Tolnai Népújság, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)

2018-08-15 / 189. szám

12. MEGYEI KÖRKÉP 2018. AUGUSZTUS 15., SZERDA Kevés ma a verseny, pedig a fiatalokat versenyeztetni kellene Évi 20-25 ezer kilométert teker az 54 éves bringás Balázs Tibor és hipermodern időfutam kerékpárja. A gyorsaságon sok múlik Fotó: Nlártonfai Dénes Valami megmozdult, jönnek föl a fiatal tehetségek: Peák, Pelikán Harmincöt jegyzőkönyv készült a megyében a parlagfűről TOLNA MEGYE Már jelentkeznek a parlagfű okozta tünetek az allergiásoknál. A megye mező­gazdászai folyamatosan ellen­őrzik a helyszíneket, a hatósá­gi felderítések július elsejével kezdődtek. A megyei kormány­­hivatal sajtóosztályától kapott tájékoztató szerint, közel har­minchatezer hektár nagyságú mezőgazdasági területet ellen­őriztek eddig. Ez a megye teljes termőterületének közel a tizen­öt százaléka. Az ellenőrzések során meg­állapították, hogy a parlagfű jelenlegi fejlettségi foka las­san eléri a virágzó állapotot. A már learatott gabonatáblák ez alól kivételnek számítanak, a tarlókon ugyanis ezután vár­ható a parlagfű tömeges meg­jelenése. A beszámolók alap­ján az tapasztalható, hogy az ellenőrzött területeken a gaz­dák a szükséges tarlókezelé­sek, tarlóhántások elvégzését Kényszerkaszálás­­ra, bírságra eddig nem került sor megkezdték és többségében be is fejezték a megyében. A nem kezelt tarlókon azonban je­lentős gyomosodás figyelhető meg. Az utak szélén, a le nem kaszált területeken a növények virágbimbós vagy virágzó álla­potban vannak. Augusztus 10-ig a helyszíni ellenőrzések során harminc­öt jegyzőkönyv készült a fertő­zött területekről, majd további intézkedés miatt a jegyzőköny­veket átadták a növény- és ta­lajvédelmi hatóság munkatár­sainak. Folyamatosan küldik ki a közérdekű védekezés el­rendeléséről szóló határozato­kat, melyek hatására legtöbb­ször a fertőzött területek tulaj­donosai, kezelői el is végzik a parlagfű mentesítését, tájékoz­tatták lapunkat a kormányhi­vatal munkatársai. Az idén még nem kellett el­rendelni külsős vállalkozó ál­tal végzendő kényszerkaszá­lást, és bírságot sem szabtak ki. Az ellenőrzés egyébként az idei esztendőben is a vegetáció végéig, vagyis az első fagyokig tart majd. M. I. Későn, csak 32 évesen kez­dett el komolyabban foglal­kozni a kerékpársporttal, de remek sikereket ért el hazai és nemzetközi verse­nyeken is Balázs Tibor. Az 54 éves bringás évi 20-25 ezer kilométert teker. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Balázs Tibor test­építéssel kezdett, karrierjét azonban egy csúnya könyök­sérülés derékba törte.- Felszedtem néhány ki­lót, nem éreztem magam jól. 1996-ban kezdtem el bicikliz­ni, az első kerékpárom egy alumíniumvázas volt - mond­ta Balázs Tibor. - Először csak kis távokat, 30-50 kilométe­reket mentem - átlagos ama­tőr szint -, majd egyre jobban megtetszett, és elkezdtem hosszabbakat tekerni.- 1998-ban Pécsett indul­tam az első versenyemen, ami nem sikerült jól. „Lábon” men­tem le, a viadalon hamar lemarad­tam, végül Schnei­der Konrádék hoz­tak haza autóval. A kerékpározás rejtelmeibe ő ve­zetett be: a felké­szülésben, edzésmódszerek­ben segített, a megmérette­téseken taktikai tanácsokat adott. Útmutatásait megfo­gadva kezdtem el célirányo­san edzeni. Két évre rá már az első ko­molyabb versenyét nyerte a Hungaroringen.- Mindig az első győzelem megszerzése a legnehezebb, utána már jönnek a sikerek - tette hozzá a szekszárdi sportoló. - 2001-ben Pécs-ku­­pát nyertem, de meghatáro­zó emlék, hogy részt vettem a Gemenc Nagydíj kísérő fu­tamain. A kritériumverseny­ben indultam felnőttben is, legjobb szekszárdiként a 11. helyen végeztem. Az auszt­riai St. Johannban lebonyolí­tott szenior világbajnokságon 40. lettem. Volt profi verseny­zők is indultak, 110 kilomé­tert kellett tekerni, 900 mé­ter volt a szintkülönbség, és 42,5 kilométer per órás átlag­­sebességet mentünk. Az 54 éves bringás évi 20-25 ezer kilométert te­ker, de mint mondja, nem a megtett táv a lényeg, ha­nem hogy a versenyeken le­gyen gyors. Mindig az abszo­lút eredménylistát nézi, a fia­talokhoz képest milyen ered­ményt ért el. Mivel a bringa technikai sport, nem mind­egy milyen géppel versenyez, egy komolyabb egészen más feelinget ad. Hat drótszamara közül mindegyik World Tour szintű. A váz karbonból, az alkatrészek titán ötvözetből készülnek, 8-8,5 kilogramm a súlyuk. (Az országúti ke­rékpárok nem lehetnek köny­­nyebbek 6,8 kilónál.) Ezek a bringák megbízhatóak, min­den tökéletesen működik rajtuk, állítani, javítani nem kell őket. Ti­bor ironikusan megjegyzi, klasz­­szisokkal jobbak mint ő, szereplé­sét nem foghatja arra, hogy miat­tuk ment rosszul. A sportág egyik meghatározója a sebes­ség, a gyorsaság, ezen múlik minden, na meg persze a ki­tartáson. A szekszárdi spor­toló szerencsésnek mondhat­ja magát, testépítő előéleté­nek, a száz kilókkal végrehaj­tott guggolásoknak köszön­hetően neki a gyorsaságával az erőpróbák végén soha nem volt gondja, a hegyi szakaszo­kon pedig megbújt a grupet­­tókban. Azzal tisztában van, hogy nem a jövő embere, éppen ezért a Szekszárdi Szabad­idős Kerékpáros Egyesület­ben (SZSZKE) a fiataloknak sokat segít, motiválja őket. Azt mondja, ha valamelyikőjük jó eredményt ér el, olyan élmény, mintha ő nyert volna. Jó látni, ahogy évről évre sokat fejlőd­nek. Szerinte tehetségekben az SZSZKE-ben nincs hiány, példaként Schneider Sebes­tyént említi, aki U19-es válo­gatott. A Fábián testvérek, Za­lán és Csongor pedig serdü­lő korosztályban mutatja meg oroszlánkörmeit. Problémá­nak látja, hogy alig rendez­nek versenyeket. Régen ren­geteg többnapos megmérette­tés volt, ezek megszűntek. Pe­dig a fiatalokat versenyeztetni kell, most külföldre utaznak, ha „éles” körülmények között akarják kipróbálni magukat. Balázs Tibor úgy látja, mintha valami megmozdult volna a ha­zai kerékpársportban. Ennek egyik jele, hogy Bodrogi László és Szeghalmi Bálint után újra magyar versenyzőt láthatunk a világ legjobb versenyein rajt­hoz állni. A Quick-Step Floors csapata a közelmúltban jelen­tette be, hogy két újonc kap ná­luk stagieri státuszt. Egyikő­jük a Tipográfia TE kerekese, Peák Barnabás, aki gyakorno­ki státuszban versenyezhet a legmagasabb ligában szerep­lő World Tour-csapat színeiben. Ez azt jelenti, hogy szerződést még nem kap, de bizonyíthat­ja, hogy a következő szezonban ott a helye a World Tour me­zőnyben. Hazánk egyik legjobb országúti kerékpárosa Pelikán János. A My Bike-Stevens versenyzőjét május végén láthattuk jól sze­repelni a 44. Gemenc Nagydíj prológján, őt Tibor szorgalmas­nak, jó bringásnak tartja. Meghatározó a sebesség, a gyorsaság, na meg per­sze a kitartás A Vilmos körte hosszú távon nem tárolható, azt inkább frissen történő fogyasztásra ajánlják A körtefajták is előbb érnek a nagy melegben TOLNA MEGYE-MAGYARORSZÁG Tolna megyében a gyümölcsö­sök közül az alma szerepel az első helyen, ezt követi a kajszi termőterülete, és a sor közepén szerepel a körte. A legtöbb kert­ben van belőle néhány fa, de je­lentősebb - több hektáros - ül­tetvénnyel csupán néhány ter­melő büszkélkedhet. Az idén - hasonlóan számos más gyü­mölcshöz - hamarabb érik a Vilmos körte, már augusztus elején megkezdték az általában augusztus közepén-végén érő fajta szedését. Az előzetes ada­tok alapján idén a megszokott­nál 15 százalékkal több, 38 ezer tonnányi lehet a termés körté­ből, a minőség jónak ígérkezik - derül ki a Nemzeti Agrárgaz­dasági Kamara körképéből. E fajtákra jellemző, hogy hosszú idejű tárolásra nem al­kalmasak, friss fogyasztásra vi­szont kedveltek, keresettek a pi­acon. A körteültetvények nagy részében elsősorban az őszi faj­tákat találjuk meg, tehát a gaz­daságilag jelentős körtefajták zömét ősszel takarítják be. Körtéből az éves termés­­mennyiség kiugró évben elér­heti akár a 40 ezer tonnát, sok éves átlagban azonban inkább 33 ezer tonna körüli volt az utóbbi évtizedben. Magyaror­szágon az Alpokalja, a Bodrog-Az átlagosnál bőségesebb termés ígérkezik körtéből ebben az évben Fotó: MW-archívum köz és Szatmár a három nagy körtetermő táj, ezeken a főként ártéri területeken ugyanis több az eső, illetve kevésbé jellemző a légköri aszály. Az Európai Unióban egyéb­ként Olaszország, Belgium, Spanyolország és Hollandia a legjelentősebb körteterme­lő, ezen országok önmaguk­ban a magyar termésmennyi­ség tíz-hússzorosát produkál­ják. A területalapú támoga­tások igénylése alapján 2017- ben 2342 hektár, 2018-ban pedig 2269 hektár körteültet­vény volt hazánkban, ebből Tolna megyében csupán nyolc hektár. NI. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom