Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)
2018-09-04 / 205. szám
2018. SZEPTEMBER 4., KEDD GAZDASÁG 7 A kormány szerint nem aktuális a szakszervezetek felvetése Nem lesz vasárnapi boltzár A vasárnapi zárvatartás újragondolását kéri a KDFSZ Fotó: MTI A kormány a vasárnapi boltzár ügyében nem tervez jogszabály-módosítást - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ, azt követően, hogy több szakszervezet azzal fordult a kormányhoz: vegye fontolóra a vasárnapi munkavégzés áruházi tilalmának újbóli elrendelését. A boltzár szerintük enyhítené a munkaerőhiányt. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu NYITVATARTÁS A kormány a vasárnapi boltzár ügyében nem tervez jogszabály-módosítást, nem tartja aktuálisnak a kérdést - áll a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében. A kormány arra reagált, hogy a vasárnapi boltzár piaci szereplőkkel közös újra gondolását, a törvényalkotókkal való egyeztetés lehetőségének napirendre vételét kérte a miniszterelnöktől a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ). A Magyar Idők szerint 2019- től lehetséges megoldásnak tartják a vasárnapi munkavégzés tilalmának társadalmi és. gazdasági szempontból is alátámasztható ismételt bevezetését, és ezt közgazdasági számításokkal, szociális érvekkel is igazolják. Legfőbb érvük, hogy dacára az elmúlt két évben végrehajtott nagyarányú béremeléseknek, az ezzel párhuzamosan bővülő lakossági fogyasztásnak, továbbra is égető probléma a boltokban a munkaerőhiány. „A nyár, illetve az iskolakezdés előtti bevásárlási szezon is egyértelművé tette, hogy a fizikai munkakörökben általánosan kritikus a létszámhiány. Legalább tízezer ember kellene még a nagy látogatottságú áruházakba ahhoz, hogy a fogyasztás mértékével és a piac növekedésével arányos, az élelmiszer-biztonsági, munka- és fogyasztóvédelmi előírásoknak megfelelő kiszolgálásban részesüljön a lakosság” - mondta a Magyar Időknek Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke. A kötelező béremeléseknek, a multik gesztusainak köszönhetően átlagosan 50-60 ezer forinttal nőtt az áruházi munkavállalók bruttó keresete két év alatt, a kiskereskedelmi tevékenység mégsem lett népszerűbb. A meglévő, mintegy 350 ezer fős munkavállalói rétegnek - háromnegyedük nő, főként családanya - a fizetések emelése már nem kompenzálja a hétvégén vagy túlórában, a kasszában, a pult mögött, a raktárban végzett munka szociális és egészségügyi hátrányait. A kötelező vasárnapi boltzár 2016-os eltörlése óta mindenütt emelkedtek a bérek, a cégek pluszjuttatásokkal versengenek a dolgozókért, és az új munkahelyek elszívták a kereskedelemben foglalkoztatottak egy részét - mondta Bubenkó Csaba. Sokan tértek át a turizmusba, a vendéglátásba, több autógyári beruházás is fennakadást okozott a helyi munkaerőpiacon Hatvanban, Gyöngyösön, Tabányán és környékén. Hoszszú távon nem megoldás a diákmunkások bevonása, az iskolaszezon kezdetére újra napirendre került a munkaerőhiány kérdése. Most sem kötelező kinyitni vasárnaponként, de a KDF elnöke szerint a magyar piac nem képes az önszabályozásra, ahhoz jogszabályi keretek kellenek. Ezért vállalták a megosztó témát, és a dolgozók képviseletében kezdeményezték a boltzár ismételt bevezetését. Bubenkó Csaba szerint a családok, a keresztény nemzeti kultúra évezredes hagyományainak tiszteletét képviselné a vasárnapi boltzár viszszavezetéséről szóló döntés, szerinte ez a családok évében különösen példamutató és értékteremtő lépés lenne több százezer magyar munkavállalónak. A lengyelek bevezetik, a szlovákok csak szeretnék Lengyelországban a márciustól érvényes, havi két vasárnapra vonatkozó boltzár után 2019 elejétől csak minden hónap utolsó vasárnapján lesznek nyitva az üzletek, 2020 januárjától pedig teljes vasárnapi zárvatartás lép életbe. Egy felmérés szerint Szlovákiában az emberek több mint kétharmada ért egyet a heti hatnapos nyitvatartással. HÍREK Előtérbe kerül a vadhús SOPONYA Az Agrárminisztérium azon dolgozik, hogy a vadhús a közétkeztetésben is nagyobb szerepet kapjon - mondta el Bitay Márton, a földügyekért felelős államtitkár Soponyán, a XII. Vadgasztronómiai Fesztiválon. Hangsúlyozta, ennek egyik feltétele, hogy minél többen megismerkedjenek a vadhúsok ízével, és meg is kedveljék, amiben sokat segíthetnek a vadgasztronómiai fesztiválok. Itt válhatnak népszerűbbé az olyan húsok, mint a szarvas, az őz, a vaddisznó, a muflon. A fesztivált szervező Vadex Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt-nél a belföldi kiskereskedelmi forgalomban értékesített vadhús forgalma tavaly meghaladta a 70 tonnát MW Erősítik a szakképzést CSONGRAD A magas színvonalú szakképzés a magyar mezőgazdaság versenyképességének alapja, az agrárium modernizációja megkerülhetetlen - jelentette ki Nagy István agrárminiszter hétfőn Csongrádon. A miniszter leszögezte, jó döntés, ha egy fiatal a mezőgazdasági szakképzést választja.- Hetven százalékkal több élelmiszerre lesz szükség 2050-re úgy, hogy 30 százalékkal kevesebb termőterület és 40 százalékkal kevesebb ivóvíz áll rendelkezésre. Ennek a kihívásnak a mai fiataloknak eleget kell tenniük - hangsúlyozta a tárcavezető. MW Átértékelésre szorul az uniós büdzsé tervezete Egységes V4-fellépés Takács Szabolcs uniós ügyekért felelős államtitkár Fotó: MTI Kevesebb kukorica és hagyma termett EGYSÉG A V4 az egyetlen országcsoport az Európai Unióban (EU), amely egységesen fogalmazta meg az álláspontját az EU 2021-2027-es költségvetéséről. A visegrádiak az eddig csak fejlett államoknak elérhető forrásokból is részt akarnak kapni. A magyar álláspont szerint nagyobb uniós büdzsére van szükség, a kohéziós politika nem áldozható fel az Európai Bizottság migránsokkal kapcsolatos világképe miatt - mondta Takács Szabolcs uniós ügyekért felelős államtitkár a Magyar Időknek. Folyamatos az egyeztetés a 2021-2027-es európai uniós költségvetés tervezetéről mind az osztrák elnökséggel, mind a tagállamokkal, illetve a visegrádi országcsoporttal - mondta Takács Szabolcs. Az államtitkár emlékeztetett: az Európai Bizottság (EB) május elején állt elő a tervezett uniós költségvetés szerkezeti elemeit, súlyponti kérdéseit tartalmazó javaslatával, ezt követően 37 szektorális jogszabálytervezet látott még napvilágot. A 28 tagállam egymással és az EB-vel is vitában áll a tervezet kapcsán. Az egyik vita a költségvetés méretével kapcsolatos. Kérdés, hogy a britek kilépésével a költségvetés maradjon-e ugyanakkora, a 27 tagállam pótolja ezt magasabb befizetéssel, vagy csökkenjen a büdzsé.- Van öt-hat olyan tagállam, amelyik nem nagyon akarja megemelni a befizetését, 22 ország vezetése azonban ambiciózusabban közelíti meg a kérdést. Magyarország az utóbbiak között van, azt valljuk, hogy vizsgáljuk meg, milyen területeket kell közösen finanszírozni, és ahhoz rendeljünk közösen forrásokat. A hagyományos poliükák - a kohéziós, az agrárpolitika, valamint a vidékfejlesztés - a bizottsági javaslat szerint jelentős elvonást szenvednek el. Ez nemcsak hazánkat, hanem egy sor más tagállamot is negatívan érintene - jelentette ki az államtitkár, aki szerint a migrációs válság kezelése kapcsán is problémás a tervezet. - A mi álláspontunk szerint több pénzt kell fordítani az unió külső határainak ellenőrzésére. Nem tudjuk elfogadni, hogy a kohéziós politikából finanszírozzuk a migránsok integrációját, azért sem, mivel nincs döntés a bevándorlók kötelező elosztásáról - tette hozzá Takács Szabolcs. MW 50 milliárdos pályázat gazdáknak PÁLYÁZAT Megjelent a Mezőgazdasági terjnékek értéknövelése pályázat tervezete. A tervezet szerint még az ősszel összesen 50 milliárd forintos keretösszegű pályázat nyílik a feldolgozóipar fejlesztésére. Ebből 10 milliárdot a borászatoknak címeztek, 40 milliárd a többi feldolgozó beruházást szolgálja. Előbbi esetén pályázónként 200 millió forint, az utóbbinál 500 millió forint az elnyerhető támogatás összege. A támogatási hányad Közép-magyarország régióban a beruházási érték 40 százalékára rúghat, azon kívül 50 százalékra. A megítélt támogatás fele előlegként igényelhető. Az a mezőgazdasági pályázó nyer a legnagyobb esélylyel, aki a beruházás energiaszükségletét legalább 30 százalékban megújuló forrásból kívánja biztosítani, illetve legalább 30 százalékos fajlagos energiahatékonyság-javulást ér el vele; világörökségi területen vagy fejlesztendő térségben végzi a beruházást; kevesebb mint 10 millió forint támogatásból biztosít új munkahelyet. A projekt megvalósítására 24 hónap áll rendelkezésre, a fenntartási kötelezettség öt év. Az élelmiszeripari feldolgozásra kiírt pályázaton nem csak mezőgazdasági termelők vehetnek részt. A kérelmeket várhatóan december 10-én lehet benyújtani először. MW HOZAMKIESÉS Bár még csak a széleken vágtak bele a kukoricatáblákba, a termelők szerint az augusztusi aszály miatt komoly hozamkieséssel kell számolni - írja az MTI a Világgazdaság cikke nyomán. A két hónappal ezelőtti előrejelzések szerint 4-8 százalékkos, Heves és Komárom megyében, valamint Dél-Békésben 20-30 százalékos, Hajdú-Biharban 10-20 százalékos visszaesést várnak. A búza aratásakor még abban reménykedtek, hogy egészen jó hozamok lesznek, mivel látszólag megfelelő időben kapott csapadékot a kukorica és a napraforgó is. A nyár végi rendkívüli időjárás azonban megtizedelhette a termésmennyiséget. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége közepes, kevéssel 7 millió tonna feletti termésre számít. Az árak is elindultak felfelé, a termelők tonnánként 47 ezer forinttal számolnak. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet is ezt az árat mérte, 10 százalékkal magasabbat az egy évvel korábbinál. Az idei szélsőséges időjárás miatt az átlagosnál kisebb vöf röshagyma-, illetve fokhagymatermés várható hazánkban és az egész Európai Unióban. Előbbiből átlagosan 65-70 ezer tonna a belföldi termésmennyiség, utóbbiból pedig évente 6-8 ezer tonna - áll a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felmérésében. A vöröshagyma termőterülete csökkent, 2018-ban közel 1500 hektáron termesztettek vöröshagymát, jobbára Békés, Csongrád, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyében, illetve Hajdú-Bihar, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében. Az éves vöröshagyma-fogyasztás évente 8-9 kilogramm között, a fokhagymáé 0,8-0,9 kilogramm között mozog. MW A kukorica termésmennyisége (millió tonna) 9,32 3,73 6,76 6,73 m 2013 2014 2015 2016 2017 ' MW-grafika Forrás: KSH Az augusztusi aszály nem tett jót a termésnek Fotó: MTI
