Tolnai Népújság, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)
2018-08-15 / 189. szám
2018. AUGUSZTUS 15., SZERDA SPORT 15 Ivan Basso saját csapatot indít az idei Tour de Hongrie-n Kohán Gergely szerkesztoseg@mediaworks.hu A kétszeres Giro d’ltalia-győztes ikon, Ivan Basso szerint minden országnak a maga természeti adottságait kell kihasználnia, és a Tour de Hongrie sokat segíthet ebben.- Nem hiányzik a versenyzés?- Hogy őszinte legyek, nem. Volt egy súlyos betegségem, amiből sikerült kigyógyulnom, most nagyon boldog vagyok így, egészségesen, és azt csinálhatom, amit szeretek - válaszolta a kétszeres Giro d’Italiagyőztes olasz Ivan Basso, aki három éve sokkolta a kerékpárvilágot, amikor bejelentette, a 2015-ös Tour de France-ot azért kell feladnia, mert egy bukás utáni rutinvizsgálat rosszindulatú hererákot mutatott ki nála. A „Rettegett Ivánnak” becézett klasszis meggyógyult, de nem sokkal később visszavonult, ma csapatvezetőként tevékenykedik, Magyarországra is az excsapattársával, a spanyol Alberto Contadorral közösen alapított Polartec-Kometaistálló miatt érkezett, amely indul a kedden rajtoló Tour de Hongrie-n.- Contadorral régóta nagyon jó barátok, de hogy jött az ötlet, hogy együtt indítsanak csapatot?- Már aktív versenyzőként megszületett a fejemben a gondolat, hogy szeretnék majd saját csapatot, Albertóval pedig pályafutásunk befejezté-Ivan Basso versenyzőként szerzett magának világhírt vei mind a ketten úgy éreztük, hasznosítanánk a tapasztalatunkat. Úgy voltunk vele, egy közösen létrehozott istálló lenne erre a legalkalmasabb.- Magyarországon nem gyakran láthatunk olyan sztárokat, mint ön vagy Contador - a rengeteg pénz mellett mi kellene ahhoz, hogy felkerüljünk a nemzetközi kerékpárostérképre?- Ugyan én első alkalommal járok Magyarországon, de máris tapasztalom, hogy óriási az érdeklődés, az emberek nyitottak és nagyon szeretik a biciklizést. Nekünk a Kométában sikerült olyan főszponzort találnunk, amely Magyarországon és Olaszországban is ismert, nekik köszönhetően lehetünk itt - reméljük, Albertóval mi is hozzá tudunk járulni, hogy nőjön a sportág népszerűsége. Biztos, hogy az olyan események, mint a Tour de Hongrie- amely egyre magasabb szintet képvisel - nagyon sokat segítenek a kerékpársport fejlődésében.- Kora egyik legjobb hegyimenője volt, tehát aligha kell mondani, milyen fontosak a hegyek Fotó: AFP ebben a sportágban - viszont nálunk vajmi kevés akad...- Ez kifogás! Nézze meg a hollandokat vagy a belgákat, ott aztán tényleg egy darab sincs, mégis folyamatosan ott vannak a világ élvonalában. Minden országnak megvannak a maga természeti adottságai, ezeket kell minél jobban kihasználni. Önöknek gyönyörű országuk van, tavakkal, erdei és országutakkal, az ezek;Beb ffejlőJehetőségeket kell kiaknázni. És ugyanúgy, ahogy az olaszok, spanyolok ide tudnak jönni versenyezni, az önök versenyzői is mehetnek külföldre - a lényeg, hogy a kerékpáros kultúrát fenntartsák a maguk lehetőségeivel.- Azt szokták mondani, az első nagy győzelmet megszerezni nagyon nehéz, de a másodikat még nehezebb - a 2006-os vagy a 2010-es Giro-sikerére a büszkébb?- Jó kérdés, mert tényleg így van, ahogy mondja. Nekem mindkettő pokolian nehéz volt,! de'a második talán még nehezebb, hiszen az első után már mindenki azt várta, hogy újra nyerjek - hiába, ez a versenysport örök körforgása. Névjegy Ivan Basso Született: 1977. november 26., Gallarete Magassága/testsúlya: 182 cm/70 kg Beceneve: Rettegett Iván Csapatai: Riso Scotti (1999), Amica Chips-Tacconi Sport (2000), Fássá Bartolo (2001- 2003), Team CSC (2004- 2006), Discovery Channel (2007), Liquigas (2008- 2014), Tinkoff-Saxo (2015) Legnagyobb sikerei: 2* Giro d’ltalia-győztes (2006,2010), a Tour de France 25 éven aluliak versenyének győztese (2002), Giro dell’Emilia-győztes (2004), Dán körverseny-győztes (2005), Critérium International-győztes (2006), Giro del Trentinogyőztes (2009), Giro di Padania-győztes (2011), Japan Cup-győztes (2012) A multisport Eb az olimpiát idézte, és nagy tehetségeket hozott a felszínre Dübörgött az ifjúság a kontinensen Rasovszky Kristóf is Glasgow-ban robbant be Fotó: MTI MULTISPORT Lehettek fenntartásaink, hogy vajon mi sül ki a nem túl nagy fantáziával „Európa-bajnokságok” néven Glasgow-ban és Berlinben öszszehozott multisport Eb-bői, utólag viszont leszögezhetjük: elsőnek nem volt rossz. Mindezt az olimpiai hangulat érzése és jó néhány szenzációszámba menő magyar siker is mondatja velünk, de az egymilliárd fős televíziós nézettség is önmagáért beszél. Vasárnap este a glasgow-i George Square-en Rocco Cattaneo, az Európai Kerékpáros Szövetség svájci elnöke az oroszoknak adta át azt a 22 karátos aranyból készült talapzatú, 65 centis, 10,5 kilós trófeát, amely az éremtábla első helyezettjének dukált. A skót városban a vizes sportokban (úszás, műúszás, műugrás, nyílt vízi úszás), a kerékpársportban (országúti, pálya-, hegyikerékpár, BMX), Éremtáblázat 1. Oroszország 31 19 16 2. Nagy-Britannia 26 26 22 3. Olaszország 15 17 28 4. Hollandia 15 15 13 5. Németország 13 17 23 (...) 10. Magyarország 7 4 4 tornában, evezésben, triatlonban és golfban, Berlinben pedig atlétikában rendeztek Európa-bajnokságot. Azzal, hogy több kontinenstornát közös ernyő alá tereltek - az érmesek szimbolikusan egységes elülső oldalú medálokat kaptak -, a cél anagyobb televíziós nézettség elérése, ebből fakadóan pedig a szponzori bevételek növelése volt, s az első adatok meggyőzőek: a multisport Eb az öszszefésült versenyprogramokkal 1,03 milliárdos nézettséget generált. Jól kitalálták: amikor Glasgow-ban véget értek az úszódöntők, a berlini Olimpiai stadionban nagyjából akkor kezdődött az atlétikai Eb esti műsora. S amíg a maratoni futás vagy a nyílt vízi úszók 25 km-es versenye - utóbbi több mint ötórás program - külön-külön nem szögez mindenkit végig a képernyő elé, ha ide-oda kapcsolnak a stúdióból, mindjárt színesebb a program. No persze bennünket a nyílt vízi úszók leghosszabb versenye önmagában is lekötött volna, hiszen a 21 éves Rasovszky Kristóf végig az élbolyban tempózott, és meg is nyerte a számot. Korábban győzött 5 km-en, míg az olimpiai távon, 10 km-en vezető pozícióban csak a rossz benyúlása miatt veszítette el az aranyat, s lett ezüstérmes. A Loch Lomond 17 fokos vizében tokiói aranyesélyesünk született! A Tollcross Park medencéjében győzött Milák Kristóf (200 m pillangó), Verrasztó Dávid (400 m vegyes), Hosszú Katinka (200 m vegyes) és Kapás Boglárka (200 m pillangó), második lett Kenderesi Tamás (200 m pillangó), valamit kétszer Késely Ajna (400 és 800 méter gyors), aki egy bronzot is begyűjtött (1500 m gyors), s még Burián Katalin lett bronzérmes (200 m hát). A 18 éves Miláknak 200-on lassan már csak Michael Phelps világcsúcsa az ellenfele, a 16 éves pici lány, Késely is berobbant a nagyok közé, Hosszú pedig a hányattatásai után megmutatta, mégsem szabad leírni. Az olimpiai hangulatot idézte, hogy a különböző sportágak versenyei között lehetett ingázni, az aznapi úszódöntők előtt a Hydro arénában a torna-Eb-n a női ugrás fináléja is belefért a szurkolók programjába. S ez számunkra nem elhanyagolható körülmény volt. A18 éves Dévai Boglárka a tavalyi, kolozsvári Eb-n már harmadik lett a szeren, de akkor nem kapott különösebben nagy figyelmet, most viszont annál inkább, hiszen személyében húsz év után lett újra Európa-bajnoka a magyar női tornának. A férfiak sem jöttek haza dobogós helyezés nélkül, Vecsernyés Dávid bronza nyújtón kellemes meglepetés. Az atlétikai-Eb-n pedig Halász Bence vágta ki a rezet (és a kalapácsot), aki 21 évesen lett bronzérmes egy olyan dobószámban, ahol nem a tinédzserkorból éppen csak kinőttek viszik a prímet. S a 11 napos sportfesztiválon egyébként is dübörgött az ifjúság. Berlinben a csattanót a 18 éves svéd Armand Duplantis szolgáltatta, aki az égbe ugrott, 605 centivel nyerte meg a rúdugrást, míg előtte Glasgow-ban úszásban megdőlt két világcsúcs: férfi 100 méter mellen a 23 éves, már olimpiai bajnok brit Adam Peaty, férfi 50 méter háton a 18 éves orosz Kliment Kolesznyikov írta át az örökranglistát. Nem lehetett nem értesülni arról, mi is zajlott Glasgow-ban és Berlinben. Fábik Tibor Tragédia és komédia Ökrös Csaba jegyzet@mediaworks.hu A sportesemények egyik közismert igazsága, hogy a meccs a lefújásig tart. Persze van, ahol nem a játékidő a mérvadó, de azt általában tisztázni szokták jó előre, hogy mettől meddig tart az erőpróba. Ez sok félreértéstől kíméli meg a küzdő feleket, és segít eligazodni a szurkolóknak is. Például az 5000 méteres síkfutás egyik titka, hogy a 400 méteres páLyán tizenkét és fél kört kell futni ahhoz, hogy célba érjen az ember. Amikor atlétának áll valaki, ezt a titkot meg szokták osztani vele, hogy verseny közben ne kelljen szorzással-osztással terhelnie magát állóképessége rovására. A vasárnap véget ért berlini Európa-bajnokság 5000-es női döntőjében az izraeli Salpeter nagyszerű versenyzéssel második lett 4600 méteren. Gondolta, aznap addig tart a futóverseny. Némi meglepetésére mindenki más tovább futott, így Salpeter is teljesítette az utolsó kört is, de a dobogós helyekről lecsúszott. Meglehetősen szomorúan hasalt le az atlétikai stadion gyepére, és alighanem elgondolkodott azon, hogy miért nem jutott el vélelmezett célba érése pillanatában a tudatáig, hogy az utolsó kört jelző csengetés bizony rá is vonatkozik. Salpeter minidrámája később hozott még egy fordulatot, ugyanis kizárták, mert a rajt utáni pillanatokban néhány lépés erejéig elhagyta a pályát. Szegényke a 10 000 méter Európa-bajnokaként így két rövidítési kísérlettel is beírta magát az atlétika idei évkönyvébe. A szerencsétlen tévedőket persze nem vehetjük egy kalap alá azokkal, akik elbizakodottságuk miatt kerülnek megalázó helyzetbe. Amikor a magabiztosság önhittséggé alakul, amikor a fair play szellemét távolra űzi magától a sportoló, magára vessen, ha felsül. A magukat túl korán győztesnek elkönyvelők egyik nagy tragédiája, hogy drámájuk egyben komédia is. Számos alkalommal láthattunk már olyan versenyzőt, aki olyannyira bizonyos volt győzelmében, hogy már a cél előtt ünnepelte magát, míg legnagyobb álmélkodására meg nem előzték igyekvő üldözői. A pofára esés klasszikus esetei ezek. Nem csoda, hogy egykor a Chaplin-filmeknek akkora sikere volt, hiszen a néző olyan, hogy képes egyszerre sajnálni a bukott hőst, és nevetni is rajta balfékségéért. Minél nagyobb nagyarcúskodás előzi meg a blamázst, annál kéjesebb a kívülálló szemlélő (káröröme. A néző szinte transzba esik, ha fölényes győzelmet láthat, ennél csak a nagy előny elbukását képes jobban szeretni. Nem csoda. A szurkolót ugyanis a sikernél csak a kudarc élteti jobban. * i
