Tolnai Népújság, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)

2018-08-28 / 199. szám

2018. AUGUSZTUS 28., KEDD GAZDASÁG y Schanda Tamás: bevándorláspárti az unió költségvetési tervezete IMI! J'l Elutasítja Magyarország a 2021-2027-es ciklus uniós költségvetés jelenlegi terve­zetét, Brüsszel ugyanis a tá­mogatások jelentős megvo­násával büntetné hazánkat és azokat a tagállamokat, amelyek meg akarják őrizni a szuverenitásukat - mond­ta a Magyar Időknek Schan­da Tamás államtitkár. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST Magyarország szá­mára elfogadhatatlan Brüsz­­szel 2021-2027-es költségve­tési terve, a hazánknak já­ró kohéziós, azaz felzárkó­zási támogatásokat ugyanis 24 százalékkal csökkentené, miközben uniós szinten csu­pán 10 százalékkal lenne ki­sebb a kassza - mondta a Ma­gyar Időknek Schanda Tamás. Az európai uniós fejlesztése­kért felelős államtitkár kifej­tette: Brüsszel azokat a tag­államokat büntetné, amelyek megküzdenek a szuverenitá­sukért. Magyarország, Len­gyelország, Csehország 24 százalékkal kapna keveseb­bet, míg például'Görögország 8, Olaszország 6,4, Finnország és Spanyolország 5-5 száza­lékkal több forrást kapna. Azaz, a gazdagabb tagorszá­gok több támogatást kapná­nak, míg nálunk drasztikus KAMATMENTES Szeptembertől elindul a Digitális jólét hitel­­program, a kis- és középvállal­kozások (kkv) digitális fejlesz­tésre kamatmentes hitelt igé­nyelhetnek az MFB Pontokon - jelentették be hétfőn. Palko­­vics László innová­ciós és technológiai miniszter hangsú­lyozta, a Digitális jólét program hite­lét számítások sze­rint 300-400 vállal­kozás veheti fel fejlesztéseihez a hat felzárkózó régióban. Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezér­igazgatója elmondta, szeptem­bertől nullaszázalékos kama­tozású hitelt igényelhetnek a kkv-k a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív prog­ramban (Ginop) rendelkezés­re álló 7,5 milliárd forint keret­ből 5 millió forint és 200 mil­lió forint közötti értékben az MFB Pontokon, a feltételek pe­dig nem változnak a maximáli­san hét évre igénybe vehető hi­tel futamideje alatt. Palkovics László kiemelte, a digitalizáció és a robotizáció Az MFB közölte, a Digitális jó­léti hitelprogram termékek és szolgáltatások fejlesztését cél­zó projekteket támogat, de bi­zonyos keretek között elszá­molhatók a következő téte­lek: tárgyi eszköz beszerzése, immateriális javak vásárlása, keretcsökkentést szeretné­nek. Ez szembemegy az uniós alapszerződéssel és a felzár­kózás alapelvével. Emellett 16 százalékkal apadnának az agrártámoga-Schanda Tamás kitért az Eu­rópai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF tevékenységére is. Komoly nézetkülönbségre adnak okot azok a folyamatos vizsgálatok, amelyek mögött jól érezhető a politikai nyomásgyakorlás szán­átrendezi a munkaerőpiacot, változnak a döntési mechaniz­musok, a program segíti a ma­gyar kkv-k felzárkózását nem­zetközi versenytársaikhoz a digitális, innovációs képesség és a hatékonyság területén is. A kormány a prog­ramban kiemelten támogatja a ma­gyar gazdaság fel­készülését a digi­­talizációra, köztük a kkv-k versenyké­pességét erősítő fejlesztéseket. Bernáth Tamás felidézte: nyolc együttműködő bank révén 642 MFB Pontot mű­ködtetnek országszerte, és a kkv-hitelekhez kapcsolódó­an mentorálási lehetőség is igénybe vehető. Az MFB el­nök-vezérigazgatója hangsú­lyozta, a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban a vissza­térítendő támogatások előnye, hogy a forrás a hitel vissza­fizetése után is rendelkezés­re áll az ország számára. Ma­gyarország a visszatérítendő támogatások felhasználásá­ban is jelentős eredményeket ért el, tette hozzá. MTl/MW szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó költség, díjak, jogi, közjegyzői, szabadalmi költ­ség, hazai kiállításon vagy vá­sáron való részvétel, külpiaci terjeszkedés, személyi ráfordí­tások, útiköltség, kiküldetési költség és irodabérlés stb. tások, miközben az uniós bü­rokráciára több jutna. Az sem fogadható el, hogy az európai állampolgárok pénzét Brüsz­­szel az illegális bevándorlás­ra fordítaná, a migránsok­déka. Pedig a magyar forrás­­elosztási rendszer megfelel az uniós szabályoknak, ezt az Eu­rópai Bizottság is elismerte. Az OLAF-vizsgálatok egy része ért­hető, de gyakoriságuk és egyes megállapításaik erősen megkér-PLÁZAK A magyar bevásár­lóközpontoknak is az ezüst­generáció lehet az új vásárló­­rétege - állapítja meg a KSH, tanulmánya szerint több plá­­za tévesen fókuszál csak a fia­talokra. Az idősek arányának növekedése a bevásárlóköz­pontok üzemeltetőit arra ösz­tönözheti, hogy az idősebb ge­neráció számára is vonzóvá váljanak, akárcsak az aktív keresők, a fiatal- és a közép­korúak, valamint a gyermeke­sek számára. A KSH budapes­ti bevásárlóközpontokra fóku­száló kiadványában megje­lent elemzés szerint egyelőre éppen a jövőben fontos korosz­tályok képviselőinek többsé­ge hiányzik a plázákból: Ma­gyarországon az 55 év feletti­ek 63 százaléka sohasem vá­sárol bevásárlóközpontban, és a 14 év felettiek 39 százaléka sem, ami csaknem a kétszere­se az EU-ban mért aránynak. A plázák rajtaveszthetnek, ha nem tudnak alkalmazkod­ni az elöregedő társadalom igényeihez és megnyerni az úgynevezett ezüstgenerációt. A kiskereskedelem átalaku­lása, a vásárlóközönség koro­sodása miatti problémák Eu­rópa fejlettebb országait sem kerülik el. A más országok­ban már megjelent idősmar­keting azonban nálunk még kezdetleges - írta meg a Világ­­gazdaság. Országosan és a népesség egészére jellemző, hogy a kis­gyermekes családokban a nők vásárolnak gyakrabban. A be­ra szánt forrás ugyanis a há­romszorosára nőne. Schanda szerint ez is bizonyítja, hogy az elvonásnak politikai célja van. Szerencsére azonban a végső számokról nem a brüsz­dőjelezhetőek. Az vizsgálatok közel fele azt a hét tagállamot érinti, amelyek nem csatlakoz­tak az Európai Unió ügyészségé­hez. Az OLAF jelentéseit sokszor a bizottság sem fogadja el, mert nem tartja megalapozottnak vásárlóközpontok azonban kedveltebb célpontok a férfi­ak szemében, akik évente át­lagosan 13 alkalommal kere­sik fel őket, míg a nők csak tízszer. A 15-34 évesek éven­te átlagosan 18-szor, az 55 év felettiek viszont csupán öt­ször mennek plázákba. Jól el­talált stratégiával a bevásár­lóközpontok akár meg is erő­síthetik pozícióikat. De eh-Már 2014-ben a nyugdíjasok alkották a magyarországi ház­tartások 31 százalékát a KSH közlése szerint. Az egy főre jutó személyes célú kiadása­ik már ennek előtte is megha­ladták az országos átlagot, a fogyasztási szerkezetük pedig markánsan eltért tőle. A legna­gyobb az eltérés az egészség­szeli bürokraták, hanem az Európai Tanács, tehát a tagál­lamok állam- és kormányfői döntenek, mondta. Schanda Tamás hangsúlyozta: Magyar­­ország bevándorláspárti költ­ségvetésnek tartja a terveze­tet, ezért megvétózná, várha­tóan több tagállammal együtt. A költségvetés tervezésekor nem zajlott le az a vita, amely Európa jövőjéről szólna, nem határozták meg a közös uniós feladatokat, amelyekre a for­rásokat el kellene költeni, és hosszú távú stratégiákat sem alkotott a bizottság. Az államtitkár szerint a tes­tület még a jövő tavaszi EP-vá­­lasztások előtt szeretné lezárni a vitát. „Mi úgy gondoljuk, elő­ször meg kell egyezniük a tag­államoknak a nyitott kérdések­ről, a tervezetet nem szabad rá­kényszeríteni Európa országa­ira. Már csak azért sem, mert meglehet, hogy a választások után egy egész más politika alakul Brüsszelben is” - mond­ta az államtitkár. őket, az ajánlások töredékét kel­lett eddig megvalósítani. Ezért is véli úgy az államtitkár, hogy eze­ket a vizsgálatokat gyakran nyo­másgyakorlásra használja Brüsz­­szel, mintegy politikai büntető­eszközként. hez váltani kell: a mai bevá­sárlóközpontok uralkodóan a fiatalokra koncentrálnak - figyelmeztetnek a kutatók -, holott a nagyobb nyugdíjból élők mindenütt szívesen köl­tenek utazásra, kultúrára, kis háziállatokra, gyógyszerre, szemüvegre, kertészkedésre és ajándéktárgyakra is. Őket kell tehát megnyerniük a si­kerre törő cégeknek. MW gél kapcsolatos kiadásokban: a nyugdíjasok erre az orszá­gos átlagnak több mint kétsze­resét fordítják. Emellett lakbe­rendezésre, élelmiszerre, élve­zeti szerekre is jelentősen töb­bet költenek a fiataloknál, és közösségi élménynek tekintik a vásárlást, ami iránymutató lehet a tervezéshez. Modernizálják a baromfiüzemet KíSVÁRDAA kormány 3,4 mil­liárd forinttal támogatja a Master Good Kft. kisvárdai baromfifeldolgozó üzemének 15 milliárd forintos kapaci­tásbővítő beruházását - je­lentette be Szijjártó Péter kül­gazdasági és külügyminiszter hétfőn. A tárcavezető üdvö­zölte, hogy a csaknem száz­éves múltra visszatekintő vál­lalkozás a korábbi, 24 mil­liárd forintos beruházást kö­vetően újabb befektetésről döntött, hiszen - mint mond­ta - a nemzetgazdaság sike­re a családi üzemektől függ. A kisvárdai beruházás az első kedvezményezettje a Nem­zeti Befektetési Ügynökség (HIPA) új, technológiaintenzív befektetéseket ösztönző tá­mogatási kategóriájának. Bá­rány László, a Master Good Kft. ügyvezető igazgatója kö­zölte, terveik szerint a beru­házást követő második év­ben 50 százalékkal nőhet a cégcsoport árbevétele. MTI Le kell ölni az állományt SERTÉSPESTIS Elkezdték an­nak a 140 ezer sertésnek a megsemmisítését, amelyek egy afrikai sertéspestissel fer­tőzött romániai telepen élnek. Az ország délkeleti részén fek­vő Bráila megye három farm­ból álló egysége Európa má­sodik legnagyobb ilyen létesít­ménye. A járvány a Dunán ke­resztül terjedhetett el, hiszen a farmokat a folyó vizéből lát­ják el. A folyóban döglött disz­nókat találtak. Más farmokon is kimutatták a járványt: 725 gócpontról tudni 156 telepü­lésen. MW Játszva tanulható pénzügyek ONUNE Mobileszközökön el­érhető oktatójátékot fejlesz­tett a Pénziránytű Alapítvány. Az edutainment, azaz játszva tanulás jegyében 7-8. évfo­lyamos diákok számára bizto­sítja az élményalapú pénzügyi ismeretterjesztést. Az online játékot a Küldetések a pénz világában című tankönyv és munkafüzet tartalmi és képi világa hívta életre. A játék te­lefonon és tableten is elérhe­tővé válik a 2018/2019-es tánév kezdetétől. VG Elgyengítenék a dollárt MOSZKVA Átalakíthatja a vi­lággazdaságot, hogy Moszk­va a dollár szerepének gyen­gítésére készül, ám a háttér­ben az amerikai-orosz gaz­dasági kapcsolatok egyelő­re még igen élénkek - mond­ta Daunerné Bernek Ágnes szakértő az Ml-nek. Meg­jegyezte, az Egyesült Álla­mok sok terméket - többek között rakétahajtóműveket vagy a hadiiparban nélkü­lözhetetlen fémeket - csak Oroszországtól tud megvá­sárolni. Az orosz vezetést az amerikai szankciók arra késztethetik, hogy k+f terüle­ten önállóságra törekedjen. Hatalmas mennyiségű ara­nyat vásárolt, így mostanra a világ egyik legnagyobb kész­letével megalapozhatja világ­­gazdasági törekvéseit. MTI Elindul a digitalis jóléti hitelprogram Még adósak a nyugdíjasok elcsábításában Van bennük fantázia íü m Az ezüstgeneráció stabil piacot alkot Fotó: Shutterstock Több mint 600 MFB Pontnál igényelhető Elszámolható tételek Gyakran politikai nyomásgyakorlásra használják az OLAF vizsgálatait Többet költenek az átlagosnál Megvétóznánk Brüsszelt Schanda Tamás államtitkár: a költségvetési tervet nem szabad ráerőltetni a tagállamokra Fotó: AFP

Next

/
Oldalképek
Tartalom