 30 százalékát teszik ki a költségek. Pozitív trend körvonalazódik azok körében is, akik az egyhavi bevétel több mint felét fordítják beiskolázásra (22%): 2017-ben az ő arányuk még 24%, 2016-ban pedig 27% volt. Egyértelműen kiderült az is, hogy a családok mind nagyobb arányban készülnek fel előre pénzügyi szempontból az iskolakezdésre. Míg 2016-ban a megkérdezettek 41 százaléka, 2017- ben a fele, idén már 78 százaléka előre félretette a szükséges összeget, egyúttal csökken azok aránya, akik kölcsönt vesznek fel erre a célra. Tavaly minden ötödik megkérdezett (18%), idén a válaszadók csupán 3 százaléka fordul pénzintézethez, hogy fedezhesse iskolai kiadásait. A beiskolázás mellett a tanév során is időről-időre felmerülnek további költségek. Tavaly a megkérdezett szülők 23 százaléka tudott a tanév folyamán több mint ötvenezer forintot külön foglalkozásokra fordítani, az ő arányuk idén 27 százalékra nőtt. A válaszadók 43 százaléka évközben kevesebb, mint húszezer forintot költ különórákra vagy táborokra. A ballagásra és szalagavatóra egyre előrelátóbban készülnek a magyar családok; a megkérdezettek 57 százaléka félretesz a ruhabérlésre és a táncórákra, mindössze 3 százalékuk kér családtagtól segítséget, illetve 4 százalék fordul valamely pénzintézethez. A középiskolásokat nevelő szülők több mint fele (58%) tervezi, hogy gyermeke valamilyen felsőfokú intézményben folytatja tanulmányait. Idén a kutatásban résztvevők 31 százaléka előre félretette az ehhez szükséges összeget, amit az előző évben csupán a szülők 14 százaléka tudott megtenni. A kiadásokat mind nagyobb mértékben fedezik maguk a diákok: a családok majdnem ötödé (18%) tervezi úgy, hogy egyetemista gyermekük munkát fog vállalni a tanulás mellett, ez az arány tavaly csupán 10 százalék volt. A kutatás arra is kitért, hogy a szülők szeretnék-e, ha gyermekeik alapvető gazdasági, pénzügyi ismereteket tanulhatnának az iskolában. A megkérdezettek csaknem háromnegyede (72%) igényelné, hogy gyermeke ilyen jellegű oktatásban részesüljön. Gazdasági ismereteket is tanuljanak a gyermekek az iskolában 11% «Támogatja Növekvő arányban előtakarékoskodnak az iskolakezdésre 20% 10% 0% I
