Tolnai Népújság, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)

2018-08-11 / 186. szám

12 INTERJÚ 2018. AUGUSZTUS 11., SZOMBAT Mága Zoltán hegedűművész augusztus 21-én ünnepi koncertet ad a bazilikánál A virtuóznak, ha másokért szól, áldott a zenéje „A koncerten boldogságot tudok adni zenémmel a pompa és dicsfény nélkül élőknek is" Fotó: MTI Imaházat épít, több ezer gye­rek iskolakezdését segíti és egy daganatos betegségben szenvedő kajakos gyógyulását teszi lehetővé - mindezt egy szál hegedűvel. Mága Zoltán augusztus 21-i hangversenye a nemzeti ünnep kiemelkedő pillanata s egyben tanúság­tétel lesz a Kárpát-medence magyarságának jövőjébe és a zene erejébe vetett hitről. A művészt a koncert meglepe­téseiről, az előadó felelőssé­géről, emberségről, magyar­ságról, cigányságról, keresz­ténységről, valamint a jóté­konyság lélektanáról kérdez­tük. Azt is elárulta, mi az, amit ő kap a közönségétől. Király Eszter szerkesztoseg@mediaworks.hu- Talán vannak, akik azt gon­dolják: a jótékonykodás és a ko­molyzene úri huncutság, Ön azon­ban sokadjára juttatja el a leg­szélesebb körbe mind a segítsé­get, mind a klasszikus és populá­ris dallamokat Mik azok a - nem csak zenei - elemek, amikkel ilyen tömegesen meg lehet moz­gatni jómódút és szerényebb sor­ban élőt, segítségre szorulót és támogatót, anyaországit és hatá­ron túlit zenekedvelőt és laikust egyaránt?- Tapasztalataim szerint nem­csak zeneszerető, hanem ze­neértő is a magyar közönség. A zene egy olyan világnyelv, amit a föld bármely részén bármely nemzet tagja egyfor­mán megért. Ha Vivaldi, Bach, Sarasate, Liszt Ferenc, Bartók Béla műveit játszom, ugyanazt az örömöt, mosolyt látom az em­berek arcán erdélyi, vajdasági, vagy kis magyar falvakban és városokban, vagy akár a buda­pesti újévi koncertemen, mint Ázsiában, Amerikában. Mindig örömmel fogadják a klasszikus' zenét, de koncertjeim műsorát, legyen az bárhol, mindig úgy ál­lítom össze, hogy minden kor­osztály megtalálhassa a hozzá és zenei ízléséhez legközelebb álló muzsikát. így az ismertebb klasszikus és virtuóz művek mellett helyet kap a könnyűze­ne, népzene és a cigányzene is egyaránt. Koncertjeimen a kö­zönség soraiban kisgyermekek, tizenévesek is ülnek szüleikkel, de a 98 éves nénik és bácsik is jól érzik magukat, lelkesen tap­solnak. Jó érzés, hogy egyforma az öröm mindannyiuk arcán.- Más hozzáállással áll színpad­ra az, aki karitatív cselekvésből zenél, mint az, akit művészi célok hajtanak?- Az előadóművészet a zene iránti alázat. Tisztelet a szer­ző és a közönség felé egyaránt. Nem lehet felkészületlenül szín­padra állni soha. Ugyanúgy kell előadni egy művet egy több ezer fős szabadtéri jótékonysági kon­certen, mint a New York-i Car­negie Hallban. Minden koncert és fellépés fontos, és ugyanazt kell nyújtani, ugyanúgy kell tel­jesíteni, hiszen a közönség azért jön el, mert hallani és látni sze­retne. A világ legnagyobb és leg­rangosabb színpadain is játszot­tam már, többek között Los An­gelesben a Walt Disney Concert Hallban, a New York-i Carne­gie Hallban, a Szöuli Operaház­ban, a Torontói Zeneakadémián, Hollywoodban, a Dolby Theatre­­ben, ahonnan az Oscar-díjak át­adását élőben közvetítik, a Pe­kingi Központi Zeneakadé­mián, a Párizsi Zeneakadémián, a lipcsei Gewandhausban, Bécs­­ben, a Wiener Konzerthausban vagy a világ egyik legrangosabb koncerttermének számító bécsi Musikvereinben. Ezeken a he­lyeken színpadra lépni nem­csak rang, hanem felelősség is. Ott országunk nevében is helyt kell állni, és nem csak a zené­­szi képességet kell bizonyítani, ráadásul úgy, hogy nincs tech­nikai hangosítás, mindössze színpadi térmikrofon, és a kö­zönség tagjai kifinomult hallá­sú, komolyzenei koncertre járó emberek.- Ön a jellegzetes crossover mű­vészetének és repertoárjának kö­szönhetően széles palettáról vá­logathat. Hogyan formálja a kon­certprogramot az, hogy jótékony­­sági, egyben a nemzeti ünne­pünk előtt tisztelgő s vallási kör­nyezetben, templomokban ren­dezett hangversenyre készül? Mi­lyen darabok kapnak nagyobb te­ret ilyenkor?- A Szent István téren tartan­dó koncertem ünnepi díszelő­adás lesz, ezért sokkal nagyobb teret kap majd a komolyzene, az opera, az egyházi zene. A meg­hívott művészek: Komlósi Il­dikó Kossuth-díjas operaéne­kes, Sümegi Eszter Kossuth-dí­jas operaénekes, a Magyar Ál­lami Operaház érdemes és ki­váló művésze, Bonnyai Apolka zongoraművész, Georgina von Benza operaénekes, Kiss B. Atil­la Kossuth-díjas és Liszt Ferenc­díjas operaénekes, Szakcsi La­katos Béla, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-dí­jas és Liszt Ferenc-díjas zongo­raművész, Hegedűs Endre Kos­suth-díjas és Liszt Ferenc-dí­jas zongoraművész. De mivel ez egy nemzeti ünnep, és a ma­gyar nemzet, a magyar zenei kultúra szerves része a népzene is, így a cigányzene, a népdal és a néptánc is szerepet kap majd. A díszelőadásra éppen ezért kértem fel az újévi koncerte­men nagy sikerrel szerepelt Csillagszemű Táncegyüttest, és a több mint száz fős erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai és magyarországi gyermekek­ből álló kórus is közreműködik majd. Azt ígérem mindenkinek, aki eljön a koncertre, hogy hal­lani fog olyan műveket, amelyek elnyerik tetszésüket, és megelé­gedéssel, lelki feltöltődéssel tér­nek majd haza.- Számíthat-e meglepetésre a kö­zönség? Megszellőztetne ebből egy kicsit?- Minden koncertemen van­nak meglepetések a fellépők és a zeneválasztás szempontjából is. Azt javasolom, aki kíváncsi erre, az jöjjön el a koncertre.- Kevés zenésznek adatik meg a lehetőség, hogy ekkora tömeg előtt játszhasson. Együtt jár-e ez­zel a kiváltsággal a „közönségne­velés” vagy az „ízlésformálás” fe­lelőssége?- Zenészként egyrészt a ma­gyar zenei kultúra népszerű­sítése is a feladatom. Egyfajta kulturális nagykövetként kép­viselem a nemzetemet bárhol a világban, hiszen nemcsak sa­ját magamat, hanem egy orszá­got is reprezentálok. Az, hogy a koncertjeim többségében a klasszikus zene nagyobb teret kap, nem „ízlésformálás”, ahogy ön fogalmaz, hanem az ünnepi emelkedettség érzését, egy-egy esemény méltóságát és fontos­ságát hangsúlyozza.- Korábbi jótékonysági koncert­sorozatának bevételéből gyer­mekkórházakat támogatott, rá­szoruló kárpátaljai gyerekeknek, hátrányos helyzetű és tehetsé­ges fiataloknak, árvíz- és vörös­­iszap-károsultaknak is nyújtott segítséget. A mostani díszkon­cert bevételével a nagydobronyi leégett imaház újjáépítésén túl Tóth Róbert válogatott kajakos rákból való gyógyulásához járul hozzá. Ön hogyan dönti el, hogy kinek segít?- Mindig ott próbálok segíte­ni, ahol szükség van, de a kari­tatív misszió elsőként és legfő­képp a jövőnek szól. Nemcsak reményt, hanem konkrét segít­séget szeretnék nyújtani em­bertársaimnak, közösségek­nek minden egyes karitatív cé­lú koncertemmel. A100 templo­mi jótékonysági koncertsoroza­tom ünnepi díszelőadásával, a teljes Kárpát-medencei magyar­ság melletti szolidaritás, az erő­szak és a rasszizmus elleni kiál­lás bizonyítékaként a kárpátal­jai Nagydobronyban felgyújtott református imaház és óvoda tel­jes felújítását szeretném segíte­ni, hogy a magyar közösségnek évtizedeken, generációkon át segíthessük a hitéletét és gazda­gíthassuk a kisgyermekek tudá­sát. Szolidárisnak kell lennünk honfitársainkkal, segítenünk kell őket, mert generációkon át őrzik nyelvünket, kultúránkat, és ha ezért bántódás, sérelem éri őket, akkor az itt, az anyaor­szágban mindannyiunkat egy­formán érint. Szintén a jövőt se­gítve ezer magyarországi hátrá­nyos helyzetű iskolás gyermek­nek szeretnénk iskolatáskát és tanszereket adni most, az iskola­­kezdés előtt, ahogy azt már több éve teszem. Mert vallom: csak a tudás elsajátítása, a tanulás ad kitörési lehetőséget, és az okta­tás vezet a valós társadalmi in­tegrációhoz. Ha valaki nem ta­nul, nem fogja tudni megvalósí­tani álmát, nem tud egy kiszá­mítható, biztos jövőt építeni. Hi­szem, hogy jótékony cselekede­teink akár életet is menthetnek, ezért jótékonysági koncertünk bevételéből jó szívvel járulok hozzá Tóth Róbert ifjúsági Euró­­pa-bajnok és többszörös magyar bajnok kajakozó életmentő kül­földi orvosi gyógykezeléséhez annak reményében, hogy a da­ganatos betegséggel küzdő ki­váló sportolónknak hamarosan mindannyian együtt szurkolha­tunk világversenyeken. Ne fe­ledjük, a 2018-as esztendő a magyar kormány döntése értel­mében a családok éve, és meg­tiszteltetéssel, büszkén csatla­koztam az újévi koncertemmel ehhez a kezdeményezéshez, mert mindig is azt hangoztat­tam, gyermekeink a jövő legna­gyobb befektetései. A mi felelős­ségünk, hogy mit örökítünk szá­mukra, és a családi nevelés ha­tározza majd meg az emberi jel­lemüket. A gyermekek gyógyu­lását, tanulását, a tehetségek fej­lesztését a jövőben is kiemelten fogom segíteni.- Mind művészetében, mind jóté­konysági tevékenységében kitű­nik, hogy különös figyelmet szen­tel nemzetének, s önt a világ bár­mely színpadára elkíséri büszkén vállalt cigány identitása és ke­resztény hite is - Ferenc pápa ál­dásával egyetemben. Mit jelent az ön számára magyarnak, romá­nak és kereszténynek lenni?- Engem nem úgy neveltek a szüleim, hogy azt nézzem, ki a cigány és ki nem. Ennek szel­lemében nevelem én is a gyer­mekeimet. Számomra nincs ci­gány meg magyar. Ember van, meg gazember. Legalábbis én ezt vallom. Amikor felmegyek a színpadra, attól kezdve szer­te a világban, bárhol játszom, én magyar ember vagyok. Ma­gyar emberként képviselem ha­zámat, a kultúrát és népszerűsí­tem országunkat, amelyhez kö­tődöm és ragaszkodom. Termé­szetesen azzal tisztában vagyok, hogy pályám, életutam a cigány társadalomnak is pozitív üzenet. Az, hogy a Pécsi Tudományegye­tem művészeti karán mesterdip­lomát szereztem, vagy hogy köz­életi szerepvállalásaimmal fon­tos dolgok, értékek mellett ál­lok ki, vagy ha bármit is teszek az országban, az mindig ad egy pluszpontot a romaságnak is. Igaz, vannak, akik annak örül­nének, ha a cigányok ott ma­radnának, ahol vannak. A nyo­morban, a küátástalanságban, a megbélyegzettségben. De úgy látom, a kormány másképp gon­dolkozik, gátat szab ennek. Most valóban van akarat és kezdemé­nyezés, és az eredmények azt mutatják, komoly fordulat tör­tént, amely az egész társadalom javára válik. Olyan társadalmat kell építenünk, ahol az emberi érték és a teljesítmény számít, nem bőrszín vagy társadalmi hovatartozás alapján szelektál­nak. A keresztény szellemiség is ezt diktálja. Szüléink, tanáraink is ennek szellemében neveltek, készítettek fel minket az életre. Hit, remény és szeretet. Ez a há­rom dolog a legfontosabb a vilá­gon. Higgyünk magunkban, és a jó elnyeri jutalmát. Egyszerű művészemberként, hithű római katolikusként próbálom élni éle­tem, segíteni embertársaimat, ismertté tenni országomat, elfo­gadtatni népemet és küzdeni a romákkal szembeni előítéletek, sztereotípiák lebontásáért. Egy szegény családból felnevelkedve saját erőmből és akaratomból, Is­ten segítéségével értem el min­dent, de úgy hiszem, minden embernek szüksége van lelki megerősítésre, hogy tovább foly­tassa az emberiség javát szolgá­ló munkáját. Ezt a megerősítést kapom a közönségemtől, amiért hálás vagyok.- Felsorolni is nehéz volna, hogy mennyi módon és mennyi ember­nek tudott ön adni a jótékonysá­gi missziói, hangversenysoroza­tai révén. Kérem, mondja el, mi az, amit ön kapott e koncertek során!- Mérhetetlen szeretetet, amely erőt ad művészi és kari­tatív misszióim folytatásához. Az elmúlt két évtizedben a föld öt kontinensén, több mint száz országban volt már lehetőségem fellépni állami vezetők, kirá­lyok, hercegek, közéleti szerep­lők, világhírű művészek előtt és azok társaságában. De számom­ra ennél mindig nagyobb kihí­vás volt, ha az egyszerű, hétköz­napi emberek előtt, saját közös­ségükben léphettem fel. Azért, mert tudtam, a dicsfény és pom­pa nélkül élő emberek életébe a zeném által hozott másfél-két órányi boldogság évekig, évtize­dekig nyomot hagy, vagy akár egész életükre is kihatással le­het. Számomra erőt ad az év­tizedeken át tartó, becsületes munkában megrepedezett ke­zek szorítása, a megfáradt, rán­cos arcok mosolygása, a kisgyer­mekek igaz és felhőtlen kacaja. Hiszem, hogy Isten a szívünk­ben lakozik, és közelségét érez­zük ezekben a meghitt, feleme­lő pillanatokban, és ennek szel­lemében hétköznapi életünk is jobbra fordulhat az egyre gyor­suló, fejlődő és globalizálódó vi­lágban. A 100 templomi kon­certsorozatom Magyarország kis- és nagyvárosaiban, falvai­ban különböző felekezetű temp­lomaiban, zsinagógáiban vallási hovatartozás nélkül egybegyűjti az embereket, és a zene jótékony hatására megnyíltak a sokszor fagyosnak és kőkeménynek vélt szívek és lelkek. Hidak épültek társadalmi csoportok, települé­sek, ember és emberek között, és az így kötött társadalmi béke, szolidaritás ezeken a települé­seken tartósnak bizonyul. XVI. Benedek és Ferenc pápa szemé­lyes apostoü áldásával, megerő­södött hittel tovább folytatom önkéntes küldetésemet, hogy ezzel az emberiség és a magyar nép javát szolgáljam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom