Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)
2018-09-12 / 212. szám
2018. SZEPTEMBER 12., SZERDA GAZDASÁG 7 Három év alatt 80 milliárdot fizet ki az állam a többletjutattásra Bajban m ■■ _ A m vannak Érkezik a nyugdíjpremium 9 A gazdaság jól teljesít, és ebből részesülnek a nyugdíjasok is Fotó: MTI Tavaly fizetett először a magyar állam prémiumot a nyugdíjasoknak, és az előzetes várakozásoknál is jobb gazdasági adatok alapján ez idén is minden bizonnyal így lesz - jelentette beTállai András államtitkár. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu TÁMOGATÁS A kormány a jövő évi költségvetés kialakításakor szintén számolt a nyugdíjprémiummal. Ha minden a tervek szerint alakul, az idősek három év alatt nyolcvanmilliárd forintnál is nagyobb összeget kapnak kiegészítő juttatásként, prémium címén - mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Időknek. Ha a gazdaság jól teljesít, akkor az eredményekből az egész társadalomnak részesülnie kell, így az előnyök számbavételekor nem lehet figyelmen kívül hagyni a nyugdíjasokat sem. Az aktívak sikeréhez ugyanis hozzájárul a mostani nyugdíjasok munkája, amit mindenképpen el kell ismerni - erről beszélt a lapnak a pénzügyminiszter helyettese. Tállai András szerint az elismerés egyik megfelelő eszköze az úgynevezett nyugdíjprémium. Ennek kapcsán a szakember elmondta: a jogszabály szerint akkor kaphatnak novemberben prémiumot a nyugdíjasok, ha a magyar gazdaság jól teljesít, növeke-Az utolsó nyári hónapban a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, júliushoz viszonyítva 0,1 százalékkal nőttek - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal. Az augusztusi adat megegyezik a júliusidése meghaladja a 3,5 százalékot, miközben a költségvetési hiány mértéke is a tervek szerint alakul. val, ennél magasabb drágulást legutóbb 2013. januárban mértek, akkor 3,7 százalékos volt az infláció mértéke. Az elmúlt egy évben a korábbi hónapokhoz hasonlóan az üzemanyagok, valamint a dohányárukéra nőtt jelentős mértékben. „A legfrissebb adat szerint a második negyedévben 4,8 százalékkal nőtt a magyar GDP, s azzal számolunk, hogy egész évben négy százalék felett lehet a hazai gazdasági bővülés” - magyarázta a miniszterhelyettes. Tállai András szót ejtett az elmúlt esztendőről és kitért 2019-re is. Emlékeztetett, hogy az állam először tavaly fizetett prémiumot: 2017 végén minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy egyszeri, akár 12 ezer forintban is részesülhetett. A prémiumként kifizetett juttatások együttesen 24 milliárd forintos kiadást jelentettek az államkasszának. „Az idei költségvetésben 32,5 milliárd forintot különítettünk el erre a célra” - jegyezte meg a Pénzügyminisztérium államtitkára, hozzátéve: a 2018-as nyugdíjprémium összegéről és kifizetésének idejéről ősszel születhet döntés. Felidézte ugyanakkor azt is, hogy a törvényhozás a nyáron már megszavazta a jövő évi büdzsét is, amely szintén számol nyugdíjprémiummal, erre a célra 25 milliárd forint szerepel a 2019-es számok között. „Ha minden a terveink szerint alakul, vagyis a gazdaság továbbra is jól teljesít majd, és a hiányt is kordában tudjuk tartani, akkor a nyugdíjasok tavaly után nemcsak az idén, hanem jövőre is részesülhetnek prémiumban” - összegzett a miniszterhelyettes. A számok azt mutatják, hogy három esztendő alatt az állam akár nyolcvanmilliárd forintnál is többet áldozhat nyugdíjprémiumra. A kormány 2010-ben azt vállalta, hogy mindenképpen garantálja az ellátások értékállóságát. Ennek szellemében jövőre 2,7 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. ELLENŐRZÉS Mintegy ötszázmillió forintnyi agrártámogatástól estek el az elmúlt három évben a gazdálkodók az elhanyagolt földterületek miatt. Az ellenőrzéseken 2015 és 2017 között csaknem háromezer táblán találtak a megengedettnél több gazt vagy a parlagfűhöz hasonló veszélyes gyomot, ezért több mint hétezer hektár után járó támogatástól estek el a gazdálkodók. Nagy István agrárminiszter írásbeli válaszából kiderült, a támogatási szabályok szerint egy mezőgazdasági terület - legyen szó szántóról, gyepről vagy állandó kultúráról - csak akkor támogatható, ha megfelel az előírásoknak. Ezek egyike alapján a gazdáknak azokat a területeket is rendben kell tartaniuk, ahová az adott évben nem vetettek semmit. Súlyosnak akkor nevezhető a helyzet, ha a gyom átterjedt a szomszédba, illetve ha a parcella legalább felét elfoglalja. A veszélyes gyomokra ennél is szigorúbb szabályozás vonatkozik. Parlagfűből elég néhány darab az adott földterületen ahhoz, hogy a parcellát támogathatatlannak minősítsék. A tárcavezető hangsúlyozta: azt, hogy a jogosulatlan területekhez kapcsolódóan ki nem fizetett támogatási összeg mekkora, csak becsülni lehet. MW KSH: nőttek az árak augusztusban A magyar árukat akarják népszerűsíteni Rajtol a Coop Rally ÉLELMISZERIPAR Ma startol a 13. Coop Rally, a hazai élelmiszer-ágazat egyik legnagyobb éves seregszemléje. A verseny ezúttal a Dunántúl élelmiszergyártói és forgalmazói központjait érinti. A rally célja változatlanul a kiváló minőségű és biztonságos magyar élelmiszerek presztízsének növelése és a partnerek tevékenységének megismerése - mondta Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára tegnap, a rendezvényt beharangozó sajtótájékoztatón. A politikus rámutatott, nemcsak az idei Coop Rallyn, hanem az élelmiszerek piacán is verseny van, a versengésben pedig csak a megbízhatóan magas minőségű termékek maradhatnak sikeresek. Tóth Géza, a CO-OP Hungary Zrt. vezérigazgatója elmondta, a magyar termékek egyre népszerűbbek a hazai vevők körében, a fogyasztók pedig egyre nagyobb arányban keresik őket, az üzletlánc pedig mindig is nagy hangsúlyt fektetett a magyar termékekre. A Coop hálózathoz tartó boltok árbevétele tavaly mintegy 350 milliárd forintot tett ki, maga a csoport árbevétele pedig 2017- ben az előző évhez képest több mint húszmilliárddal nőtt, és elérte a 604 milliárd forintot. A cégcsoport árbevételét illetően idén is növekedésre számítanak - tette hozzá. Tóth Géza kijelentette, a CO-OP Hungary Zrt. továbbra is a magyar piac Sok termelő helyzete romlott a Balatonnál Veszteség a szőlőn Nagyobb méretű és hozamú ültetvények telepítésére lenne szükség a jobb hatékonysághoz Fotó: MTI stabil szereplője, törzsvásárlói rendszerükbe egyre több bolt kerül bevonásra, így vásárlói számban is folyamatos növekedésre képes az áruházlánc. Pekó László, a CO-OP Hungary Zrt. igazgatóságának elnöke kitért a kereskedelmi lánc országos társadalmi felelősségvállalási programjaira is. A Coop már a 90-es évek óta támogatja a magyar olimpiai csapatot, és múlt évben a következő olimpiai ciklusra is meghosszabbította együttműködését a Magyar Olimpiai Bizottsággal. A Coop Segély Alapítvány már több mint 130 millió forint értékű, csaknem 300 tonna élelmiszer adománnyal segített több mint 25 ezer különleges ellátást igénylő gyermeket, a Bartolák Mihály Alapítvány pedig tehetséges fiatalokat segít - tette hozzá az elnök. Idén több mint száz cég háromszáz résztvevővel vesz részt a 13. Coop Rally nyolc állomásán, a mezőny közel 750 kilométert tesz meg. A volán mögé ezúttal is a magyar élelmiszeripar jeles képviselői, illetve az ágazat kormányzati felelősei ülnek. Az első állomás a Gyermelyi Zrt., amit több Coop egység mellett a Győri Likőrgyár, a Coca-Cola zalaszentgróti üzeme, a kisharsányi Vylyan Pincészet, a dunaföldvári Vajda-Papír üzeme, valamint a mohácsi MCS Vágóhíd követ. Balázs D. Attila Pekó László, Zsigó Róbert és Tóth Géza Fotó: Coop Rally BORÁSZOK A jelenlegi termésátlagokkal és felvásárlási árakkal veszteséges a szőlőtermelés a Balaton-felvidéken, nem lehet megélni belőle, ezért az ültetvények területének további csökkenése elkerülhetetlen - állítja Mező Sándor badacsonytördemici borász, korábbi hegybíró. Mező Sándor felidézte több balaton-felvidéki borász, köztük a Világgazdaságnak nyilatkozó lásdi István aggodalmait is azzal kapcsolatban, hogy csökken a szőlőterület, sokan - jogszabályellenesen - nyaralókat építenek a termelőktől megvett ültetvényeken, ami annyira felverte az árakat, hogy az esetleg a területük növelésében gondolkodó borászoknak esélyük sincs vásárlásra. A volt hegybíró szerint azonban sokkal árnyaltabb a kép, és a kiindulópont az, hogy nem nyújt megélhetést a szőlőtermelés. A Badacsonyi borvidéken például a hektáronkénti legalább 800 ezer forintos művelési költséget nem fedezik a felvásárlási árak. Az átlagos termésmennyiség 60 mázsa körül alakul, a felvásárlási árak pedig nem érik el a kilónkénti 100 forintot. Idén például a szőlő egyharmadának a pincékbe kerülése után az látszik, hogy a mennyiség átlagos lesz, és bár a minőségen még javíthat az indián nyár, az árak nyomottak: az illatos fajtáknál és a szürkebarátnál a nagy felvásárlóknál 100-130 forint közé esik a maximum, a kevésbé kurrens szőlőfajták kilójáért pedig 70-80 forintot adnak a vevők. Vagyis jó esetben is csak 600-800 ezer forint a hektáronkénti árbevétel, tehát akár a 200 ezer forintot is eléri a szőlőtermelő vesztesége. Ezek után érthető, hogy sokan el akarják adni az ültetvényüket, de az is előfordul, hogy kivágják, vagy egyszerűen magukra hagyják a tőkéket. A borász szerint ahhoz, hogy gazdaságilag fenntartható legyen a hegyi szőlők művelése, sok változásra lenne szükség. Intenzív, nagyobb hozamú és méretű ültetvényeken kellene termelni, hogy a hatékonyság is növekedjen. Telepíteni csak támogatással képesek a termelők, így viszont csak nagyon lassú ütemben újulnak meg a termőterületek. A mostani környezetben az a valószínű, hogy tovább csökken a hazai borszőlőterület, amely idén augusztusban a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának adatai szerint 65,5 ezer hektár volt. MW
