Tolnai Népújság, 2018. július (29. évfolyam, 151-173. szám)
2018-07-26 / 172. szám
2018. JÚLIUS 26., CSÜTÖRTÖK KITEKINTŐ g PROGRAMSOROK) CSÜTÖRTÖK MOZI BÖLCSKE: Egy szent szarvas meggyilkolása (ír-angol misztikus horror), 16,18 óra és 20.03. HATÁRON TÜLI iGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK OLVASÓTÁBORA PAKS-CSERESZNYÉSPUSZTA CSERESZNYÉSKERT ERDEI ISKOLA: a The Subrune zenekar koncertje, 20 óra. PÉNTEK MOZI BÖLCSKE: Hotel Transylvania 3. - Szörnyen rémes vakáció (amerikai animációs vígjáték), 16 óra. Egy szent szarvas meggyilkolása (ír-angol misztikus horror), 18 óra. Ocean's 8 - Az évszázad átverése (amerikai akció-vígjáték), 20.30. HATÁRON TÚLI MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK OLVASÓTÁBORA PAKS DUNA-PART, VÍZISZÍNPAD: Ének hajolj ki ajkamon... - megzenésített versek Balassi-kardos szerzők műveiből Kovács Gábor előadásában, 19 óra. UTCAFESZTIVÁL BÁTASZÉK ÁRPÁD UTCA: reggae ton bemutató, animáció tanítás, szabad tánc, kubai salsa -Rueda de Casino bemutató, bachata bemutató, tanítás 19-22 óráig. KONCERT SIMONTORNYA VÁR UDVAR: Velorex GTI - hetvenes, nyolcvanas évek rockzenéje, 20 óra. TRAFFIPAX 2:00-6:00 61-es főút 71. km 3.-00-5.00 6-os főút 113. km 400-600 6&ÖS főút 53. km 5.00-700 60s főút 132. km 830-1100 Nagykónyi, Nagy u. 4. 8:45-1130 5&ös főút 120. km 900-1200 930-1130 Gvapa, Cecei u. 45/A Dombóvár, Köztársaság u, 27. 10:00-12:00 631-es út 2. km 13.00-1530 6os főút 113. km 13S0-16.-00 56-os főút 5. km 1300-1530 Pofboly, Bajai u, 71 1400-1700 Kapospula, Rákóczi u. 52. 1430-1630 60s főút 100. km 1500-17:30 61-es főút 60. km 16:15-17:15 Bátaszék, Budai u. 86. 16:30-1930 Szekszárd, Rákóczi u. 63. 1700-2000 fros főút 100. km 2000-22:00 63-as út 3. km 2100-2300 Dombóvár, Hunyadi tér 37. VÉRADÁS CSÜTÖRTÖK Simontornya, Művelődési Ház 13.30-16.30 PÉNTEK Bonyhád, Sport Centrum 15.00-17.30 VÍZÁLLÁS A Dunán tegnap reggel 7 órakor: Dunaföldvár-100 cm Paks 28 cm Donibori 52 cm Árvízkapu 422 cm Baja 144 cm A Sió Palánknál 184 cm ELFELEDETT ÉVSZÁZADOK AZ ANGOLSZÁSZ ANGLIA TÖRTÉNETE Kiss Sándor könyvének külső borítója Elfeledett évszázadok A folyamatosság híveinek táborát gyarapító történészek szerint 410-ben, a légiók kivonása után nem szűnt meg a római civilizáció angol földön. Az ebből származó értékeket, a latin írásbeliséget, a keresztény egyházat, a romanizált műveltséget és mindenekelőtt a városokat immár a kelta eredetű többség óvta meg és örökítette tovább. Bárány Attila írja az Európa a korai középkorban című összefoglaló mű idevágó fejezetében: „az a kijelentés sem tűnik túlzásnak, hogy Britannia a Római Birodalom utolsó intakt része: 500-ig a provincia egyetlen része sem kerül barbár kézre, sőt, egyes részek egészen a 7-8. századig megmenekülnek a barbár fennhatóság alól." Hogy ez miért is fontos? Nos, azért, mert ha ez így van, akkor részben választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy miért éppen Anglia lett a világtörténelem sikerországa. Azért hosszú út vezetett ide. Kiss Sándor az Elfeledett évszázadok című, most megjelent könyvében az első lépéseket mutatja be, azt az időszakot, mely az angolszász királyság kialakulásához vezetett. Minta kötetből kiderül, a rómaiak kivonulása után még nyolcvan évvel is egy bizonyos Ambrosius Aurelianus hadakozik a szászokkal, akiket azonban hosszú távon nem sikerült megállítani. Az angolszász Anglia 1066-ig állt fenn és végzetét a francia földről partra szálló normann herceg, Hódító Vilmos okozta. KÖNYVAJÁNLÓ Till Jánosné, különböző települések sváb népviseleteibe öltöztetett babái között A szerző fotója Eredeti anyagokból készített viseletbe öltözteti a babákat Rajong a régi anyagokért, a korabeli varrási technikákért Till Jánosné. Sváb népviseletbe öltöztetett babákat készít. Legutóbb egy pécsi kiállításon mutatta be munkáit. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hhu SZEKSZÁRD Nem baba-, hanem viseletkészítő. A baba csak hordozója a hagyományos viselet kicsinyített másának. Ezt hangsúlyozza Tilt Jánosné, aki mindenhez ért, amit tűvel és cérnával, illetve fonallal szokás végezni. Varr, hímez, köt, horgol. Már hétévesen pacskereket kötött szülőfalujában, Zombán. Pénzügyi területen dolgozott több cégnél. Nyugdíjba 2001-ben ment a MAHIR-től, ahol nemcsak gazdaságis volt, hanem mindennel foglalkozott a hirdetésfelvételtől az elszámolásokig. Akkoriban kedvtelésből nem varrt, csak családi szükségletre, de az a skála is széles volt, a zoknistoppolástól a nagykabát-készítésig tartott. A keresztszemes képek hímzését 2000-ben kezdte, s máig, minden este azzal zárja a napot. Aprólékos alkotások ezek, előfordult már, hogy valamelyiket festménynek nézték egy kiállításon. Akad köztük olyan is, amelyik 450 ezer öltéssel készült, hónapokon át. Na és a viseletbe bújtatott babák. Erről ismerik a legtöbben Tilt Jánosnét. Az egész úgy kezdődött, hogy külföldi útjairól mindig hozott egy-egy jellemző, népviseletes babát. Szépen gyűlt a kollekció, de valami hiányzott közülük: a magyar. S úgy gondolta: akkor azt majd ő megvarrja. Tíz évvel ezelőtt el is kezd-A sváboknál, a legtöbb helyen fekete volt a menyasszonyi ruha te a különböző tájegységekre jellemző viseletek elkészítését kicsiben, de lehetőleg eredeti anyagokból. Padlások kincseit használta fel, elsajátította a régi varrási technikákat, miközben felfejtett, megmentett kisebb-nagyobb darabokat a már foszladozó szövetekből. Bogyiszlón kétszáz éves főkötőt is talált. Két hónapig varrta a mását. A bogyiszlói, sióagárdi, kalocsai, sárközi baba után következett a mözsi. Ekkor döbbent rá, hogy gyökerei alapján ez áll hozzá legközelebb. Azóta csak sváb öltözeteket varr, s azon belül: Tolna megyeieket. A hozzáértő tudja, hogy ez sem egy szűk kör. Hétköznap és vasárnap, a fiatalasszonyok és az öregasszonyok más-más ruhában jártak, s falvanként is jelentős eltérés mutatkozott. Jelenlegi készletét harminc környékbeli falu viseletét hordó, hatvan babája alkotja. A sváboknál, a legtöbb helyen fekete volt a menyasszonyi ruha. Egész életük során vigyáztak rá, nagyobb ünnepekkor felvették, s végül abban temették el őket. Ha valaki valamit szeret, arról lelkesedéssel beszél. Tillné odavan a csodálatos régi anyagokért, a meseszép, százéves csipkékért, a korabeli, mesteri varrási technikákért. Azt mondja: - Úgy fogok meg egy régi darabot, hogy remeg a lelkem. S aki hasonlóan érez, akinek van kötődése ehhez a dologhoz, akit megérint, az az én közönségem. Értő közönség persze a kiállításain is van szép számmal. Áprilisban Pécsen mutatta be munkáit, októberben pedig a szekszárdi Babitsban lesz tárlata, a Mondschein Kórus jubileumi rendezvényéhez kapcsolódóan. A nagymamák receptje szerint készült a házi gyümölcsíz a teveli hagyományőrző rendezvényen Nagy zománcedényekben Totyogott a lekvár TEVtí. Hagyományteremtő szándékkal székely baracklekvárfőző napot tartottak a völgységi településen, amelyre a dombóvári és a vaskúti székely kört is meghívták - mondta Erős Pál, a teveli kör vezetője. A környéken termő szilva, bodzabogyó és barack szolgált a főzés alapanyagául, illetve mivel a márciusi fagyok miatt idén termésvesztéssel kalkuláltak a gazdák, Szénási Tibor kisvejkei gyümölcstermelő segítette ki kajszi- és őszibarackkal a verseny résztvevőit. A gyümölcsíz hagyományos módon készült, ahogy nagymamá-Mosás és kimagozás után kezdődhetett a lekvárfőzés Tevelen Nagy, zománcos üstökben kavarták a lekvárt Fotók: Makovics Kornél ink készítették, azaz tartósítószer nélkül „puttyogott” a lekvár. Erős Pál tájékoztatott, a versenyben első helyezett lett a dombóváriak konyhai alapanyagként is használt zöldséggel, rebarbarával megbolondított lekvárja, különdíjas lett a vaskútiak bodzája. Nem is székely emberekről lenne szó, ha nem került volna elő a népdal és a népzene. A program résztvevői meglátogatták a híres teveli pincesort, Jáhn Ernő pincéjében vendégeskedtek. A baráti, szakmai és hagyományőrző napon a jó hangulatot Illés Antal harmonikajátéka garantálta. B. L.
