Tolnai Népújság, 2018. július (29. évfolyam, 151-173. szám)

2018-07-27 / 173. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2018. JÚLIUS 27., PÉNTEK Besurrant és megevett öt darab csirkeszárnyat SZEKSZÁRD Szabálysértési ér­tékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás vétsége miatt emelt vádat egy negyvenegy éves alsótengelici férfi ellen a Szekszárdi Járási és Nyomo­zó Ügyészség, tájékoztatta la­punkat dr. Kiss Yvette, a Tol­na Megyei Főügyészség sajtó­­szóvivője. A vádlott 2017. szeptemberé­ben Szekszárdon élt hajlékta­lanként, amikor 13-án dél kö­rül egy családi háznál kinyi­totta a csukott, de be nem zárt kertkaput. A bezárt, fából ké­szült bejárati ajtót a vállával nyomva, illetvé a lábával rug­dosva nyitotta ki, és bement a házba. A tulajdonos nem, csak két kiskorú gyermeke volt a házban. A lakás közlekedő he­lyiségében a vádlott meglátta a sértett mobiltelefonját, me­lyet a töltővel együtt ellopott. Ezután a konyhába ment, ahol megevett öt csirkeszárnyat és megivott egy deciliternyi ká­vét. Ekkor betoppant a sértett hat éves kislánya, ezért a vád-Eltette a telefont, aztán enni kezdett a hívatlan vendég lőtt gyorsan lelépett. A férfi a lopással közel hatezer, míg a rongálással további hétezer fo­rint kárt okozott. A büntetlen előéletű, a bűncselekmény el­követését beismerő vádlottal szemben az ügyészség bünte­tővégzéssel, tárgyalás mellő­zésével próbára bocsátás al­kalmazását szorgalmazza a Szekszárdi Járásbíróságnál. A 2018. július 1. napjától ha­tályos új büntetőeljárási tör­vényben szabályozott, büntető­végzés meghozatalára irányu­ló eljárás megnevezés a koráb­bi, „a tárgyalás mellőzése” el­nevezéstől eltérően nem az el­járás formájára, hanem ez­zel az eljárási formával meg­hozott eredményre, a bünte­tővégzésre utal. Olyan írásbe­li eljárásról van szó, amely le­hetővé teszi az egyszerű meg­ítélésű, legfeljebb kis-közepes tárgyi súlyú ügyek gyors be­fejezését. Maga a büntetővég­zés a bűnösséget megállapító ítélettel egyenértékű, ügydön­tő határozat, tette hozzá a saj­tószóvivő. 1.1. Egyedülálló szak a környezetkultúra A PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidék­­fejlesztési Karának legnép­szerűbb képzései az idén is az óvodapedagógus, a taní­tó, valamint a csecsemő- és kisgyereknevelő alapszakok voltak. Pozitív fejleménynek tekinthető emellett, hogy megfelelő létszámú hallga­tót tudtak felvenni például a közösségszervezés, szociá­lis munka és üzleti szakok­tató szakokra is, mondta el prof. dr. Szécsi Gábor dékán. Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@medtaworks.hu SZEKSZÁRD Lényeges változás következett be ebben az év­ben a PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfej­lesztési Karának (KPVK) éle­tében mondta el prof. dr. Szé­csi Gábor dékán. Ennek lénye­ge, hogy a korábban két kar (Illyés Gyula Kar, Felnőttkép­zési és Emberi Erőforrás Fej­lesztési Kar) integrációjából született KPVK-tól a Bölcsé­szettudományi Kar átvette az egykori Felnőttképzési és Em­beri Erőforrás Fejlesztési Kar munkatársait és képzéseit. Ez jelentősen megváltoztatta a szekszárdi képzési portfoli­ót, ami elsősorban azt jelenti, hogy a mesterképzések szin­te átkerültek egy másik kar­ra. A KPVK megmaradt alap­képzési kínálata iránt viszont továbbra is komoly a társadal­mi igény, és ez várható a jövő­ben is. A Kar működését meg­határozó átalakulás miatt öt­venhat fővel kevesebb hallga­tót vettek fel az idén. Ugyan­akkor összességében kedve­zőnek tekinthetők az adatok. Ráadásul a felvételi eljárás so­rán a minőségi szempontok is érvényesülhettek, aminek egyik fontos jele, hogy a fel­vettek átlagpontszámai maga­sabbak voltak a rendeleti mi­nimum pontoknál. A legnépszerűbb képzések az idén is az óvodapedagó­gus, a tanító, valamint a cse­csemő- és kisgyereknevelő alapszakok voltak. Pozitív fej­leménynek tekinthető emel­lett, hogy megfelelő létszámú Dr. Szécsi Gábor dékán fontosnak tartja, hogy a jövőben bővüljön a kar kínálata hallgatót tudtak felvenni pél­dául a közösségszervezés, szo­ciális munka és üzleti szakok­tató szakokra is. A pótfelvéte­li eljárást követően pedig való­színűleg tovább javulnak ezek a mutatók. Az általános felvé­teli eljárást követően kétszáz­harmincöt hallgatót vettek fel a karra, ebből kétszázhúsz fő államilag támogatott, tizen­öt fő önköltséges. Biztató te­hát az a kép, amit az idei fel­vételi eljárás mu­tat, mondta dr. Szé­csi Gábor, hiszen a megmaradt képzé­sek iránti érdeklő­dés a kar jövőjét is pozitívan befolyá­soló folyamat. Na­gyon fontos, hogy a szekszárdi kar életképes, megfelelő jövőkép­pel rendelkező intézményként működjön a továbbiakban is, és ennek egyik pillére a meg­lévő alapképzések létszámá­nak a megtartása, esetleg emelése. A jövő másik pillére pedig, hogy újabb, elsősorban a meglévő alapszakokra épülő mesterképzésekkel bővüljön a kínálat, tett hozzá. A magyar felsőoktatásban különlegesnek tekinthető a KPVK idén is meghirdetett környezetkultúra alapszakja. Ilyen képzés ugyanis jelenleg csak Szekszárdon és egy bu­dapesti egyetemen zajlik az or­szágban. Megfelelő létszámú hallgató­val a szak idén is elindul, de további érdeklődőkre szá­mítanak a pótfelvé­teli eljárás során. A szakon olyan, a környezetkultúra fejlesztésében köz­reműködő szakembereket ké­peznek, akik egyetemi tanul­mányaik során korszerű isme­retekhez jutnak a művészet­közvetítés, a művészeti pro­jektek menedzselése terén is. Megtanulják, hogyan kommu­nikáljanak magyar, vagy uni­ós projektekben ezekről az ér­tékekről és azt is, hogyan lehet befolyásolni a fiatalok gondol­kodását, énképét a művésze­ti oktatással és más képzési programokkal. Olyan kreatív, a mai vizuális kultúra problé­mái iránt nyitott érdeklődőket várnak, akik nem csak tanul­ni fognak, hanem alkotnak is, egyfajta műhelymunkába kap­csolódhatnak be. Együttmű­ködnek a művész-tanárokkal, kiállításokat rendeznek, köz­reműködnek környezet-kul­túra programokban. Megszer­zett tudásukat jól tudják ka­matoztatni a végzést követően tervező-, építő- és design stú­diók munkatársaiként, művé­szeti alapiskolák oktatóiként, vagy művészeti projekteket menedzselő cégek alkalmazot­­taiként, tette hozzá a PTE szek­szárdi, karának dékánja. Kreatív, a mai vizuális kul­túra iránt nyi­tott érdeklő­dőket várnak Méreg okozhatta a macskák pusztulását SZEKSZÁRD Feltehetően mérge­zés okozta több macska pusz­tulását Szekszárdon az Árpád utcában és környékén. Egy ol­vasónk fordult hozzánk azzal, hogy a kedvence rosszul lett, orvoshoz vitte, ám már nem tudtak rajta segíteni. A cicát a Központi Állatkórházban dr. Erős Tibor kezelte, aki elmond­ta, hogy eddig hét macska pusztult el közel azonos tüne­tek kíséretében. A gazdik es­tére szédelgést tapasztaltak a macskáknál, illetve magas láz­zal járt a rendkívül gyors lefo­lyású megbetegedés. A kisál­latok mindegyike huszonnégy órán belül elpusztult. Az okot még keresik, ugyan­is nincs olyan fertőzés, amely ennyire rövid idő alatt végezne az állattal. Valószínűbb a mér­gező anyag elfogyasztása, amit nagy eséllyel bóklászás közben találtak meg a cicák. Az egyik tetemet Budapestre küldték boncolásra, választ annak az eredménye adhat. Ám félő, hogy még további esetek lesz­nek. Dr. Erős Tibor úgy tudja, hogy az egyik gazdi feljelen­tést tesz az ügyben. H. E. Ötven év után újra találkoztak PINCEHELY Ötven esztendő után találkoztak a pincehelyi általános iskola 1968-ban vég­zett diákjai. Mint arról Szele­den Györgyné, egykori diák beszámolt, nagyon várták a találkozást azokkal a volt tár­sakkal, akiket utoljára a balla­gáson láttak. Nagyon megható volt újra látni egymást, a régi iskolában pedig felelevenítet­ték az egykori szép, vagy má­ra már megszépült emlékeket. Sokfelé sodorta a társaságot az élet, hárman közülük pedig már nem élnek. Értük gyer­tyát gyújtottak az emlékezők. A találkozó finom vacsorával folytatódott, majd éjszakába nyúló beszélgetéssel. Az egy­kori pincehelyi iskolások hálá­sak Császár Józsefnénak, aki elindította és meg is szervezte ezt a találkozót, minden részt­vevő nagy örömére. V. M. Tánctáborban ismerkedtek kultúrával, viselettel, környezettel Mély barátságok köttettek A tolnai tanuszoda első nyara zajlik KAKASD Második alkalommal rendeztek tánctábort kakasdi és csíkfalvai táncosok részvé­telével. Az erdélyi falu Kakasd egyik testvértelepülése. Sebestyén Brigitta, a Se­bestyén Ádám Székely Társu­lat vezetője elmondta, vendé­geiknek bemutatták a telepü­lés szomszédságában élő em­berek hagyományait, népvi­seletét. Sióagárdon felkeres­ték a pincesort, megtekin­tették a Hímzésmúzeumot, a Margit-pincét, majd Varga Já­­nosné felöltöztetett egy csík­falvi kislányt sióagárdi vise­letbe. A megyeszékhelyen jár­tak a strand és élményfürdő­ben, ahol a gyerekek nagyon jól érezték magukat. A csoport Pécsre is elutazott: sétáltak a Mecsekben, meglá­togatták az állatkertet, majd a város központjának nevezetességeit tekintették meg. Itt tartózkodásuk alatt a néptáncot Varga János tanítot­ta, a tánchoz a zenét Szemző Angéla és zenekara biztosítot­ta. A nagycsoportos néptánco­sok sárközi táncokat tanultak, a kicsik pedig gyermekjátéko­kat táncoltak nagy örömmel. A táborban volt kézműves fog­lalkozás, gyöngyfűzés, hímzés, rajzolás, festés, rongybabaké­szítés és sok-sok játék. B. L. Határtalan barátságok születtek a táborban Beküldött kép TOLNA A járási tanuszodát de­cemberben avatták Tolnán. Vendégeket a próbaüzem után, februártól fogadott. A létesít­ményben egy nagyobb (25x15 méteres) és egy kisebb (10x6 méteres) medence találha­tó. A nagyobb 1,9 méter mély, partján hat rajtkővel. A kisebb vízmélysége 80 centi. Nagy érdeklődésre az első nyáron persze még nem lehet számítani, hisz a közelben van a már megszokott, bejá­ratott paksi, szekszárdi és dombori strand. De azért már sokan felfedezték és látogat­ják a létesítményt: a nagyma­mánál nyaraló fiatalok, nyug­díjasok és a szomszédos The­­lena Hotelben megszállók is. A Nemzeti Sportközpontok­tól kapott tájékoztatás sze­rint a helyi iskolák a kötelező úszásoktatást már a tanuszo­dában szervezték a vakáció előtti hónapokban, és szep­tembertől ismét várják a tan­kerület oktatási intézményei­be járókat. Mások előtt is nyitva áll a tolnai létesítmény. Két pá­lyát fenntartanak a nagyme­dencében a helyi polgárok­nak, délután négytől pedig az egész uszoda a lakosság és a szabadidős szervezetek ren­delkezésére áll. W. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom