Tolnai Népújság, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)
2018-08-27 / 198. szám
2018. AUGUSZTUS 27., HÉTFŐ A magyarok csupán ötödé nézi meg a származási országot Ezeket a hazai termékeket vesszük a leggyakrabban Van még tennivaló a vásárlói tudatosság kialakítása terén Fotó: Shutterstock A magyar élelmiszer megítélése minden szempontból kiváló, mégis tudatosan csupán a magyarok alig egyharmada keresi a hazai termékeket az üzletek polcain - derül ki a Médiaunió Alapítvány legfrissebb vásárlói kutatásából. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu FELMÉRÉS A magyar fogyasztók szinte kivétel nélkül egyetértenek azokkal az állításokkal, hogy a magyar élelmiszerek ízletesek, régre nyúló hagyománnyal bírnak, jó minőségűek és eredetük megbízható. A jó ár-érték arány tekintetében jobban megoszlanak a vélemények, de még így is a magyarok négyötödének álláspontja ez. Habár 95 százalék állította, hogy szívesen vesz magyar élelmiszert, a gyakorlatban csupán 31 százalék törekszik arra, hogy minél több hazai terméket vásároljon. Ez elsősorban a magas státuszú fogyasztókra jellemző (38 százalék). A felmérésből kiderült, hogy nem meglepő módon még mindig az ár a döntő a legtöbb vásárló esetében: a válaszadók közel kétharmada (72 százalék) számára ez a legfontosabb tényező. Ez az arány a Kelet-magyarországi községekben élő vásárlók közt a legmagasabb (80 százalék), és a budapestiek számára a legkevésbé fontos, itt ugyanis az országos átlaghoz képest „csak” 60 százalék számára jelent meghatározó szempontot. A minőség - mint a második legfontosabb vásárlási tényező, a válaszadók több mint a fele, különösen a 30-49 éves korosztály számára fontos (57 százalék), de a legfeljebb 8 általánost végzettek körében ez csupán a vásárlók 36 százalékát befolyásolja. A kutatás rávilágított, hogy bár a válaszadók mindössze egyötöde nézi meg a termék származási helyét, a vásárlók közel egyharmada kifejezetten törekszik a magyar termékek választására, de majdnem ugyanennyien egyáltalán nem tartják fontosnak a hazait. Az is kiderült, hogy a többség két hasonló termék közül a magyart részesíti előnyben, amennyiben tisztában van az élelmiszer eredetével. A vásárlók jelentős része (86 százalék) magyar zöldséget és gyümölcsöt vásárol, de hasonlóan magas arányban választanak hazai húst és felvágottat (76 százalék), valamint tejterméket és tojást (73 százalék). Kisebb mértékben, de van kereslet ugyanakkor az olyan hazai szárazáruk iránt is, mint a liszt, cukor, tészta (40 százalék), emellett pedig a magyarok harmada üdítő, ásványvíz, fűszerek, margarin, olaj, zsír, illetve lekvár és méz vásárlása során keresi a magyar termékeket. A kifejezetten pozitív megítélés ellenére mégis kevesen választanak tudatosan magyar élelmiszert (30 százalék), ezért is választotta a Médiaunió idei kampányának céljául a hazai termékek felismeréséről és a választás fontosságáról szóló tájékoztatást. Novák: A héten megérkezik a támogatás TANÉVKEZDÉS A tanévkezdésre tekintettel idén is korábban, már a héten megkapják az érintettek a szeptemberi családtámogatási ellátásokat - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára az MTI-vel vasárnap. Novák Katalin kifejtette, hogy a családi pótlék, a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás szeptember 3. helyett augusztus 27-én, hétfőn érkezik a bankszámlákra, postai úton pedig a jövő hét első felében vehetik majd kézhez azokat a jogosultak. Az intézkedés csaknem 1,2 millió érintettnek könnyíti meg a tanévkezdés anyagi terheinek viselését - tette hozzá. Az államtitkár megjegyezte, hogy a juttatások több tízezer forinttal járulnak hozzá az ilyenkor szükséges eszközök - tanszerek, ruhák, könyvek - beszerzéséhez, de összegük akár a százezer forintot is elérheti családonként. Novák Katalin hangsúlyozta, hogy a korábbra hozott juttatás mellett a kormány többek között az első kilenc évfolyam számára ingyenes tankönyvellátással, valamint a szintén ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztésével is bővítette a családok támogatását az elmúlt években. MW _______GAZDASÁG y Gyorsabban nőhet az idén a gazdaság Júliusban megállt az ágazati árcsökkenés Magához tért a tejpiac Kötelező lehetne a fogak ellenőrzése A nyers tej kiviteli ára havi viszonylatban emelkedett, de még nem érte el a tavalyi szintet Fotó: MTI ELŐREJELZÉS Az MKB Elemzési Központ friss prognózisa szerint a hazai gazdasági kilátások tovább javultak: 4,0 százalékról 4,3 százalékosra módosították a növekedési előrejelzésüket 2018-ra, amit leginkább a kedvezőbb fogyasztási dinamika magyaráz. Várakozásuk szerint azonban 2018 után csak abban az esetben lenne stabilan fenntartható a 4 százalék körüli bővülés, ha jelentősen növekedne a vállalatok termelékenysége. 2018-ban 2,8 százalékos átlagos infláció várható itthon. Az alacsony infláció miatt 2018- ban is maradhat a historikusán alacsony kamatkörnyezet idehaza. 2019 második felében az EKB megkezdi kamatemelési ciklusát, ezzel párhuzamosan pedig az MNB is elmozdulhat a fokozatosan szigorúbb monetáris politika irányába. Ennek első lépéseként elkezdi leépíteni a nem konvencionális eszköztárát, ezért 2019- ben már a bankközi kamatlábak emelkedésére számítunk. A második negyedévben tapasztalt átmeneti forintgyengülést júliusban pozitív korrekció követte, és a várakozások szerint a 319-es árfolyam körül stabilizálódhat az euró-forint kurzus az idén. A következő évben stabil maradhat a devizapár, 2019 végére vonatkozó prognózisuk 317-es árfolyamot vetít előre. MW A6RÁRIUM Bejött az ágazati szereplők jóslata, és júliusban valóban nem csökkent tovább a nyers tej termelői ára. A júniusihoz képest az átlagár egy százalékkal mintegy 91 forintra emelkedett, miközben januárban még 99 forint volt a kilogrammonkénti átlagár - írta a Világgazdaság. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentése szerint a júliusi árnövekedés a fehérje- és a zsírtartalom kismértékű javulásának eredménye, ugyanis az alapár szinten maradt. A szakértők a következő egy-két hónapban nem számítanak jelentős ármozgásra. A nyers tej kiviteli ára egy kilóra vetítve mintegy 103 forint volt júliusban, ami az előző havinál nyolc százalékkal magasabb, míg az egy évvel korábbinál egy százalékkal alacsonyabb arányt mutat. Bár a kiviteli ár meghaladta a termelői átlagárat, az AKI adatai szerint a nyers tej kiszállítása negyedével csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Múlt hónapban a termelők és a kereskedők 38 százalékkal kevesebbet, míg a feldolgozók közel harminc százalékkal több nyers tejet exportáltak, a termelők és a kereskedők nyerstej-kivitele pedig több mint nyolcvan százalékkal volt magasabb a feldolgozókénál. A legtöbb feldolgozott termék átadási ára a nyerstej-áraknál lényegesen jobban emelkedett az elmúlt évben: a hazai előállítású adagolt vajé 22, a tejfölé 13, a 2,8 százalékos zsírtartalmú zacskós friss és dobozos tartós tejé egyaránt négy, a 2,8 százalékos zsírtartalmú dobozos friss tejé pedig 3 százalékkal. Ezzel szemben egy százalékkal csökkent a tehéntúróé, két, illetve három százalékkal pedig az 1,5 százalékos zsírtartalmú dobozos tartós tejé és a trappista sajté. A KSH adatai szerint ugyanakkor a trappista sajt áfa nélküli fogyasztói ára nem változott ugyanebben az összehasonlításban. Az Európai Unióban három százalékkal csökkent a nyers tej ára az egy évvel korábbihoz képest. MW JAVASLAT Szankcionálni kellene, ha egy szülő nem viszi el gyermekét az iskola fogorvosa által előírt kezelésre - jelentette ki a Magyar Időknek Nagy Ákos fogorvos, az Országos Alapellátási Szövetség alelnöke, aki szerint ez a mulasztás kimeríti a veszélyeztetés fogalmát. A felnőtteket a szakember azzal ösztönözné a fogászati szűrésre és ezzel egészségesebb életvitelre, hogy különben önrészt kellene fizetniük az egyébként térítésmentes kezelésekért. Állami és állampolgári felelősség a gyerekeket egészségtudatosságra nevelni - hangsúlyozta. Az egészségnevelés persze nemcsak a család feladata, hiszen a gyerekek két-három éves koruktól több időt töltenek az oktatási intézményben, mint otthon. Szükséges az egészséges életmód oktatása, ezen belül különös hangsúlyt kaphatna a megfelelő szájhigiénére nevelés. Ahogy megvonják a családtámogatást attól a családtól, amelynek gyermeke egy meghatározott óraszámnál többet hiányzik igazolatlanul az iskolából, úgy legyen következménye ennek is - emelte ki Nagy Ákos, aki szerint már az is ösztönző lenne, ha a családtámogatás tíz százalékát levonnák a felelőtlen szülőktől. Az elhanyagolt fogak nem vezetnek azonnal életveszélyes problémához, de visszafordíthatatlan kárt okozhatnak a gyermek egészségében. A szankcióra azért lenne szükség, mert nemzetközi öszszehasonlításban nagyon hamar kezdődik a magyar gyerekeknél a fogszuvasodás: a legutóbbi hazai felmérés szerint az öt-hat éves gyerekek 60-70 százalékának van már szuvas, tömött vagy eltávolított foga, 19 éves korra pedig átlagosan három-négy menthetetlen foguk lesz. MW A fogak elhanyagolása veszélyeztetés? Fotó: Shutterstock
