Tolnai Népújság, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)

2018-08-24 / 196. szám

2018. AUGUSZTUS 24., PENTEK BELFÖLD-KÜLFÖLD 0 A migrációra hegyeznék majd ki a jövő évi EP-kampányt Szél Bernadett már lemondott társelnöki posztjáról, Keresztes még terveket sző az LIVIP-ről Fotó: MTI A Jobbikkal és a Momentum­mal is összefogna a jövő évi országgyűlési választásokon az LMP - közölte Keresztes László Lóránt társelnök. Sal­­lai Róbert Benedek, a párt volt országgyűlési képviselő­je, elnökségi titkára szerint az LMP a politika szemét­dombja felé tart. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu ELLENZÉK Óriási lehetőséget lát a lobbikkal történő összefogás­ban Keresztes László Lóránt, aki a Momentummal is össze­fogna a jövő évi önkormányza­ti választásokon. Az LMP társel­nöke az Indexnek azt nyilatkoz­ta, nem zárja ki, hogy tömegé­vel lesznek Jobbik-LMP-s pol­gármester- és képviselőjelölt­jeik, de a két párt közötti együtt­működés nem jelent jobboldali fordulatot, hiszen nagy az ideo­lógiai szakadék közöttük. Ke­resztes azt is elmondta, hogy a jövő évi EP-választáson a mig­ráció szerepel majd kampá­nyuk középpontjában, például hogy az ökopolitikai eszközök­kel hogyan lehet csökkenteni a migrációs nyomást. Sallai Róbert Benedek, az LMP volt országgyűlési képvi­selője, a párt korábbi elnökségi titkára szerint azonban az LMP végső stádiumban van: egy ka­pitány nélküli süllyedő hajóhoz hasonlít, amely „a politika sze­métdombja felé tart, ahová 'egy­re inkább való” - írta a Magyar A Jobbikkal is együttműköd­ne Horváth Csaba, aki várha­tóan a szocialisták budapesti főpolgármester-jelöltje lesz a jövő évi önkormányzati vá­lasztáson. Az MSZP-s politi­kus az InfoRádiónak szerdán azt nyilatkozta: olyan körze­tekben, ahol több jó jelölt ver­senyez egymással, elsősor­ban tárgyalások útján rendez-Idők. Sallai a társelnöki, illet­ve frakcióvezetői posztról le­köszönt Szél Bernadettet is tá­nék a helyzetet, ha ez nem ve­zet eredményre, előválasz­tást javasolnak. Horváth hang­súlyozta, hogy pártja elsődle­ges partnere a Demokratikus Koalíció, az LMP és a Momen­tum, de több civil szervezettel is együttműködnének. A Job­bikkal kötendő együttműkö­dés viszont „speciális kérdés”, mert vannak olyan partnereik, madta Facebook-posztjában, amiért az nem vállalt felelőssé­get a párt helyzetéért. Döbbe­akik nem hajlandók a Jobbik­kal együttműködni. Velük nem stratégiai együttműködésre készülnek, csupán helyi össze­fogásra, jelöltek mögötti közös támogatásra. Horváth kijelen­tette, nemcsak az MSZP. ha­nem az egész ellenzék buda­pesti jelöltje szeretne lenni a 2019 őszén megtartandó ön­­kormányzati választáson. netesnek, már-már kórosnak nevezte, hogy Szél mindenki másban hibát lát az LMP hely­zete miatt, az etikai bizottságtól a titkáron át a Fideszig. „Meg­lep, hogy olyasvalaki nem talál semmi hibát vezetői ténykedé­sében, aki hosszú időn keresz­tül meghatározó, jó ideje leg­jelentősebb szereplője volt po­litikai közösségünknek, aki jó ideje maga határozza meg min­den láthatóságunkat a külső kommunikáció szervezésével, s aki a legismertebb arcunk, egyben társelnökként felelős a politikai stratégiai irányokért” - írta. Úgy vélte: a két lemon­dott társelnök, „Szél Bernadett Hadházy Ákossal végighisztiz­­te/zsarolta a választások előtti másfél évet”. Hogy Szél posztjait ki fogja elfoglalni, még nem lehet tud­ni. A Nézőpont Intézet elem­zője nem tartja valószínűnek, hogy Demeter Márta legyen az LMP új női társelnöke. Tóth Erik szerint Demeternek nem sikerült elszámolnia a szocia­lista párthoz kötődő múltjá­val. Az LMP tagsága csak har­madjára fogadta el, hogy a volt MSZP-s politikus a párt tagja legyen, pedig Demeter előke­lő helyen szerepelt az LMP lis­táján az áprilisi országgyűlési választáson. Szólt arról is, hogy az elmúlt időszakban csökkent az LMP támogatottsága, és ez az egész ellenzékre jellemző. HÍREK Horst Seehofer vitát folytatna BERLIN A hazaitói eltérő val­lási és kulturális szokásokat ápoló emberek bevándorlása jelentős kihívásokhoz veze­tett, amelyek a vallás és az ál­lam viszonyát is érintik - írta Horst Seehofer belügyminisz­ter a Die Weltben. A bajor Ke­resztényszociális Unió (CSU) elnöke szerint ezért társadal­mi vitát kell folytatni „alapve­tő kérdésekről”, köztük arról, hogy hol van a helye a vallás­nak a mai Németország tár­sadalmában, és arról, hogy miként lehet biztosítani az együttélést „egy vallásilag és világnézetileg egyre pluráli­­sabb társadalomban”. MW Ismét átvizsgálják Kaczynski gépét MOSZKVA Orosz és lengyel nyomozók ismételten meg­vizsgálják Lech Kaczynski el­nök 2010-ban Szmolenszknél lezuhant repülőgépét - közöl­te tegnap Szvetlána Petren­ko, az orosz Nyomozó Bizott­ság (SZK) szóvivője. Az SZK eleget tett a lengyel kérés­nek, és a Szmolenszkben őr­zött tárgyi bizonyítékokat - a TU-154M repülőgép roncsa­it - szeptember 3. és 7. között vizsgálják majd meg pótló­lagosan a lengyel szakembe­rek jelenlétében. A vizsgála­tot az SZK nyomozói és krimi­nalisztikai szakértői fogják le­folytatni, annak eredményét pedig a törvényi előírásoknak megfelelőn fogják majd átad­ni a lengyel félnek. MW Az MSZP is összefogna a Jobbikkal Vizsgálnák a jobbikosok vagyonát Párt lett a Mi Hazánk Toroczkai László és Dúró Dóra vezeti az új pártot Fotó: MTI BUDAPEST Jogerősen párttá ala­kulhat a Mi Hazánk Mozga­lom. Visszatérnek a radikális alapokhoz, vagyis azokhoz a témákhoz, amelyek korábban a Jobbikot jellemezték - jelen­tette be Dúró Dóra független országgyűlési képviselő, a To­roczkai László alapította Mi Hazánk elnökhelyettese kedd este az ATV-n. Elmondta, a Fővárosi Törvényszék először visszadobta kérelmüket, majd kiegészítés után elfogadta, így megindulhat a hivatalos párt­építés. Arra a kérdésre, hogy ebbe beleférhetnek-e utcai vo­nulások, azt válaszolta, a tár­sadalmi igényt tartják szem előtt, és szerinte ma erre nincs igény. „A Magyar Gárda meg­mozdulásainak idején több te­lepülésen megszűnt a jogálla­miság, és előfordult, hogy kis­mamák nem mertek az utcára menni, ezért volt szükség a vo­nulásokra, de ettől függetlenül nem tagadja meg a gárdát” - jelentette ki Dúró. A következő lépés a szak­mai kabinetek felállítása lesz. Az elnökhelyettes elárulta, hogy lesz cigányügyi kabinet­jük is. Azokról a kormányintéz­kedésekről, amelyeket a Mi Hazánk is elismert, Dúró azt mondta, nem azt nézik, ki az előterjesztője egy-egy javas­latnak, hanem hogy mit tar­talmaz, de hozzátette, nem lesznek a Fidesz koalíciós kis­testvére. Elmondta, eddig körülbelül kétezren vannak azok, akik tagnak jelentkeztek a Mi Ha­zánkba, ezeknek nagy része volt jobbikos. Ismert, a választáson elbu­kott Jobbik májusi tisztújítá­sán a Vona Gábor által támo­gatott Sneider Tamással szem­ben alulmaradt Toroczkai László több polgármesterrel egy párton belüli platformot hozott létre, amelyből később a pártból való kizárása után mozgalmat alapított. Közben a Budapesti Rendőr­főkapitánysághoz, illetve a Fő­városi Főügyészséghez fordult a Honfoglalás 2000 Egyesület, hogy kezdeményezzenek va­­gyonosodási vizsgálatot a Job­bik volt, illetve jelenlegi ve­zetőivel szemben. Szeretnék, hogy kiderüljön, kiknél lan­dolhatott az adófizetők pén­zéből a pártnak juttatott több mint egymilliárd forint. Mint írták, a párt vezetői kampány­kiadásokra hivatkoznak, za­varos magyarázatot adnak, ám meg kell vizsgálni, hogy Vona Gábor, Szabó Gábor párt­igazgató, Volner János, Gyön­gyösi Márton, Staudt Gábor, Schneider Tamás és mások va­­gyonosodásához vezethetett-e a mérhetetlenül sok pénz. Kö­vetelik a helyzet feltárását, mert a politikusok vagyoni helyzetének vizsgálata társa­dalmi érdek, nem lehet a köz­pénzt zsebpénznek tekinteni, továbbá szeretnék, hogy „a ha­tóság kövesse nyomon a pénz­mozgásokat a párt és vezetői tekintetében, még akkor is, ha választási vereségük után le­léptek”. MW Czeglédy-ügy: vádemelés jöhet ELJÁRÁS A Csongrád Megyei Főügyészség már a jövő héten indítványt tehet a 6,3 milli­árdos költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba elleni kényszerintézkedéssel kapcsolatban, és ősszel vádat is emelhetnek az ügyben - így vélekedett a Magyar Idők megkeresésére több, az el­járásban részt vevő ügyvéd. A nevük elhallgatását kérő védők szerint az ügy huszon­egy gyanúsítottja közül már csak a Gyurcsány Ferencnek, illetve a Demokratikus Koalí­ciónak és az MSZP-nek is dol­gozó, a bűnszervezet vezeté­sével gyanúsított Czeglédy van letartóztatásban, s vár­ható, hogy a főügyészség en­nek a fenntartását fogja indít­ványozni. A nyomozást folytató adó­hatóság adatai szerint a Czeglédy Csaba vezette bűn­­szervezet 2011 és 2017 kö­zött olyan céghálózatot alakí­tott ki, amely az érdekeltsé­gében álló Human Operator Zrt.-n keresztül diákmunka­közvetítéssel foglalkozott. Az iskolaszövetkezetek az ál­talános forgalmi adót és a sze­mélyi jövedelemadót nem val­lották be, illetve nem fizették meg. Mint ismert: Czeglédy Csaba az Éljen Szombathely!­­MSZP-DK-Együtt szombat­­helyi önkormányzati képvise­lője volt, de mandátuma - mi­után letartóztatásba helyez­ték, és egy éven át nem vett részt a közgyűlés munkájá­ban - megszűnt. MW Kari Marx szelleme még ma is kísért EMLÉKNAP Tartozunk a diktatú­rák áldozatainak azzal, hogy a kontinens előtt álló morális és biztonsági kihívásokra bátor, ugyanakkor megfontolt cse­lekvéssel határozott válaszokat adunk - jelentette ki szerdán Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár a totalitárius dikta­túrák áldozatainak európai em­léknapja alkalmából. A főváro­si Honvéd téri Gulag-emlékmű­­nél tartott rendezvényen a po­litikus elmondta, az országban számos emlékmű tudatosítja, hogy a kommunizmus és a ná­cizmus bűnei soha nem felejt­­hetők, és nem évülnek el. Az emléknap arra is figyel­meztet, hogy Európa jelenével építi a jövőt, a jelent ugyanak­kor meghatározza az, hogyan viszonyulunk múltunkhoz, ha­gyományainkhoz, értékeink­hez és gyökereinkhez. Az a kérdés, hogy Európa és Európa nemzetei képesek-e tanulni a múlt hibáiból, bűneiből - jelen­tette ki Latorcai. Szerinte Euró­pa hatalmon lévő vezetői közül sokan ma is hihetetlen vonzal­mat éreznek a kommunizmus iránt, döntéseikben egyre több kommunisztikus vonást lehet felfedezni. Példaként említet­te, hogy a kommunizmus aty­jának számító Kari Marx még mindig számíthat elismerésre és születésnapi köszöntésre Európa vezető politikusaitól. Európában augusztus 23-án, az 1939-es Molotov-Ribben­­trop-paktum aláírásának évfor­dulóján tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak em­léknapját A fővárosi Veszpré­mi Imre alkotta szobor a vilá­gon elsőként áhított emléket a Gulag több százezer áldozatá­nak. A carrarai márványból lé­vő stilizált emberalakot ábrázo­ló alkotást 1993-ban állították a Szovjetunióba elhurcoltak és el­hunytak emlékére. MW A diktatúrák áldozataira emlékeztek a Gulag-emlékműnél Fotó: MTI f A

Next

/
Oldalképek
Tartalom