Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)
2018-09-11 / 211. szám
2018. SZEPTEMBER 11., KEDD GAZDASÁG y Minél kisebb egy cég, annál kisebb az egy főre jutó bevétele Alapvető érdek erősíteni a kisvállalkozásokat A kis cégek között sok a kényszervállalkozó, ám munkájuk nélkülözhetetlen az ágazatban Fotó: MTI A tíznél kevesebb embert foglalkoztató cégek adják az építőipar termelési értékének bő 40 százalékát, ezért is gond az, hogy alacsony a hatékonyságuk. Az ÉVOSZ szerint a pályázatoknál kiemelt figyelmet kellene fordítani a mikro- és a kisvállalkozásokra. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu ÉPÍTŐIPAR Nem éri el az évi 7 millió forintot az építőipari mikro- és kisvállalkozásoknál az egy főre jutó termelési érték - az elvárható 12-15 millió forint lenne. A tízfősnél kisebb cégek adják az ágazat termelési értékének bő 40 százalékát, alacsony hatékonyságuk ezért is probléma - állapította meg az Építési Vállalkozók Országos .Szakszövetségének (ÉVOSZ) elemzése. A mikro- és kisvállalkozásokkal foglalkozó tanulmánnyal a szervezet az Információs és Technológiai Minisztériumnál zajló műhelymunkát szeretné segíteni. Koji László, az ÉVOSZ elnöke a Világgazdaságnak elmondta: a legkisebb vállalkozások hatékonyságának javítása ágazati érdek, hiszen az építőipari cégek 89 százaléka öt dolgozónál kevesebbet foglalkoztat. Különösen a speciális szaképítésben, az épületgépészeti szerelésben és a befejező építésben jelentős a mikro- és kisvállalkozások aránya. Koji László kiemelte: minél kisebb egy cég, annál kisebb az egy főre jutó árbevétele, bár a NAV által látható adatokat némileg torzítja a feketegazdaság. A főként a lakossági szektorban tevékenykedők bevételének egy része láthatatlan, de a probléma még ennek tudatában is jelentős. A legkisebb cégek többnyire bérmunkásként dolgoznak. A korszerűsítéshez nincs sem forrásuk, sem eszközparkjuk, ráadásul a bankok is kockázatos ügyfélnek tekintik őket Ezek a cégek előlegekből finanszírozzák generálkivitelezői megbízásaikat. Zömében olyan szakemberekről van szó, akik a rendszerváltás óta kényszervállalkozók, kis cégeik öngondoskodási rátája rendkívül alacsony, a minimálbérből pedig minimális nyugdíj lesz. Ráadásul a hamarosan nyugdíjba vonulók utolsó hét-nyolc aktív éve recesszióban telt, utánpótlás alig van, tíz cég közül csak három-négy éli túl a generációváltást. Eközben a közepes és a nagyvállalatok egy főre jutó termelési értéke ma 15-17 millió forint, vagyis a mikrovállalkozások számára az egyik megoldás a növekedés. Alkalmi együttműködések helyett stabü termelési hálót kell szőni közöttük. Egységes recept nincs, a nagyobb cégek is felkarolhatják a kisebbeket, és a kicsik is együttműködhetnek egymással. Mivel nincs pénzük beruházni, célszerű lenne kialakítani számukra egy gép- és szerszámkölcsönző hálózatot A terület elaprózottsága miatt gyorsan ható központi megoldás nem remélhető, de a változást el kell indítani, a pályázati rendszer kialakításakor pedig kiemelt figyelmet kell fordítani a kis cégekre - mondta a Világgazdaságnak a szakszövetség elnöke. Jó jegyet kaptunk a japán intézettől BIZALOM Felminősítette Magyarországot egy fokozatta] a japán R&I hitelminősítő: a BBB osztályzat mellé stabil kilátást rendelt A javuló költségvetési egyensúllyal és a GDP-arányos államadósság csökkenésével magyarázták a döntést. A folyó fizetési mérleg többlete stabil, a tartalékok pedig bőven elegendők ahhoz, hogy a rövid lejáratú adósságot az ország finanszírozni tudja. Bár kiemelték, hogy az elmúlt két évben nőtt az államháztartási hiány, de azt középtávon is a 3 százalékos uniós elvárás alatt lehet tartani. A hitelminősítő az idén 4 százalékos GDP-bővülést vár, jövőre szerényebbet, de még így is a lehetséges 3 százalékos fölöttit. A VUággazdaság megírta, régiónk gazdaságai a 2,1 százalékos uniós átlag duplájával növekedtek a második negyedévben a fogyasztás felpörgése és az uniós források beruházásnövelő hatása eredményeként. MW GDP-bövülés második’negyedév, év/év alapon (százalék) Lengyelország Magyarország Szlovákia Románia Csehország 0 1 2 3 4 5 MW-grafika. forrás: Tradingeconomics Időben kérjünk ellenőrzést, túlterheltek a szakemberek Fotó: MTI Ellenőriztetni kell a gázkazánokat Külföldön is keresett a jó minőségű magyar dió Exportnak is nyerő KARBANTARTÁS Megelőzendő a kellemetlen meglepetéseket bizonyos előkészületeket mindenképpen érdemes megtenniük a fogyasztóknak a fűtési szezon előtt, meg kell vizsgáltatni a fűtésrendszert, a kazánt. Fontos, hogy szakképzett víz- és gázszerelő helyezheti üzembe a kazánt, átvizsgálni is csak ő jogosult- ismertette tanácsait a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) szóvivője. Kispál Edit a Magyar Időknek elmondta, a szakemberek hónapokra előre be vannak táblázva, így aztán gondot okozhat a be nem jelentett kazáncsere. Az átvizsgálásra azonban lehet még ellenőrt találni. Mint mondta, a kötelező kéményellenőrzést kétévente egyszer kell elvégezni. Annak sincs akadálya, hogy a fogyasztók esetileg rendeljék meg - függetlenül a kötelező ellenőrzéstől - az élet- és vagyonbiztonságot garantáló ellenőrzést Gázfűtéses lakásokban érdemes szénmonoxid-érzékelőt felszereltetni (információ a Fogyasztovedelem. kormany.hu honlapon). Ama légkondicionáló berendezéseknél, amelyek fűtenek is, alapszabály, hogy a márkaszervizt bízzuk meg a beszereléssel és a karbantartással. Olyan szakembert válasszunk, aki regisztrálva van a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságnál regisztrál. A télen megugrik a fűtésszámlája annak, aki a tényleges fogyasztás alapján fizeti a díjakat. Arra is van lehetőség, hogy egész évben közel ugyanakkora részszámlákat fizessen a felhasználó, és évente egyszer az elszámoló számlában vessék össze meg a tényleges és a részszámlákban kiszámlázott fogyasztást. Ha előre látszik, hogy nehézségeink lesznek, ne várjuk meg, amíg lejár a fizetési határidő, minél hamarabb jelezzük ezt a szolgáltatónál, hogy sikerrel kérelmezhessük a védendő fogyasztói státust. MW „Milliomos” a kecskeméti Mercedes AUTÓCSODÁK Oda-vissza kétszer ki lehetne rakni a kecskeméti gyár és rastatti testvérgyára közötti autóutat annyi autóval, amennyit a 2012 tavaszán indult kecskeméti Mercedes-Benz azóta termelt. Most elkészült az egymilliomodik példány, egy fehér Mercedes-Benz A osztály A180d AMG-line, típus, amely Olaszországban talált gazdára. A kecskeméti gyár mintegy 4000 munkatársat foglalkoztat, és tavaly több mint 190 000 kompakt autót áhított elő. Első modellként 2012-ben a Mercedes-Benz B osztálya gördült le a gyártósorról. Most a kizárólag nálunk készülő Mercedes-Benz CLA a német piacon elnyerte a I. D. Power 2018 Germany VDS díjat, amelyet több mint 14 ezer autótulajdonos véleménye alapján ítéltek oda. „Az egymilliomodik autó legyártása mérföldkő a gyárunk életében. A Mercedes-Benz sikere Magyarországé, és legfőképp a kiváló magyar munkatársainké is, akik képesek csúcsminőséget előállítan” - mondta Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. Kecskeméten javában zajlanak gyárbővítés előkészületei. A termelés várhatóan 2020- ban kezdődik a csúcstechnológiával rendelkező, az ipar 4.0 szellemiségét megvalósító gyártási egységben. A beruházás teljes összege 1 milliárd euró, s több mint 2500 újabb munkahelyet teremt. MW RÉSPIAC Egyre népszerűbb mind fogyasztói, mind termelői körökben a dió - erősítették meg többen is a Lengyeltótiban tartott hét végi szakmai konferencián. Györffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a rendezvényen elhangzott beszámolójában arra hívta fel a figyelmet, hogy a dió meghatározó növényünk, hiszen egységnyi területről a legtöbb, az ember számára nélkülözhetetlen tápanyagot adja, és az egyetlen olyan héjas gyümölcsfaj, amelyből a hazai igényeket kielégítjük, emellett az ország gazdaságának komoly exportterméke. Termesztése a gazdálkodók körében egyre kedveltebb. Termőterülete évről évre dinamikusan növekszik, mostanra összességében elérte a 7130 hektárt, az átlagos termés megközelíti a tízezer tonnát. Legnagyobb termőterülete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, a 2017-es adatok szerint 2905 hektár, de jelentős területet tesz ki a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 803 és a somogyi 632 hektár is. A dió a magyar gyümölcstermelés egyik perspektivikus terméke, jó évjáratokban a minősége is kiemelkedik a kínálatból, ezért keresett exportcikkünk. Termesztett fajtáink koraisága miatt a magyar dió igazi réspiaci termék: piaci megjelenése évről évre megelőzi a nagy európai termelőnek számító Franciaországot, valamint az olcsó kaliforniai importdió megjelenését is. A héjas dió exportkivitele az elmúlt években 1,5-2,5 ezer tonna között alakult, míg a dióbélé 1,7-2,2 ezer tonnát tett ki. Ezek együttes értéke 4,5-6,5 milliárd forint között volt. „Ahhoz azonban, hogy a nemzetközi piacon komoly tényezővé váljunk, további következetes termelésbővítésre van szükség. A termésátlagok növelésében a fajtainnovációnak és az intenzív technológiák bevezetésének is óriási szerepük van” - magyarázta Győrffy Balázs. Míg régebben a könnyen termeszthető gyümölcsök közé sorolták a diót, mára már mindenképpen egyértelművé vált, hogy a magas szintű szakértelem itt is elengedhetetlen a gazdaságos műveléséhez - derült ki a szakmai konferencián. A szakemberek szerint egy dióültetvény eredményét - az időjárási viszonyokat nem számítva - a megfelelő termőterület, az alanyfajta-használat, a művelési rendszer helyes megválasztása, a metszés és a növényvédelem összessége adja. MW Évről évre dinamikusan nő a dió termésterülete. Az átlagos termés tízezer tonna Fotó: MW
