Tolnai Népújság, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)

2018-08-24 / 196. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP •2018. AUGUSZTUS 24., PENTEK A Gemencben közelről is meg lehet hallgatni az erdőt megremegtető koncertet Hét határra hallatszik a bőgés Gemencen, a világhírű gím­szarvasok földjén már meg­kezdődött a szarvasbőgés. A szerelmes bikák koncert­jét a Gemenc Zrt. által szer­vezett „Igazi szarvasbő­­gés-hallgató túrákon” bár­ki hallhatja. A szürkületben kezdődő és késő este befe­jeződő események résztve­vői szakvezetők segítségé­vel lehetnek fültanúi ennek az érdekes jelenségnek. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu GEMENC Voltaképpen mi is a szarvasbőgés? Ezzel a megne­vezéssel a gímszarvas párzási időszakát illetik. A szarvasbő­gés általában augusztus utol­só hetében kezdődik, és eltart akár október végéig is. Akkor kezd igazán felerősödni, ami­kor már hűvösebbé válnak az esték. A Gemenc Zrt. jóvoltából le­hetőség nyílik ennek a külön­leges koncertnek a közeli meg­hallgatására. A lapunkhoz el­juttatott tájékoztatás szerint augusztus 25. és szeptember 8. között lovas fogattal és kisvas­­úttal lehet megközelíteni azo­kat az erdőrészl^teket, ame­lyek közelében jelentősebb bő­gés várható. A szürkületben kezdődő és késő este befejező­dő események résztvevői szak­vezetők segítségével lehetnek fültanúi ennek az érdekes je­lenségnek. Nem mindennapi élményben lehet része mind­azoknak, akik szeptember el­sején vesznek részt az erdőgaz­daság lovas fogatos túráján: ek­kor ugyanis vacsorával és bor­kóstolóval egybekötött külön­leges program biztosít felejthe­tetlen emléket a szarvasbőgést hallgató turistáknak. Az erdőgazdaság egye­di programmal és felkészült Népszerű a kirándulók körében a Gemenci Erdei Vasút, a most kezdődő szarvasbőgési idényben is igénybe lehet venni Fotó: F. V. szakemberekkel, túraveze­tőkkel várja mindazokat, aki­ket a szarvasok nászát hirde­tő gímszarvasbikák különle­ges bőgése érdekel. A Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központ­jából, Pörbölyről indulnak a túrák. A kalandra vágyók elő­ször egy „Gímvallatás” elne­vezésű programon hullajtott agancs és bőgőkürt bemuta­tón vesznek részt, majd Mo­­sonyi Szabolcs, „A gemenci szarvasok” című természet­filmjét tekintik meg. Ezt köve­tően 18 órakor indulnak a cso­portok kisvasúttal a Gemen­ci erdő rengetegének leghan­gosabb erdőrészletébe, ahol megtapasztalják a szarvasbi­kák bőgésétől zengő erdő kü­lönös hangulatát. Mindezek után várhatóan 21 óra körül A bikák igyekeznek elriasztani a riválisokat Fotó: Krizák István érkeznek vissza a túrázók a kiinduló állomásra. A túrákon való részvételt gyerekek részére általában az erdőgazdaság nem ajánl­ja. Ám szeptember 8-án kü­lön a gyermekeknek szánt tú­rát szerveznek az erdei vas­út egyik megállójánál Lassi­­ban, ahol kézműves foglalko­zások is várják az erdőben va­ló csendes hallgatózást hamar megunó kicsiket. A gímszarvasbikák szerel­mes hangjától zengő erdőt nemcsak a Gemenci Erdei Vas­úttal lehet megközelíteni, ha­nem az erdőgazdaság lovas fo­gataival is. A fogatokon utazók is részt vesznek a „Gímvalla­tás” elnevezésű programon, majd 18 órakor indulnak el az erdőbe hallgatózni. Háremet alakítanak ki a bikák Amikor a gímszarvasok pár­zási időszaka elkezdődik, az alkonyati és esti órákban az erdőkben messzire hangzik a zengő szarvasbőgés. Ennek oka az, hogy a háremüket őrző bikák riválisaikat erejük fitog­­tatásával riasztják el. Az ivar­­érett gímbikák néhány tehe­net terelnek kisebb csapatba, így alakítják ki az úgyneve­zett háremet. Fizikai erejüket bizonygatva törekednek arra, hogy az általuk őrzött hárem kizárólagos urai maradjanak. Amíg minden nőivarú egyedet meg nem termékenyít, a bika a hárem körül marad. Ha másik, háremet alakítani még nem tudó bika közelít, ezt észlelve a hárembika először hanggal figyelmezteti a távolmaradás­ra, ha ez eredménytelen, ak­kor megverekszenek a hárem birtoklásáért. Amelyik bika a „harcban” elfárad, az megfu­tamodik. Ezt a viselkedést a gímbikára jellemző hangadás kíséri, más hangot hallat az imponálni akaró, mást a kere­ső, mást a háremvédő, fajtársa­it riasztó bika. Hatvan éve írta a Népújság... „A Tolna megye déli részén lévő híres gemenci vadgaz­daságban az elmúlt napok­ban megkezdődött a szarvas­bőgés. Az idén 30 szarvasbi­kát lőnek ki a gemenci erdősé­gekben s a kedvező agancsfel­rakás után számítani lehet ar­ra, hogy olyan szarvas is terí­tékre kerül, amely megdönti az 1891-ben ugyancsak a Tol­na megyei erdőkben felállított agancs világrekordot. A ritka vadászzsákmányra sok külföl­di vendéget várnak az idén is Gemencre, akik közül az első két vadász már megérkezett.” A Bartina gyermekcsoportja a tordasi táborban szatmári és csallóközi lépésekkel ismerkedik Előreengedik a boltban a sietős ifjú táncosokat TORDAS A Fejér megyei, kétez­res lélekszámú Tordas egye­bek mellett arról is híres, hogy itt született Sajnovics János, a finnugor nyelvrokonság korai kutatója. Tizennégy éves ko­ráig itt élt Cseh Tamás zene­szerző, énekes. Jelenleg Szek­­szárdnak is van érdekeltsége a községben, hiszen itt táboro­zik a Bartina Néptánc Egyesü­let gyermekcsoportja.- A településen komoly megbecsülésnek örvend a néptánc - ezzel már Matók­­né Kapási Julianna művésze­ti vezető egészítette ki a Tor­­dasra vonatkozó tudnivaló­kat. - A helyi iskola több ta­nára minden nyáron megren­dezi a Szűcs Béla, néhai tán­cos előadóművész, pedagógus emlékét idéző tábort. Erre a találkozóra most is meghívást kaptunk. Örömmel megyünk, mert minden alkalommal ne­ves szakemberek tanítják a fi­atalabb korosztályt. Most Lin­­zenbold Maximilián és Szabó Rubinka Anna, ifj. Zsuráfsz­­ky Zoltán és Zsuráfszky-Sza­­bó Judit, valamint Szabó Szi­lárd és Németh Ildikó adja az oktatói gárdát. A Bartina a 10-12 évesekből álló gyermekcsoporttal kép­viselteti magát a szombaton záruló táborban. A harminc­hét nebulóra Tóth Zoltán és Tóth-Mihó Erika néptáncpe­dagógusok ügyelnek.- A Sajnovics János Álta­lános Iskolában van a szállá­sunk, kellően romantikus kö­rülmények között - mond­ta Tóth-Mihó Erika. - Miu­tán Makovecz-stílusú épület­ről van szó, olyan, mint egy er­délyi, ódon hangulatú, három­­szintes nemesi udvarház, belül galériával. Jól érzik benne ma­gukat a szekszárdiak, akik ha­mar összebarátkoztak a más­­honna érkezett gyermekekkel. Reggeli után három, délután pedig másfél óra intenzív tánc­oktatás vár a táborlakókra, ez kellően lefoglalja ezt a mégoly energikus korosztályt is. Rész­ben szatmári, részben pedig csallóközi stílussal ismerked­nek fiataljaink. Emellett film­vetítéseken képet kaphattak a műfaj legendás személyisége­inek, így Borbély Jolánnak és Kallós Zoltánnak a tevékeny­ségéről. Az esti időszakot tánc­ház zárja, zenekari kísérettel. Tóth-Mihó Erika azt is hoz­zátette, hogy a feszített tempó, a rengeteg elfoglaltság miatt a szekszárdi gyermekek is igye­keznek pihenéssel tölteni sza­badidejüket. Ezzel együtt is volt mód a településsel, a he­lyiekkel való ismerkedésre az étkezőhelyre vonulások és né­hány séta alkalmával. Sőt, az ifjú táncosok valóságos ked­vencekké váltak. Amikor pró­ba előtt együtt mennek a bolt­ba vásárolni, a helybeliek már bólintanak, nyugtázzák a szekszárdiak érkezését és fo­lyamatos sietősségüket látva előzékenyen maguk elé enge­dik őket a pénztárnál. Sz. Á. Táncház sok gyerekkel, Szabó Szilárd és Németh Ildikó vezetésével Beküldött fotó A Bartinás fiúk, egy kis nassolás közepette Beküldött fotó

Next

/
Oldalképek
Tartalom