Tolnai Népújság, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)
2018-08-01 / 177. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2018. AUGUSZTUS 1., SZERDA Lényegtelen Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu Sokan okoskodnak a netes fórumokon. Üdítően hatott rám, amikor a nagy megmondások halmazában rátaláltam erre a felhívásra: Mondj magadról hat lényegtelen dolgot! Nem is olyan könnyű! Általában az erősségeinkre koncentrálunk, azokkal villogunk. Aztán kicsit lehangolódtam, amikor az egyik hozzászóló a lényegtelen dolgai közé sorolta azt is, hogy „Nagyon szeretek olvasni.”. Ezek szerint az is ugyanilyen lényegtelen, hogy én meg nagyon szeretek írni. Lényegtelen, semmire se jó dolgokkal töltik a drága időt a toliforgatók. Egyszer megkérdezték Oscar Wilde-tól, hogy mit csinált aznap. A felelet így hangzott: délelőtt ki raktam egy veszszőt az egyik versemben, de délután úgy gondoltam, hogy mégis inkább törlőm. Mennyi minden múlhat a vesszőkön! A „Királynőt megölni...” kezdetű diplomatikus üzenetet mindenki ismeri. Képes Géza kétsorosát talán kevesebben: „Lenni, nemcsak látszani akar igazságosnak./ Lenni nem, csak látszani akar igazságosnak.” A lényegtelen, haszontalan, semmire se jó dolgok gazdagítják a világot. A dalok, a festmények, a hősköltemények, a viccek, de még kertünk virágai is ebbe a nonprofit körbe tartoznak. Kell egy kis flúg ahhoz, hogy valaki örömét lelje a velük való foglalatosságban. A művészek ilyen figurák. Heltai Jenő írja egy helyen, hogy sosem tudott ellenállni, ha valaki olyasvalamire kérte, aminek semmi értelme nem volt. És a sok játékos kis értelmetlenség, értelmes életművé állt össze... A lényegtelen, haszontalan dolgok gazdagítják a világot Több gondozó jut az idősekre BÁTASZÉK Gazdasági kérdésekről határoztak a bátaszéki önkormányzati képviselők a múlt heti, rendkívüli testületi ülésen. Döntés született többek között arról, hogy a Kalász János Városi Sportcsarnokban, ahol felújítások zajlanak, egy modern menynyezetre szerelhető kosárlabdapalánk felhelyezéséhez biztosít 1,4 millió forint támogatást a testület a Bátaszéki Sport Egyesület részére - tájékoztatott dr. Bozsolik Róbert polgármester. A beruházás összességében 3,9 millió forintba kerül, a fennmaradó összeget TAO támogatásból a sportegyesület biztosítja. A helyi gondozási központ kérését támogatva szeptember elsejétől eggyel bővül a házi segítségnyújtás feladatait ellátó gondozónői létszám. Ezzel igyekeznek csökkenteni a dolgozók leterheltségét, egyúttal lehetővé teszik további rászoruló, idős, beteg emberek gondozását. A városvezetők arról is döntöttek, hogy pályázatot nyújt be az önkormányzat rendkívüli szociális támogatásra, helyi közösségi közlekedés támogatására, valamint rendkívüli önkormányzati költségvetési támogatásra is, mondta a polgármester. Forrást biztosítottak a képviselők a Garai utcai parkoló építéséhez kapcsolódóan egy telefonkábel kiváltásához is. A munkálatok várhatóan augusztus végén kezdődnek. Pályázatot nyújtottak be továbbá a helyi közösségi közlekedés támogatására is, illetve jóváhagyták a tanuszoda energetikai korszerűsítésének kommunikációs tervét. M. I. Gazdasági döntéseket hozott a testület a rendkívüli ülésen Kibocsátottak már ötszázezer forintos érmét is Augusztus elseje a forint szünnapja A forintot Károly Róbert vezette be Magyarországon. Aztán átvette a helyét a korona, majd a pengő, és 1946. augusztus 1-től ismét forinttal fizetünk. A mindenki által ismert forgalmi értékeken kívül kibocsát a Magyar Nemzeti Bank szép és értékes emlékvereteket is. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu TOLNA MEGYE Nem kerek évforduló, de mégiscsak egy szülinap: 1946. augusztus 1-jén, hetvenkét éve megérkezett a forint. Az elértéktelenedett pengőt váltotta fel. A régi korok pénzeinek szakértői az éremgyűjtők. A Magyar Éremgyűjtők Egyesületének Tolna Megyei Szervezete 1984 óta működik. Titkáruk, Berta József rengeteg forinttörténeti érdekességgel szolgál. Elmondja, hogy az első esztendő, 1946 pénzei nagyon egyediek voltak. A kétfilléres tombakból, azaz rézötvözetből készült, és még nem volt lyukas. Az egy- és kétforintost az akkoriban igen nagy kincsnek számító alumíniumból gyártották, amelyhez az alapanyagot a Mátravidéki Centrálé Távvezeték huzaljaiból nyerték. Az ötforintos, a legnagyobb fémpénz, ezüstből készült. A háborúból épphogy kilábalt országban mindenből kevés állt rendelkezésre; acélból is. A pénzverde készleteit „önként” felajánlották az újjáépítés során gyorsan összedobott Kossuth hídhoz. S aztán az ötletes pénzverdéi dolgozók a Népligetben maradt, kilőtt tankok tengelyéből készítettek verőtöveket. Papírpénzt csak tízes és százas címletben nyomtak. A zöld papírtízesen Pfeffer Mihály, a Pénzjegynyomda gépmestere mosolygott, míg a kék színű százasra Tőkés Jánosné pénzjegynyomdai dolgozó képmása került. Előbbit Petőfi Sándor, utóbbit Kossuth Lajos szorította ki. Berta József, a Tolna megyei éremgyűjtő egyesület titkára az 1946- os papírpénzekkel Fotó: Józsa Jácint A tízforintosra Pfeffer Mihály pénzjegynyomdai dolgozó arcképe került ... a százasra pedig a szintén ott dolgozó Tőkés Jánosnéé Az elmúlt hatvan esztendő alatt sokat változott a forint. Módosult az érmék anyaga, nagysága, nagyot nőttek a címletek, eltolódott a fém- és papírpénzek határvonala. Sokáig a százas volt a legnagyobb papírpénz, ma a kétszázas is csak apró, fémpénz. A gyűjtők rendszeresen megvásárolják a Magyar Nemzeti Bank által minden évben kiadott forgalmi sorokat, melyek normál- és tükörveretben is készülnek. De igazi csemegének az emlékveretek számítanak. Ezek többsége ezüstből készül, öt- és tízezer forintos címletben, de a kisebb pénzű gyűjtők általában réz-nikkel véretekhez is hozzájuthatnak, kétezer forintért. A módosabbak számára - évente két-három alkalommal - aranypénzeket is kibocsátanak. Ezek között egészen pici, félgrammos is volt már, s az igen komoly értéket képviselők sem ritkák. A közelmúlt csúcstartója a 62,8 grammos, ötszázezer forintos Szent István-arany, ami 2010-ben jelent meg. Tulajdonképpen az emlékveretek is rendes fizetőeszközök, csak nem forognak a hétköznapi életben. Berta József szerint érdekes lenne látni egy áruházban a pénztárosnő arcát, akinek egy fém ötezressel fizetnek. Magyarországon egyébként Károly Róbert vezette be a forintot 1325 körül, s 1892-ig szolgált fizetőeszközül. Aztán a korona vette át a helyét 1926- ig, majd a pengős korszak következett 1946-ig. Az éremgyűjtők, az egyesületi tagok száma mintegy kétezer az országban. Tolna megyében huszonhét tagú a szervezet. Havi gyűléseiket a szekszárdi Babits Mihály Kulturális Központban tartják, tíz alkalommal. Kétszer pedig - júliusban és augusztusban - Bogyiszlón találkoznak, a jelvénymúzeumban. KI vigyázzon az üres lakásra az utazás vagy az egy-két hetes vakáció időszakában? Az otthonunkat is készítsük fel a nyaralásra Az augusztus az egyik legnépszerűbb nyaralási hónap, amikor sok lakást üresen hagynak tulajdonosaik néhány napra vagy egy-két hétre. A biztosítók tapasztalatai szerint nyaralás előtt az emberek nagy része megteszi a szükséges óvintézkedéseket annak érdekében, hogy otthonuk minél nagyobb biztonságban legyen. Egy felmérésből kiderül, a pihenni indulók több mint 80 százaléka áramtalanítja az elektromos készülékeket, a tévét, a mikrohullámú sütőt, az elektromos tűzhelyet, de a hajszárítót és a lámpákat is kihúzzák a konnektorból. Szinte ugyanennyien megkérnek valakit, hogy amíg üresen áll a lakás vagy ház, időnként nézzen rá, minden rendben van-e, illetve sokan arról is gondoskodnak, hogy egy szomszéd vagy barát ürítse ki a postaládát. A szakemberek szerint nem csak az előbbi óvintézkedéseket érdemes megtenni annak érdekében, hogy gondtalanul élvezhessük a pihenést, hanem készítsük fel alaposan otthonunkat is a nyaralásra. Az ablakokat, ajtókat gondosan zárjuk be, húzzuk be a függönyöket. A kerti bú-Ellenőrizzük a garázs gondos bezárását is Fotó: L. P. torokat hordjuk be a teraszról vagy az udvarról, hogy ne tegyen bennük kárt egy esetleges vihar. Áramtalanítsuk a távollétünk alatt nem használt elektromos, tűzveszélyes berendezéseket, kapcsoljuk ki a gázkészülékeket, zárjuk el a gázcsapokat. Ugyanakkor használjuk ki a meglévő otthonvédelmi rendszereket, a kamerákat, riasztókat hagyjuk beélesítve, viszont pont emiatt nem szabad a teljes lakást áramtalanítani. Ha van például időzítőkapcsolónk, amely megtévesztheti a betörőket, azt is helyezzük működésbe. H. Zs. Ne osszuk meg Óvatosan bánjunk a közösségi médiával a nyaralás alatt. Jobb, ha nem osztunk meg információt arról, hogy huzamosabb időre elhagytuk az otthonunkat. Már szinte automatizmus, hogy elutazáskor bejelentkezünk a nyaralás helyszínéről, és folyamatosan töltünk fel képeket a friss élményeinkről, ezzel azonban csak felhívjuk a figyelmet a távollétünkre. A kalandokról készített beszámolót célszerűbb hazaérkezést követően megmutatni a barátoknak és az ismerősöknek.-j v
