Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)

2018-09-10 / 210. szám

2018. SZEPTEMBER 10., HÉTFŐ GAZDASÁG 7 Egyre népszerűbbé válik az egyszerűsített adózás Alacsony adókkal segítik a kisvállalkozásokat Szinte megrohanták a kis­vállalkozások az adóhiva­talt: az elmúlt másfél évben 110 ezer kisebb gazdasá­gi szereplő csatlakozott a katához és több mint húsz­ezer közepes cég a kivához. - Az adatok azt mutatják, hogy a gazdasági szereplők hajlandók befizetni az egy­szerűbb és alacsony adót - mondta a Magyar Időknek az adóügyi államtitkár. Izer Norbert kijelentette: a kor­mány ezentúl is könnyebb közteherviselési szabályok­kal segíti majd a kis- és kö­zepes vállalkozásokat. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu KATÁZÓK - Egyértelmű siker a kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata és a kis­vállalati adó, azaz a kiva - je­lentette ki a Magyar Időknek a Pénzügyminisztérium adó­ügyekért felelős államtitkára, aki a legfrissebb adatokkal tá­masztotta alá véleményét. Izer Norbert szerint júliusban 285 ezer vállalkozás mondhatta magát katásnak, míg a múlt év végén nagyjából 240 ezer tag­ja volt az adótípusnak, 2016 decemberében pedig 175 ezer. - A létszám másfél év alatt több mint százezerrel emel­kedett - mondta az államtit­kár, aki szerint a köztehervi­selési módszer népszerűsége nagyon is érthető. A katát a legkisebb gazda­sági szereplőknek - az egyéni vállalkozóknak, az egyéni cé­geknek, a kizárólag magán-Száztízezer gazdasági szereplő csatlakozott a katához, húszezer a kivához Fotó: MTI Méltányolták a kormány szándékát Az adatok alapján kijelenthe­tő, hogy a hazai kisebb és kö­zepes vállalkozások nagyobb része a kata és a kiva szabá­lyai szerint teljesíti adóügyi kötelezettségeit. A kormány néhány évvel ezelőtti számí­tása tehát bejött - összegzett Izer Norbert államtitkár. - Ko­rábban úgy véltük, hogy a kis­vállalkozók adózásán egysze­rűsíteni, a közterheken pedig csökkenteni kell. A csatlako­zási hullám jelzi, hogy a gaz­dasági szereplők méltányol­ták a kormányzati törekvése­ket, de mutatja azt is, hogy a kisebb vállalkozások haj­landók befizetni az egysze­rű és alacsony adót. A kor­mány ezentúl is alacsony adó­val és könnyű adószabályok­kal igyekszik segíteni a hazai kisvállalkozásokat. személy taggal rendelkező be­téti társaságoknak és közkere­seti társaságoknak, valamint az ügyvédi irodáknak - alakí­tották ki. A katásoknak - a fő szabály szerint - havonta öt­venezer forintot kell befizet­niük az államkasszába, az ösz­­szeg lerovásával az érintet­tek megszabadulnak például a társasági és a személyi jöve­delemadótól ugyanúgy, mint a járulékoktól és a szociális hoz­zájárulási adótól. Lényeges az is, hogy az Országgyűlés 2016 végén az addigi duplájá­ra emelte a kata bevételi érték­határát, így most már azok a vállalkozások is választhatják ezt az adómegoldást, amelyek havonta egymillió forint bevé­telre tesznek szert. Módosultak nemrégiben a kisvállalati adó, vagyis a kiva szabályai is, január elseje óta 13 százalékos a kulcsa. - Min­den bizonnyal ez a módosítás is hozzájárult ahhoz, hogy szá­mottevően bővült az idén a ki­­vások tábora - vélekedett az államtitkár, ugyanis 2016 vé­gén még csupán 6500 vállal­kozás kivázott, addig ma már több mint 28 ezer. - Ráadásul hamarosan újabb könnyítés lép életbe - magyarázta. Jelen­leg félmilliárdos bevételig lép­hetnek be a cégek a kivába, az év végén az összeg a duplájá­ra ugrik. E változástól azt remélik a tárcánál, hogy - mások mellett - újabb kft.-k, zárt körű rész­vénytársaságok és betéti társa­ságok, szövetkezetek és lakás­­szövetkezetek csatlakoznak a kisvállalati adóhoz. Varga Mihály: Nem jó, ha tagállamokat korlátoznak KÖLTSÉGVETÉS A Magyaror­szág számára kedvező változ­tatásokat lehet támogatni az unió költségvetése kapcsán - mondta Varga Mihály pénz­ügyminiszter szombaton az MTI-nek. A miniszter, miután Bécsben tárgyalást folytatott európai kollégáival, elmondta, az unió pénzügyminiszterei az Európai Gazdasági és Mo­netáris Unió (GMU) elmélyíté­sét érintő EB-j avaslatokat vitat­ták meg. Varga Mihály hang­súlyozta, a beruházások ará­nyának növelésére vonatkozó célkitűzések támogatandók, ugyanakkor az elképzelés nem kezeli kellő súllyal a földrajzi egyenlőüenségeket, és ezzel az egész unió gazdaságát és ver­senyképességét gyengítheti. A strukturális reformokat és a stabilizációt érintő javasla­tokról szólva a miniszter kije­lentette: elfogadhatatlan, hogy a tervezett kohéziós politika - a már asztalon lévő egyéb mó­dosítási javaslatok mellett - to­vább korlátozná a tagállamok tervezési és döntéshozatali mozgásterét az uniós források felhasználását illetően. A miniszter a digitális gaz­daság adóztatásának lehetsé­ges irányairól szóló tervezetről elmondta: Magyarország rövid távon támogat olyan megoldá­sokat, amelyek nem járnak a társasági adó harmonizációjá­val. És mindent megtesz azért, hogy az információtechnoló­giai nagyvállalatok egyetlen uniós tagállamban se bújhas­sanak ki a közteherfizetési kö­telezettségük alól. A pénzügyminiszterek és jegybankelnökök az EU ver­senyképessége, a termékek és szolgáltatások határon átnyú­ló áramlása szempontjából is fontos követelménynek tartot­ták az egységes európai meg­közelítés kialakítását. MTI Nagy: Küzdeni kell minden eurócentért MA<0SZ A gazdák összefogá­sán^ és egyetértésének ereje van a agrárium jövőjében - je­­lentete ki köszöntőjében Nagy István agrárminiszter Gödöl­lőn, a IVagosz, azaz a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetke­zetek Szövetségé­nek közgyűlésén. Mint mondta, az összefogás azért is szükséges, hogy a magyar földet a jö­vő magyar gazdáinak meg le­hessen őrizni. A magyar vidék jövője, hogy a gazdák generá­ciói ne csak alapanyagot, ha­nem minél jobban feldolgozott termékeket állítsanak elő. Igen fontos, hogy a kutatási ered­mények mielőbb beépüljenek a termelésbe. Jakab István Magosz-elnök a közgyűlésen elmondta, csak a gazdák összefogása kénysze­rítheti rá a terményeket felvá­sárló multinacionális cégeket, hogy tisztességes árat fizesse­nek és ne csak saját extrapro­fitjukkal törődjenek. Kijelen­tette, a jövő jobb gazdálkodá­sának záloga a korszerű víz­gazdálkodás, a fúrt kutak és felszíni vizek felhasználásá­nak rendezése. Felhívta a fi­gyelmet: érdemes minden fó­rumon hangsúlyozni, hogy a Magyarországon előállított hú­sok GMO-mentesek. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgaz­dasági Kamara el­nöke az agrárpoli­tika sikerei között említette, hogy a nö­vekedési hitelprogramból a ma­gyar gazdák is részesülhettek, valamint hogy a „Földet a gaz­dáknak!” program keretében sokan juthattak termőföldhöz. A következő évek feladata a ma­gyar földet magyar kézben tarta­ni. A gazdák nem fogják eladni a földet, ha az jövedelmet termel. A közgyűlésen, amelyen a választásra jogosult tagok 74,5 százaléka vett részt, újravá­lasztották a szövetség élére Ja­kab Istvánt, megválasztották főtitkárnak Jakab Tamást, és döntöttek a megyei elnökök, valamint az országos vezető testület tagjainak a személyé­ről is. MW Újraválasztot­ták elnöknek Jakab Istvánt Lassan lép jogaiba az online számlázás Fogyóban van a NAV türelme Elektronikusan bonyolultabb, de egyszerűbb Fotó: Shutterstock Még mindig a készpénz ADÓSZIGOR A NAV Online számla nevű felületén szűrhe­­tővé válik az adatszolgáltatá­sok listája feldolgozási ered­mény alapján. Az adózók több­sége felkészült arra, hogy számláit online juttassa el az adóhatóságnak, ám ezzel kaj>­­csolatban nincsenek statiszti­kák - derült ki abból a válasz­ból, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) küldött a Világgazdaság kérdésére. A lap arról érdeklődött, hogy hány társaság jelezte a hivatal­nál, hogy augusztus végéig, il­letve szeptemberben sem tud­ja teljesíteni ezt a kötelezettsé­gét. Ugyanis a Magyarorszá­gon működő külföldi vállala­tok nem kapcsolódtak a NAV online számlarendszeréhez, holott a törvény július 1-jei ha­táridőt szabott. A kapcsolódás főként azoknak a nagyobb cso­porthoz tartozó leányvállala­toknak gond, amelyek havonta több ezer számlát bocsátanak ki, részben a külföldi központ­ból, részben Magyarországról, ezért ezek kontrollálása rend­kívül komplex feladat. A sárga csekket kapók szűk többsége, 54 százaléka min­den esetben készpénzzel egyenlíti ki a számláját, az 50 évnél fiatalabbak 58 százalé­ka azonban már nem kizárólag készpénzben fizeti a rezsit - tárta fel az Nézőpont Intézet. A sárga csekket kapó hat és fél millió ember 29 százaléka részben nyitott a készpénzmen­tesség felé, közel egymillió pe­dig elektronikus úton fizeti a re­zsit. A bankkártya-tulajdonosok 36 százaléka mindig készpénz­zel fizet, tehát majdnem két­millió ember számlái befizeté­sére nem használja a kártyáját. Ebben a csoportban az 50 év felettiek és az alacsonyabb is­kolai végzettségűek vannak fe­lülreprezentálva. Mivel a türelmi idő lejárt, a NAV szankciókkal sújthat­ja azokat a cégeket, amelyek nem küldik online a számláju­kat. Ha az online számlaküldés nincs garantálva, a NAV meg­vizsgálja, hogy az adózó meg­­tett-e mindent a felkészülés és az adatszolgáltatás érdekében, például regisztrált-e az online számlarendszerben, megindí­totta-e a szükséges fejlesztést. Magánszemély esetében számlánként 200 ezer forint, egyéb adózónál számlánként 500 ezer forint a bírság felső határa az adatszolgáltatás el­mulasztása, késedelmes, hiá­nyos, hibás vagy valótlan tar­talmú teljesítése esetén. A bírság kiszabásánál az adóhatóság az adózó javára értékeli általános jogköve­tési hajlandóságát és azt is, ha bebizonyosodik, hogy a képviselője, foglalkoztatott­ja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvár­ható körültekintéssel járt el. A bírságot - adott feltételek fennállása mellett - akár el is engedheti. MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom