Tolnai Népújság, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)

2018-08-25 / 197. szám

2018. AUGUSZTUS 25., SZOMBAT KULTÚRA 11 Az interneten született rém a mozikba került Horrorpanelek újratöltve Az amerikai - és európai - kiskamaszok és kama­szok között hatalmas kultu­sza van a Slender Man nevű rémalaknak, aki a semmi­ből tűnt fel az interneten, és azóta rengeteg írásos történet, képregény, közös­­ségimédia-poszt és netes oldal készült róla, sőt, do­kumentumfilm is. Bár a fi­gura külseje abszurd (több mint két méter magas, aránytalanul hosszú kezei és lábai vannak és nincs arca), neten fellelhető ka­landjai és a róla szóló „él­ménybeszámolók” a törté­netvezetés szempontjából amatőr kitalációknak tűn­nek, mégis sokan valósá­gos figurának tartják. A Slender Man - Az isme­retlen rém című film ezt a kultuszt lovagolja meg, és vélhetően hatalmas kasz­­szasiker lesz a fiatal rajon­góknak köszönhetően. Kubiszyn Viktor szerkesztoseg@mediaworks.hu MOZI A Slender Man figura hihetetlen népszerűségét el­sősorban annak köszönheti, hogy tág teret hagy a fantá­ziának, amit a fiatal korosz­tály a saját képzeletével tölt ki. A figura azonban 2014-ben be­tört a valóságba is, és az inter­netes mémből egy valódi bű­nügy „főhőse” lett: a Wiscon­sin! Waukesha városában két 12 éves lány az erdőbe csalta egyik osztálytársukat, és 19 késszúrással megpróbálták őt megölni. A lány túlélte a tá­madást, csodával határos mó­don az egyik szúrás csak pár milliméterrel kerülte el az aor­táját. A bűntényt elkövető lá­nyok a rendőröknek azt mond­ták, hogy Slender Man felhaj­tására támadták meg az áldo­zatot, ugyanis a neten élő rém azt mondta nekik, hogy ha nem teszik meg, akkor meg­öli őket és a családjukat. Ha vi­szont végeznek a barátnőjük­kel, akkor a szolgálóiként vele élhetnek a kastélyában. A tá­madás után el is indultak meg­keresni a kastélyt, útközben találták meg őket a rendőrök - mindez valóban megtörtént, az esetről dokumentumfilm is készült, Beware the Slender­­man címmel. Ez a történet jó­val izgalmasabb - tragiku-EREDETI CÍM: Slender Man. Színes, szinkronizált ameri­kai film. RENDEZTE: Sylvain White. ÍRTA: Victor Surge, Da­vid Birke. FŐSZEREPLŐK: Joey King, Julie Goldani Teiles, Ja­vier Botet, Jaz Sinclair, Jessi­ca Blank, Alex Fitzalan. ZENE: Brandon Campbell, Ramin sabb és szomorúbb, sőt horro­­risztikusabb is -, mint a most bemutatásra kerülő játékfilm. Az alapsztori szerint négy ti­zenéves lány megnéz egy fé­­lelmetés videót az interneten, és ezzel magukra szabadítják Slender Mant, a rémet. A rej­télyes figura először a rémál­maikban jelenik meg, de az­tán eltűnik az egyik barátnő­jük, és a helyzet egyre komo­lyabbra fordul. A négy lány próbál rájönni, hogy mi vagy ki fenyegeti őket valójában, és hogy a rémséget hogyan lehet legyőzni. A film az unalomig ismert horrorpa­nelekből dolgozik mind képi­leg, mind történetvezetésben, és ha jól összegyúrják ezeket az alkotók, akkor akár még egy jó film is születhetett vol­na - azonban az elbeszélés tö­redezett, a rejtélyek logikátla­nok és idegesítőek, a rejtélyes rém pedig egyáltalán nem ré­misztő - inkább béna. A hor-Djawadi. FÉNYKÉPEZTE: Luca Del Puppo. LÁTVÁNY: Jere­my Woodward. GYÁRTÓ: Mad­house Entertainment, Sony Pictures. JÁTÉKIDŐ: 93 perc. KORHATÁR: 16. FORGALMA­ZÓ: Intercom. MAGYARORSZÁ­GI MOZIBEMUTATÓ: 2018. au­gusztus 23. rorfilmek akkor működnek, ha a néző fél, beparázik és katarzist él át - a Slender Man­nái sajnos egyik érzés sem jön elő. A film tökéletes pél­dája annak, hogy hogyan lehet egy spontán felfutó jelenséget rosszul meglova­golni, és az izgalmas alap­anyagot elérdekteleníteni. A film ennek ellenére biztos siker lesz a fiatal, rajongó kor­osztály körében, de aki nincs oda az internetes rémméme­­kért, annak csak a tömény unalom marad. Családi mesefilm Puskin nyomdokán MESE Az elrabolt hercegnő egy igazi különlegesség, ami az orosz varázsmeséket idézi meg, és a hollywoodi animá­ciós mesedömpinggel ellentét­ben a klasszikus hőstörténe­tekhez nyúl vissza mind tör­ténetében, mind képi világá­ban. Az alkotók Puskin Rusz­­lán és Ludmüla című elbeszé­lő költeménye nyomán írták a történetet (Puskin története pedig bevallottan népköltésze­ti, népmeséi ihletésű): Rusz­­lán, a vándorszínész minden vágya, hogy lovag lehessen, és olykor el is játssza ezt a szere­pet a színpadon kívül is. Egy nap megismerkedik a szépsé­ges Milával, akivel rögtön egy­másba szeretnek - de Rusz­­lán nem tudja, hogy Mila való­jában igazi hercegnő, a király lánya. A boldogság sajnos nem tart sokáig, mert egy gonosz mágus, Csernomor elrabolja a királylányt. Ám ezzel lehetősé­get ad Ruszlánnak, hogy ezer veszélyen, mágián és intrikán keresztülvágva bebizonyítsa, hogy az igaz szerelem min­dent legyőz. Az egész estés ukrán animá­ciós film végig fordulatos, ka­landos és humoros, képi vilá­ga, zenéje és karakterei pedig igazi különlegességet jelen­tenek az amerikai rajzfilmek dömpingjében. A film világ­szerte sikert aratott, kicsik és nagyok körében egyaránt. KV A rejtélyek logikátlanok, a szörnyek nem elég ijesztőek Fotó: MW Slender Man - Az ismeretlen rém Orbán János Dénes: Véres képeslap Erdélyből Vad székely humor, felnőtteknek KÖNYV Orbán János Dénes el­sősorban költőként és az Elő­retolt Helyőrség íróakadémia vezetőjeként ismert, bár írt regényt is (Swedenborg-kávé­­ház), publicisztikai munkás­sága sem elhanyagolható, az itt tárgyalt Véres képeslap Er­délyből - Székely nyeletlenke­­dések című nemrég megjelent kötete pedig különleges mű­fajú írásokat tartalmaz. Hu­moreszkek, karcolatok és ab­szurd prózai szövegek gyűjte­ménye a könyv, ami egyszerre könnyed és mély, valamint le­hengerlőén szórakoztató. „Az országotokat felperzsel­jük, a koponyáitokból hegyet rakunk, s akkora bühnagy fe­nyőt tűzünk a tetejibe, hogy az egész velág láthas­sa, hogy jár, aki csú­­folkodni merészel a székellyel. Annak a hegyibe fogunk té­ged legutoljára, a sa­ját béleddel felakasz­tani. Dögöljetek, nyu­­vadjatok meg nyom­ban, ha nem teszitek, jön a bicskánk s a kín­halál. Véres üdvözlet­tel: a székely lófők” - olvasható például a A gölöncséri széke­lyek levele a kínai ló­főnek című szövegben, amiből rögtön kitűnik az írások fő csapásirá­nya: Orbán János Dénes a szé­kelyekről a köztudatban élő közhelyeket és sztereotípiákat figurázza ki, a túlzás, az iró­nia és persze a humor eszkö­zeivel. De mindezt úgy, hogy a szövegek egy pillanatra sem válnak gunyorossá vagy épp bántóvá. Az erdélyi alkotó az Erdélyről mások által alkotott Székely nyeletlenkedések KIADÓ: KMTG - Előretolt Hely­őrség íróakadémia. SZER­KESZTETTE: Nagy Koppány Zsolt. KÖNYVTERV, ILLUSZT­RÁCIÓK: Csillag István. OL­DALSZÁM: 152 oldal. MEG­JELENÉS: 2018. irreális képet parodizálja, de a szöveg mégsem pusztán paró­dia, hanem ízig-vérig ízes szé­kely próza. A könyvben rengeteg, a ma­gyarországi olvasó számára idegennek tűnő székely táj­nyelvi szó is van, ezek azon­ban könnyen értelmezhe­tőek a szövegkörnyezetből. A szerző megidéz olyan klasz­­szikus irodalmi műveket is, mint Milne Micimackója - csak belőle Misimackó lesz a székely nyeletlenkedések közepette valamint mese­hősöket, mint Hófehérke - ő pedig Hófehérnépecske né­ven jelenik meg a könyv lap­jain. A Véres képeslap Erdély­ből nem pusztán a szö­vegek miatt izgalmas: a könyv Csillag István tervezésének köszön­hetően igazi, egyedül­álló műalkotás, ahol az illusztrációk szer­vesen kapcsolódnak a szövegekhez és erő­sítik azok hangulatát és mondanivalóját. A könyvet bátran ajánljuk minden fel­nőtt olvasónknak (néhány történet erő­sen korhatáros), ha szeretik az ízes iro­dalmi szövegeket es a harsány humort. Karácsony Vendel HIRDETÉS Salátabár: tippeí az egészséges éi ácsok iez Hétfői magazinunk Családi egészség­magazin Minden páros héten hétfőn A változás útján - A klimax tünetei enyhíthetőek! i s 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom