Tolnai Népújság, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)
2018-08-04 / 180. szám
8 un a lap alatt A SZEKTA KARMAIBAN Kántor Mihály A túlélő horrorjátékok vonzereje a játéktér korlátozásában, az ebből eredő kiszolgáltatottságban, illetve a játékos eszköztárának minimalizálásában rejlik. Mivel ezek a megoldások gyakran frusztrációt eredményeznek, a frusztrált vásárló pedig nem tesz jót az üzletnek, ezért a nagyobb kiadók általában könnyedebb műfaji elemek kombinálásával szeretik fellazítani a játékmenetet - vagy inkább bottal sem nyúlnak a műfajhoz. Tulajdonképpen ez a magyarázata annak, hogy a legkíméletlenebb és legizzasztóbb horroijátékokat legtöbbször a független stúdiók kínálatában kell keresnünk. Ezek sorát szaporítja a mindössze 17 főből álló kanadai Red Barrels stúdió is, amelynek alapítói a legnagyobb cégek zászlajai alatt szerzett tapasztalataik alapján építették fel a céget. Eddigi egyetlen játékuk az Outlast című klausztrofób, elmegyógyintézeti rémálomként is aposztrofálható horror volt, amellyel sikerült mind a kritika, mind a közönség kegyeit elnyerniük. A folytatásra mindössze négy évet kellett várni. Az első részhez hasonlóan ezúttal is egy oknyomozó riporter bőrébe bújunk. Blake Langermann és felesége, Lynn Arizonába repülnek, hogy felgöngyölítsék egy azonosítatlan nő halálának a körülményeit, ám útjuk váratlanul megszakad. Az őket szállító helikopter balesetet szenved az éjszaka leplébe burkolózó vadregényes vidék felett. Blake túléli a zuhanást, ám amint magához tér, rémülten fedezi fel, hogy Lynn eltűnt, valamint a helikopter pilótái láthatóan nem a zuhanásban vesztették életüket. Hősünk egyetlen, éjjellátóval felszerelt kamerával a kezében felesége után indul, és némi botorkálást követően egy eldugott, láthatólag egykor jobb időket látott falura bukkan. Sajnos a várt segítség elmarad: a falu lakói sötét tekintetű, ellenséges vallási fanatikusok, akik elől Blake nagyon hamar bujkálni kényszerül. Riporterünk ezután csak azért nem menekül el hanyatt-homlok, mert kiderül, hogy Lynn él, és a szekta fogságába esett. Feladatunk tehát túlélni a lidérces éjszakát, és kiszabadítani a feleségünket, aminek során nemcsak egyik rémségből a másikba csöppenünk, hanem lassan feltárjuk Temple Gate falu szörnyűséges titkát is A rendkívül szorosra fogott játékmenet bizony a legerősebbek idegeit is próbára teheti. Blake teljesen fegyvertelen, így az önvédelemnek csak az olyan passzív módjait alkalmazhatja, mint a menekülés vagy a rejtőzködés. A falubeliek persze baltával, kaszával és egyéb háztáji eszközökkel szegődnek a nyomunkba - amíg látnak bennünket. A sötét ugyanis a szövetségesünk. A kameránk éjjellátójának a hatóköre ugyan korlátozott, intenzív használata pedig lemeríti az elemet, ám az eszköz kulcsfontosságú nemcsak a tájékozódásban, de ellenségeink hatékony elkerülésében is. A kamera finom mikrofonját a megfelelő irányba fordítva olyan zajokat, vagy párbeszédeket is elkaphatunk, amelyeket hősünk a fülével nem hall. Amenynyiben úgy érezzük, hogy sarokba szorultunk, elbújhatunk bokrokban, hordók mögött, szekrényekben vagy ágyak alatt. Ha mégis üldözésre kem m m w m l\ KIVARRT remier ÍRT/»: M/VTZ / FORDÍTOTTA: KOPECZKY CSABA / RAJZ ♦ SZÍNEK: FUTAM ATT\IA / BEÍRÓ: WNCZINÖER MÁTYÁS FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK rül a sor, csak a lélekjelenlétünkön, illetve a reflexeinken múlik, hogy milyen gyorsan tudunk bereteszelni magunk mögött egy ajtót, diszkréten távozni egy becsukott ablakon, vagy meddig bírjuk a futást szuflával. Az Outlast 2 sötétben, fülhallgatóval a fejünkön még a nyári melegben is vacogásra késztethet bennünket. Ha pedig valaki azon kapja magát, hogy nagyjából egy óra játék után inkább egy kis pihenőt tartana, megnyugodhat: ezzel nincs egyedül. (Outlast 2. Platformok: PC, Nintendo Switch, Xbox One, Playstation 4) Kedves Olvasónk! Mindannyiunknak vannak kiemelkedő olvasmányélményei, amelyekhez időről időre visszatérünk, és amelyek iránytűként működhetnek életünk során; gyakorta idézzük őket, hivatkozási pontként tekintünk rájuk, jószívvel ajánljuk barátainknak. Ha szeretné megosztani velünk az irodalommal és kultúrával kapcsolatos gondolatait, vagy beszámolna a legmeghatározóbb olvasmányélményeiről, emlékezetes színházi előadásokról vagy kiállításokról, írjon a szerkesztoseg@kmtg.hu vagy az 1054 Budapest, Alkotmány utca 12., III. emelet 21. címre. A közérdeklődésre leginkább számot tartó, továbbgondolásra késztető írásokat közzétesszük az OLVASÓINK AJÁNLJÁK című rovatunkban. IRODALMI-KULTURÁLIS MELLÉKLET 2018. augusztus