Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)

2018-09-26 / 224. szám

2018. SZEPTEMBER 26., SZERDA GAZDASÁG 7 Hatvan városban indulhatnak egészségügyi beruházások Több mint 7,8 milliárd forint jut Budapesten modernizá­lásra, Észak- és Dél-Alföld ré­gió huszonkét városában pe­dig együttesen 8,5 milliárd forint értékű beruházások kezdődhetnek az egészség­­ügyi intézmények most in­duló fejlesztési projektjében. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu KORSZERŰSÍTÉS Hét régió hat­van városában kezdődhet el ha­marosan az egészségügyi intéz­mények, kórházak, járóbeteg­szakrendelők felújítása és új kórházi tömbök építése - írja a Világgazdaság. Az Európai Unió közbeszerzési értesítője szerint a beruházások kivitelezésének többségét a ZÁÉV Zrt., a Late­­rex Építőipari Zrt., a Ke-Víz 21 Zrt és az Épkar Zrt. nyerte el. A fejlesztések összértéke meg­haladja a 28,4 milliárd forintot. Viszonyításképpen, az EBI Építésaktivitási jelentésének idei második negyedévi ada­tai szerint az elkezdett egész­ségügyi célú projektek össze­ge csaknem elérte a 11 mil­liárd forintot, ugyanebben az időszakban a befejezett projek­tek összértéke pedig 9,3 mil­liárd forint volt. A most kihirdetett tenderen az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) mellett továb­bi hat intézmény szerepel az ajánlatkérők között: a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Heim Pál Gyermekkórház, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Köz­ponti Kórház és Egyetemi Okta­tókórház, valamint a győri Petz Aladár Oktatókórház. Az Emberierőforrás-fejleszté­­si Operatív Program (EFOP) és a Versenyképes Közép-Magyar­­ország Operatív Program (Ve­­kop) keretében a Nyugat-Du­­nántúl régióhoz tartozó fejlesz­tések helyszínei között szere­pel például Győr, Nagykanizsa, Szombathely és Zalaegerszeg egészségügyi intézményeinek, orvosi rendelőinek modernizá­lása, hőszigetelése, a vizesblok­kok és a fűtési rendszerek át­építése. A térségben a kivitele­zések összértéke meghaladja a 3 müliárd forintot. A régióban a nyertes kivitelezők a ZÁÉV Zrt. és a Laterex Építőipari Zrt. Az utóbbi a közbeszerzési érte­sítő adatai szerint mind a hét ré­gióban olyan pályázatot nyújtott be, amellyel nyerni tudott. A La­terex tavalyi nettó árbevétele el­érte a 9,2 milliárd forintot, egy évvel korábban 3,9 milliárddal kevesebbről számolt be. A zalaegerszegi székhel­lyel rendelkező ZÁÉV három régióban nyert, az építőipari vállalat tavalyi nettó árbevé­tele elérte a 35 milliárd forin­tot, ami az egy évvel korábbi forgalomhoz képest 20 milli­árdos növekedés - derül ki az Opten adataiból. A tenderben szereplő kivitelezők között ta­lálható még a Pesti Építő Zrt., az Euro Campus Kft., a Jáno­­sik és Társa Kft., az Aktív Zrt., a metAlcom Zrt. és a Harcon Építési Kft. A többi hat régió közül Dél-Dunántúl régióban 3,41 milliárd forint értékben Kaposvár, Marcali, Nagyatád, Siófok, Szekszárd és Pécs kór­házai újulnak meg. Észak- és Dél-Alföld régió huszonkét városában 8,53 mil­liárd forint összegben indulnak fejlesztések az egészségügyi intézményekben. Észak-Ma­­gyarországon 2,23 milliárd fo­rint, Közép-Dunántúlon 2,93 milliárd forint, Budapesten 7,82 milliárd forint jut a felújí­tásokra. A fővárosban a kórhá­zak vagy járóbeteg-szakrende­lők korszerűsítése mellett sze­mélyfelvonó-építési munkákat is tartalmaznak a tenderek. HÍREK Gyorsabb növekedés ELŐREJELZÉS A GKI a korábbi 4 százalékról 4,2 százalékra emelte idei prognózisát, és úgy véli, az ennél kissé gyor­sabb növekedésnek na­gyobb az esélye, mint az ala­csonyabbnak- közölte Vér­tes András elnök. MW Megújuló közösségi közlekedés INTEGRÁCIÓ A munkaválla­lói érdekek esetleges sérü­lésének kiküszöbölése céljá­val a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás és a Munkástanácsok Orszá­gos Szövetsége is szeretne együttműködni a közösségi közlekedésnek az állam által tervezett átalakításában - jelentette ki a két szervezet elnöke egy győri sajtótájé­koztatón. A közösségi közle­kedést úgy alakítaná át az ál­lam, hogy egyfajta integráció jönne létre a MÁV és a közle­kedési központok működé­sében. MW Sertéspestis Belgiumban is SERTÉSVÉSZ Mintegy négy­ezer sertést vágnának le a pár hete vaddisznókban fel­bukkant afrikai sertéspes­tis terjedésének megelő­zésére - közölte a La Libre Belgique. Azon a mintegy 630 négyzetkilométeres te­rületen, ahol beteg vaddisz­nókat találtak, minden ser­tést le akarnak vágni. MW A felnőttek harmada nem fogyaszt gyümölcsöt Az alma etetné magát Pedig finom. Almából az idén jó volt a termés Fotó: Shutterstock A FruitVeb Zöldség-Gyü-Sokan dolgoznak bejelentés nélkül KAMPÁNY Az elmúlt évek­hez hasonlóan közösen szer­vez almafogyasztást ösztön­ző kampányt az Agrárminisz­térium (AM), az Agrármarke­ting Centrum (AMC), a Nem­zeti Agrárgazdasági Kama­ra (NAK) és a FruitVeb Zöld­ség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Az „Alma, a természet oltal­ma” szlogennel is igyekez­nek elérni, hogy termelő és fo­gyasztó egymásra találjon. Az őszi almakampány során töb­bek között a nagyvárosokban, almapiaccal segítik a terme­lők és a fogyasztók közvetlen egymásra találását. „A kormányzat célja az egész­ségtudatos életmód elősegíté­se, amelynek egyik fontos ele­me a magyar zöldség és gyü­mölcs fogyasztásának ösztön­zése kisgyermekkortól kezd­ve” - jelentette ki a budapesti sajtótájékoztatón Nagy István. Az agrárminiszter az Agrár­­marketing Centrum honlapja szerint hangsúlyozta, kiemelt támogatást kap az iskolagyü­mölcs program, amelynek leg­népszerűbb terméke az alma. Kézenfekvő, hogy a gyümölcs egészségünkre gyakorolt ha­tását mind szélesebb körben, roadshow keretében mutassuk be - magyarázta a tárcaveze­tő. Arról is beszámolt, hogy je­lenleg a tízéves átlagtermésnél mintegy 25 százalékkal maga­sabb, 730 ezer tonna körüli ter­més várható. A Nemzeti Agrárgazdasá­gi Kamara elnöke kiemel­te, a kampány egyik legfonto­sabb üzenete, hogy a terme­lők és a fogyasztók közvetle­nül is találkozzanak egymással. Győrffy Balázs elmondta: a most induló fogyasztásösztönző kampánnyal az a céljuk, hogy felhívják a figyelmet az almafo­gyasztás előnyeire. Hasonló gondolatokat fejtett ki az Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatója, Ondré Pé­ter. Kitért arra, hogy kiemelt cél­juk felhívni a figyelmet a tuda­tos vásárlás és a tudatos táplál­kozás fontosságára, hiszen a fel­nőtt lakosság mintegy 30 száza­léka nem fogyaszt rendszeresen gyümölcsöt. Közölte, hogy az al­mavásárokon kívül decemberig az ország bármely pontján szá­míthatnak úgynevezett gerilla­kóstoltatásra a járókelők. mölcs Terméktanács szakmai igazgatója, Hunyadi István ki­fejtette: „Étkezési almából a jelenlegi egy főre eső éves fo­gyasztást tekintve egy jó év­járatban képesek vagyunk fe­dezni a hazai mennyiségi igé­nyeket. Arra törekszünk, hogy a most átlagosan tizennyolc kilós fejenkénti éves almafo­gyasztás a következendő né­hány évben húsz kiló fölé ke­rüljön. Ehhez olyan intézkedé­seket kell megvalósítani, ame­lyekkel hosszú távon fenntart­hatóvá és rentábilissá válhat az almatermesztés.” Az almavásárok pontos állo­másairól és helyszíneiről, vala­mint a további promóciós akci­ókról hamarosan tájékoztatást adnak a szervezők. MW Kedvezményt kaphatnának a szolgáltatók SZAKMUNKÁSKERESŐ Sok fa­luban már nincs bolt, fodrász vagy vízvezeték-szerelő. És nem lehet egy kalap alá ven­ni egy háromszáz lelkes fa­luban szolgáltató iparost egy harmincezres városban műkö­dővel az Ipartestületek Orszá­gos Szövetsége (Iposz) szerint. Az Iposz pályaorientációs na­pok szervezését javasolja a fal­vakban, hogy helyben tartsák a fiatalokat. Eközben javasla­tokat fogalmazott meg a kor­mány Magyar Falvak Prog­ramjának végrehajtásához. Németh László Iposz-elnök a Világgazdaságnak azt mondta: gondot okoz, hogy a kistelepü­léseken dolgozók nem tudnak tudásbővítő képzéseken részt venni. Képtelenek napi 40-60 kilométert utazni, és nemrit­kán szerény jövedelemből él­nek. Az Iposz ernyőszervezet­ként 2012-13-ban koordinált olyan továbbképzést, amelyen ingyen vehettek részt a kiste­lepüléseken élők, nyelvet, in­formatikát tanulhattak. Most számos faluban szükség lenne pályaorientációs napok meg­szervezésére, miáltal a 13-14 évesek közvetlen élményt sze­rezhetnének egy-egy szakmá­ról. Ha ugyanis egy mesterség felkelti az érdeklődésüket, könnyebben tanulnak, és ez növelné a falu népességmeg­tartó erejét is. Az Iposz szerint a mestervizsga feltételeit is át kell alakítani, s mindenkép­pen adókedvezménnyel kell támogatni a falvakban műkö­dő szolgáltatókat. MW JOGSÉRTÉSEK A munkaügyi hatóságok 9700 munkáltatót ellenőriztek az első fél évben, a vizsgálatok során a foglal­koztatók kétharmadánál tár­tak fel jogsértéseket, amelyek az ellenőrzött 41 ezer munka­­vállaló több mint felét érin­tették. Továbbra is meghatá­rozó a feketefoglalkoztatás, az ellenőrzött munkavállalók csaknem 12 százaléka így dol­gozik - írja a Világgazdaság. Az összes feketén foglalkoz­tatotthoz viszonyítva az építő­iparban 35 százalékra növe­kedett a bejelentés nélkül dol­gozók aránya a múlt évben. A személy- és vagyonvédelmi munkavállalók 17 százaléka dolgozott így az első fél évben. Egyre inkább ellepik a fe­ketén dolgozók a vendéglá­tást: a szerződés nélkül dolgo­zók csaknem 15 százalékát te­szik ki. Valamelyest csökkent a kereskedelemben szabályta­lanul munkát végzők száma, de még mindig a feketemun­kások tíz százalékát adja ez a szektor. A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések mint­egy 10 400 főt érintettek az el­ső fél évben, ami gyakorlatilag megegyezik az egy évvel koráb­bival. A leggyakoribb szabály­talanság a munkaidő-beosztás hiánya. A munkavállalók mun­kaideje gyakran meghaladta a napi, illetve a heti munka­idő megengedett legmagasabb mértékét, pmi bizonyos mun­kakörökben akár rendkívüli veszélyekkel is járhat. A jogsértéseket elkövető csaknem 6400 munkáltató közül több mint 1500 vállal­kozásra szabtak ki együttvé­ve több mint 215 millió forint munkaügyi bírságot az első­fokú munkaügyi hatóságok. Ebben szerepet játszott az is, hogy a munkaviszony bejelen­tésének elmulasztása január 1-je óta ismét munkaügyi bír­ságot von maga után. Az érde­mi döntések mintegy kéthar­madában nem róttak ki anyagi szankciót, sok esetben figyel­meztetésre szorítkoztak. MW Kevesebb az álláskereső A nyilvántartott álláskere­sők száma 6,7 százalék­kal csökkent Magyarorszá­gon egy év alatt, augusztus végén 251300 álláskereső volt, több mint 18 ezerrel ke­vesebb, mint egy éve. Tovább­ra is Győr-Moson-Sopron me­gyében a legnagyobb a fog­lalkoztatottság. Augusztus­ban 141 800 álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből 89 600 betöltetlen maradt. Az álláskeresők tíz százaléka volt pályakezdő. A legtöbb fia­talt Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében tartották nyilván, de Hajdú-Bihar és Baranya me­gyében is jelentős a számuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom