Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)

2018-09-06 / 207. szám

12. MEGYEI KÖRKÉP 2018. SZEPTEMBER 6., CSÜTÖRTÖK Az áldozat nem kért a csendőrség segítségéből, maga akarta elfogni a tolvajt Tette után néhány órával már el is fogták a gyilkos betörőt A Tolna megyei gyilkossá­gok sorozatunkban most egy múlt századi decsi be­töréses gyilkosság részle­teit idézzük fel. A történe­tet a Tolnamegyei Újság 1927. augusztus 6-i számá­nak „Éjszakai tolvaj a liszt­üzletben” című beszámoló­ja alapján idézzük fel. Munkatársunktól szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu DECS Az áldozat, Czini György harmincnégy éves volt, aki a háborút végigküzdötte. Az összeomlás után került Decsre, mert a szerbek szü­letési helyéről, Bácsföldvárról kikergették. A háborúban két nagyezüst, két kisezüst vitéz­­ségi érmet, Károly csapatke­resztet, sebesülési érmet és német vaskeresztet kapott. Czini egy ideig a hengerma­lom tisztviselője volt, később lett kereskedő, főként lisztcse­reüzlettel foglalkozott. A sze­rencsétlen férfi csak pár évvel korábban nősült, fiatal özvegyet és egy árvát hagyott hátra. Czini augusz­tus elején észre­vette, hogy éjjelen­ként tolvaj jár a ke­reskedésébe. Nagy testi erejében bíz­va nem kívánta a csendőrség segítségét igénybe venni, ha­nem egyedül, saját kezűleg akarta üzletének dézsmáló­­ját elfogni. Kedden este ma­gához vette browning piszto­lyát, és feleségének is elmond­ta, hogy a boltban fogja tölteni az éjszakát. Este 10 óra környékén Koz­ma János decsi fiatal néhány társával a községháza kör­nyékén sétálva egymás után eldördülő két lövést hallott. Azonnal abba az irányba in­dultak, és meglátták, ahogy Czini üzletéből kiugrik vala­ki, és futni kezd. Valamennyi­en utánarohantak az ismeret­lennek, aki az iskola mellett a kerteken és kerítéseken át fut­va eltűnt a szemeik elől. Mi­vel a gyanús embert nem si­került elfogniuk, visszamen­tek a nyitott ajtajú üzlethez, ahol összeesve, véresen ta­lálták Czini Györgyöt. Azon­nal szóltak Balogh főjegyző: nek és dr. Németh községi or­vosnak, akik a csendőrökkel a helyszínre érve megállapítot­ták, hogy a szerencsétlen ke­reskedőt a vakmerő betörő a saját browning pisztolyával szíven lőtte és megölte. A csendőrség még a kedd es­ti vizsgálat után azonnal meg­indította a nyomozást, és őri­zetbe vett három rovott múltú férfit, akik igyekeztek biztosí­tani saját alibijüket. Az őrizet­be vett emberek egyikét csü­törtökön elhozták Szekszárd­­ra a talált sapkával, hátizsák­kal, zseblámpával együtt, és kereskedésről kereskedésre járva próbáltak bizonyítékot szerezni, hogy az említett tár­gyakat nem a gyanúsított vá­sárolta-e? Az illető ugyanis tagadta, hogy há­tizsákja lett volna, de a gyilkosság es­téjén táskával a vállán látták Czi­ni üzlete előtt tén­­feregni. Pénteken már felröppentek a hí­rek, hogy vallott a gyilkos, de szombatra már biz­tossá is vált ez a tény, hiszen a szekszárdi fogházba szállított tettes a vizsgálóbíró előtt is el­ismerte a bűntény elkövetését. A tettes vallomásából a kö­vetkezők derültek ki. Ifj. An­gyal István kikötői rakodó­­munkás volt Baján. Közben megnősült, és egy évvel a gyilkosság előtt került Decs­re, ahol a szállásokon har­mados munkát vállalt. Ezzel a gazdasági munkával úgy, ahogy el tudta tartani a fele­ségét és két gyermekét. Júli­us 30-án este a szállásokról bement Decsre, ahol tenniva­lóit letudva az egyik kocsmá­ban elborozgatott. Mikor ké-A tettes azt remélte, így Tiekf és csa­ládjának is könnyebb lesz az élete Egyszerre kaptak a pisztoly után, de a betörő kaparintotta azt meg előbb Fotó: Shutterstock Gyorsan és jól dolgoztak a bűnüldözők Igazán elismerésre méltóan dol­goztak az ügyön a csendőrök, akik a helyszínen megjelentek: Bercsényi Vince és Ketskés Fe­renc tiszthelyettesek, Griffel Mi­hály őrmester, Baka Mihály és Szűcs János II. csendőr. Az első rövid szemle során a vizsgálóbi­zottság tagjai a helyszínen ha­talmas dulakodás nyomait ta­lálták. Nemcsak a lisztes és ga­bonás zsákok egy része volt fel­döntve, hanem még az ablakok is be voltak zúzva. A szerencsét­len áldozatnak az arca pedig összevissza volt karmolva. A föl­dön hevert Czini browning pisz­tolya továbbá egy idegen sap­ka, egy hátizsák, egy üres lisztes zsák és egy zseblámpa. A szem­le után pár órával már elő is állí­tották ifj. Angyal István mohácsi születésű decsi gazdasági mun­kást, akiről lépésről lépésre, ki­fogástalan munkával bebizonyí­tották, hogy bűnös, így kényte­len volt beismerni tettét - szá­mol be róla az újság. A törvény­szék, amely előtt dr. Liszka Ká­roly kir. ügyész képviselte a vá­dat, szándékos emberölés bűn­tettéért tizenkét évi fegyházra ítélte Angyal Istvánt. ső este hazafelé tartott, azon gondolkozott, hogy pénz kel­lene neki is meg a családjá­nak is. Eközben eszébe ju­tott, hogy a zsebében van az a tolvajkulcsa, amelyet Baján kapott a gőzhajózási társa­ságtól, hogy bejárhasson ve­le a rakodómunkások duna­­parti pihenő bódéjába. Mikor így a pénzszerzésről elmélke­dett, az útja Czini György üz­lete mellett vezetett el, amely­ről tudta, hogy távol van a tu­lajdonos lakásától. Ekkor ju­tott eszébe, hogy az álkulcs­­csal megpróbálja az üzletaj­tót kinyitni, és elviszi onnan a pénzt. Az ötletet hamarosan követte a tett. A végzetes estén megismé­telte a betörést. Ám alig lépett a sötétben egyet-kettőt, valaki megragadta a karját és teljes erejéből húzta, vonszolta, be­felé, majd a bolti szekrény fe­lé nyúlt, és annak a tetejéről levett valamit. Angyal ekkor, nehogy kárt tehessen ben­ne, hatalmasat ütött az őt fog­va tartó ember karjára, mire az az előbb felvett tárgyat le­ejtette. Mindketten egyszer­re nyúltak utána, de Angyal szerencsésebb volt, mert az ő kezébe került, amit kerestek: a revolver. Amikor a fegyvert megkaparintotta, ki akart menekülni a boltból, de Czini - mert ő volt az üzletben, ahol leste a betörőt - belekapasz­kodott a hátizsákjába. Hogy meneküljön, kibújt a táská­ból, azonban Czini az ajtó mellett újból elkapta. Dulako­dás közben betörték az üveg­ajtót, mire ő a két ajtó között a revolverrel az ajtószemöldök felé lőtt. A zajtól pillanatnyi­lag meglepett Czini hirtelen elengedte karját, így kiugor­­hatott az utcára. A következő pillanatban azonban már mel­lette termett Czini, és a torkát mindkét kezével megragadva fojtogatni kezdte. Ezután szo­rította neki a revolvert Czini mellének és belelőtt. Pár órá­val később már el is fogták a csendőrök. Hiánycikké vált a jó minőségű lakás, a kereslet növekedése fékezheti az eladások ütemét A felújított ingatlanok jóval drágábbak lettek TOLNA MEGYE-MAGYARORSZÁG Országos átlagban több mint húsz százalékkal drágábbak a magánszemélyek által eladás­ra hirdetett, felújított, újszerű lakások a piacon, a rosszabb állapotban lévőknél. Mint ar­ról az ingatlan.com felmérése tájékoztat, Budapesten a fel­újított lakások négyzetméte­re szeptember elején hatszáz­­ötvenhétezer forint volt, szem­ben a felújítandók ötszáznegy­venötezer forintos átlagával. A megyeszékhelyeken ki­­lenc-ötvenhárom százalékos az eltérés a felújított és a fel­újítandó lakások négyzetmé­terára között. Ugyanakkor Bu­dapest mellett szinte minden megyeszékhelyen szűkült a felújított lakások piaca, ez pe­dig hozzájárult azok drágulá­sához. Miközben a lakások irán­ti kereslet továbbra is erős és emelkedőben tartja az árakat, a különböző állapotú lakások ára között komoly eltérések vannak és szűkül a jó minősé­gű ingatlanok kínálata. Debrecenben például a fel­újított lakások háromszázki­­lencvenegyezer forintos át­lagos négyzetméterára éves szinten huszonhét százalékos drágulást jelent és kilenc szá­zalékkal haladja meg a felújí-A felújított lakások ára gyorsabban nőtt, mint az átlagos állagúaké Fotó: Shutterstock tandók átlagát. Szegeden a fel­újított lakások négyzetméte­réért háromszázhúszezer fo­rintot kérnek, míg a felújítás­ra szorulók esetében kétszáz­hetvenkétezer forintot. Szek­­szárdon nem ilyen nagy az el­térés, a felújított lakások ese­tében a négyzetméterenkén­ti ár kétszázhetvennyolcezer, a felújításra szorulóké pedig kétszáznegyvennyolcezer. A jó állapotú, felújított laká­sok kínálatának szűkülése az adásvételek számának növe­kedését is fékezheti, mert így a vevők nehezebben találhat­nak az igényeiknek megfelelő ingatlant. TN

Next

/
Oldalképek
Tartalom