Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)

2018-09-21 / 220. szám

g BELFÖLD 2018. SZEPTEMBER 21., PENTEK A szír férfi Budapesten találkozott a párizsi robbantóval is Öt évet kapott Ahmed H. A Szegedi ítélőtábla jogerősen - többek között.- terrorcselekmény bűntettében is bűnösnek találta a szír vádlottat Fotó: MTI Jogerősen öt év börtönbün­tetéssel sújtotta Ahmed H.-t csütörtökön a Szegedi ítélő­tábla. A 2015-ös röszkei za­vargások hangadójaként el­­híresült szír férfi a vádirat szerint nem békés szándék­kal érkezett a magyar-szerb határra, és korábban a Kele­ti pályaudvaron találkozott Salah Abdeslammal, a pári­zsi robbantóval is. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu ÍTÉLET A táblabíróság a határ­zár tömegzavargás résztve­vőjeként elkövetett tiltott át­lépése és társtettesként, álla­mi szerv kényszerítése céljá­ból, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésé­vel megvalósított terrorcselek­mény bűntettében mondta ki bűnösnek másodfokon a Cip­ruson élő szír férfit. A szabad­ságvesztés kiszabása mellett a bíróság a vádlottat tíz évre ki­utasította Magyarország terü­letéről. A férfi legkorábban a bün­tetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes sza­badságra. Döntésével a tábla­bíróság némileg enyhítette az első fokon eljáró Szegedi Tör­vényszék által kiszabott hét év fegyházbüntetést. A tömeges bevándorlás okoz­ta válsághelyzet kihirdetését és a déli határ lezárását köve­tően, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti átkelő­hely szerb oldalán. A Magyar­­országra belépni akaró tömeg idővel agresszívvá vált, a ke­rítést feszegetve próbálta azt kidönteni, majd néhányan kö­vekkel dobálták a magyar ol­dalon felsorakozott rendőrö­ket. Az összecsapásokban több rendőr is megsérült. A rend­őrök megdobálásában Ahmed H. is részt vett, majd illegáli­san belépett Magyarországra. Az eljáró bíró közölte: a tö­meg - köztük a vádlott - cél­ja az erőszakos fellépéssel az volt, hogy az átkelőt megnyis­sák. Erről nem a kerítésnél szolgálatot teljesítő rendőrök, hanem feletteseik hozhattak volna döntést. „Ez az, ami a különbséget jelenti a hivatalos személy elleni erőszak - mint amilyen egy labdarúgó-mérkő­zésen elkövetett rendbontás - és az átkelőnél történt terror­­cselekmény bűntette között” - fogalmazta meg a bíró, aki a korábbinál enyhébb ítéletében enyhítő körülményként érté­kelte, hogy a vádlott nem be­széli a magyar nyelvet, a csa­ládja messze él, a kapcsolattar­tásuk nehézkes, és a férfi hosz­­szú ideje letartóztatásban van. A büntetőeljárás során Ah­med H. végig összevissza be­szélt, vallomásai tele voltak fel nem oldható ellentmondások­kal. Először azt állította, hogy nem is dobálta a rendőröket, majd azt mondta, hogy mégis, de .önkívületben. Újabb ver­ziója szerint segítőkész volt, és csak a felbőszült tömeget nyugtatta. Az utolsó szó jogán is ártatlannak vallotta magát. Az ügyész perbeszédében azt hangsúlyozta, hogy erő­szakra, követelőzésre egyéb­ként semmi szüksége nem lett volna a férfinak, aki ciprusi útlevele birtokában annak fel­mutatása mellett jogszerűen beléphetett volna Magyaror­szág és az Európai Unió terü­letére. Több konkrét adat is fel­merült arról, hogy Ahmed H. esetleg nem békés szándékkal érkezett az országba. A vádirat szerint a férfi fegyveres kikép­zést kapott, és amikor letartóz­tatták, több európai ország ál­tal kiállított útlevél is volt a zsebében, a telefonján pedig olyan tartalmakat találtak, amelyek szintén azt igazol­ják, hogy szélsőséges nézete­ket vall. Adatok vannak arról is, hogy Budapesten, a Keleti­nél többször találkozott Salah Abdeslammal, a párizsi rob­bantóval. Meg kell egyezni a kibocsátó országokkal MIGRÁCIÓ A kibocsátó orszá­gokkal közösen kell megolda­ni a migrációs válságot - ál­lapították meg a Nemzeti Köz­­szolgálati Egyetemen a haté­kony migrációs politikáról tar­tott szakmai rendezvény részt­vevői csütörtökön Budapesten. Danes Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium mig­rációs kihívások kezeléséért felelős helyettes államtitkára előadásában arról beszélt, az egész világon két tábor van a migráció megítélésében: van­nak migrációpárti országok, míg más országok - köztük Magyarország - a migrációt komoly kockázatnak, biztonsá­gi kihívásnak tekintik. Megje­gyezte: történelmi visszatekin­tésben is látható, hogy a mig­ráció mindig kockázati ténye­ző volt, a társadalmak számá­ra biztonsági kihívás. „A cél az, hogy ezek az emberek ne jöjjenek ide, mivel, többek kö­zött kirekesztettségük, radi­­kalizálódásuk miatt, komoly kockázati tényezőt jelentenek” - mondta a helyettes államtit­kár, jelezve: 2015 óta Európá­ban csaknem 400 ember vesz­tette életét terrortámadásban, s ez egyértelműen a migráció­hoz kötődik. Az államtitkár szerint Euró­pának diplomáciai megoldásra kell törekednie, ennek része­ként a kibocsátó országokkal kell először megállapodni. MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom