Tolnai Népújság, 2018. július (29. évfolyam, 151-173. szám)

2018-07-26 / 172. szám

2018. JÚLIUS 26., CSÜTÖRTÖK Műveit és személyes találkozásokat idéztek fel A költőre emlékeztek Csillagné Szánthó Polixéna, a szekszárdi önkormányzat humán bizottságának elnöke és Orbán György kuratóriumi elnök helyezi el az emlékezés koszorúját a költő sírjánál. Képgaléria: teol.hu Fotó: M. D. A bonyhádi Kép-Tár-Házban és a szekszárdi temetőben emlékeztek a hetven éve született, és 47 éves korá­ban meghalt költőre, műfor­dítóra, Baka Istvánra. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu BONYHÁD-SZEKSZÁRD Nem­csak az írói, a műfordítói mun­kássága is igen jelentős volt Baka Istvánnak. Erről is szó esett azokon a rendezvénye­ken, melyeken rá emlékeztek tegnap, születésének hetvene­dik évfordulója alkalmából. Sajnos rövid földi út ada­tott neki. Szekszárdon szü­letett 1948-ban és Szegeden halt meg, 47 évesen, 1995- ben. A Garay gimnáziumban érettségizett, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett magyar-orosz szakos diplomát. Publikált többek kö­zött a Tiszatáj, a Holmi, a Hi­tel és a Jelenkor című folyóira­tokban. Irodalomszervező is volt. Nemcsak arra törekedett, hogy saját műveit elhelyez­ze, hanem, például a Kincs­kereső című gyermeklap fő­munkatársaként sokakat se­gített megjelenési lehetőség­hez. Ezek közé tartozott Móser Zoltán író, fotóművész is, aki házigazdája volt a Baka-em­léknap egyik eseményének, a bonyhádi Kép-Tár-Házban. Itt Fűzi László irodalomtörté­nész (Kecskemét), N. Horváth Béla irodalomtörténész (Szek­szárdi, Nagy Gábor költő, iro­dalomtörténész (Budapest) és Szörényi László irodalomtör­ténész, kritikus (Budapest) idézte fel a költő alakját, mű­vein keresztül és személyes élmények, emlékek felelevení­tésének segítségével. A másik helyszín a szek­szárdi, alsóvárosi temető volt, ahol a város polgármestere, Ács Rezső mondott beszédet Baka István sírjánál. Hang­súlyozta, hogy büszke a tele­pülés jeles irodalmárára, aki itt született, s ide tért vissza; itt a nyughelye. Köteteivel és műfordításaival a nyolcvanas évektől szerzett országos is­mertséget. Sajnos a díszpolgá­ri címet már csak posztumusz kaphatta meg. Orbán György, a Baka Ist­ván Alapítvány kuratóriumá­nak elnöke elszavalta a Szür­ke felhők című Baka-verset. Ő is szólt pár méltató szót a köl­tőről, aki szekszárdi embere­ket, szekszárdi helyszíneket örökített meg számos írásá­ban. Ezt követően a résztve­vők elhelyezték a megemléke­zés virágait a költő sírjánál. Tudjuk, mit teszel i Segítünk is megtervezni! www.likebalaton.hu likeßalob n.hu -----------affix— ° MEGYEI KÖRKÉP 3 Szemettenger Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu Műanyag szemét alkotta hullámok, ameddig a szem el­lát. Ez a látvány fogadja egy karibi sziget látogatóit, akik a kék tenger, fehér homok és zöld pálmák klasszi­kus hármasát keresik, illetve keresték a turisztikai szempont­ból agyonreklámozott helyszínen. Ám a tisztaságával, üdeségé­­vel is vonzó földi paradicsom PET-palackok borította pokollá vál­tozott. Egyik pillanatról a másikra? Nem éppen, hanem több év­tizede zajló, a csapból is folyó, globális környezeti nevelés után. Az optimisták szerint azonban szerencsénk van: ha ez a szüksé­ges, bár nyilván nem elégséges nevelés nem létezett volna, ma a szeméthegyek országnyi méretű szigeteket alkotnának az óceá­nokban. Ahogyan éppenséggel jelenleg van, miképp azt a bo­rúlátóak megjövendölték. De visszatérve az egykor vi­rágzó, legalábbis a növényze­tét tekintve virágzó szigetre, a helybeliek, mi mást tehettek volna, nekiálltak megtisztítani a partot. A munka jelenleg is tart, az elmúlt egy hét alatt a hí­rek szerint hatvan tonna, főként műanyag palackokból és hun­garocell ételhordókból álló szemetet gyűjtöttek össze. Monda­nunk sem kell, hogy nejlon zsákokba. Most ezek a bekötött szá­jú, fekete műanyag zsákok ott sorakoznak a parton, megannyi kövérre hízott felkiáltójelként. Pedig itt van ám a nagy kérdőjel: vajon mi lesz a sorsa az irdatlan mennyiségű szemétnek? Az el­égetés újabb, súlyos környezeti kárral járna, akárcsak a földbe temetés. Csak remélhetjük, hogy nem dobnak vissza mindent, immár zsákostól, az óceánba. Tábor a múzeumban DOMBÓVÁR Napközis tábor­ral várta a gyerekeket a múlt héten a Helytörténeti Gyűj­temény. A diákok Varga Zsu­zsanna muzeológus vezeté­sével megismerték a város több nevezetes pontját. Ellá­togattak a gólyavári ásatások­ra, felkeresték a Fekete István Múzeumot és a Vasúttörténeti Gyűjteményt, valamint a szi­geterdei Lakótornyot. A múze­umban gyöngyöt fűztek, bá­bokat és fonalszörnyeket ké­szítettek, valamint palacsin­tát és pogácsát sütöttek. H. E. SZPONZORÁLT TARTALOM MVM MW Energia kisokos 3. Zöldenergia az iparban A megújuló energia haszno­sításáról a legtöbb embernek a háztetőkön csillogó kisebb, vagy az ipari méretű nagyobb napelemparkok jutnak eszébe először, de a szélkerekek és a geotermikus energia is az első gondolatok között van. Azon­ban több más módja is létezik a zöldforrások hasznosításá­nak, a lakosság közvetlen ki­szolgálásán túl az iparban és a mezőgazdaságban. Sokszínű földhő Az élelmiszer-termelésben egyre fontosabb szerephez jut a geotermikus energia, vagy­is a föld hőjének hasznosítá­sa vagy hőszivattyúval, vagy a termálvíz felhozatalával. A kertészetekbe, üveg- és fólia­házakba azért érdemes a gaz­dálkodóknak bevezetniük a geotermikus energiát - jel­lemzően a termálvizet -, mert így akár nyolcvan százalékkal csökkenhet a fűtésköltségük. Emellett a terményszárításhoz is hasznosítható a föld hője. Az olcsó és környezetkímélő energiát érdemes a távhőszol­gáltatáshoz is felhasználni. Számos ilyen rendszer műkö­dik hazánkban, és várható to­vábbiak kialakítása is, hiszen - köztudottan - Magyarország nagyon gazdag geotermikus készlettel gazdálkodhat. Habár első ránézésre kézen­fekvőnek tűnik a földhő hasz­nosítása, korlátái is vannak: amellett, hogy nem minden­hol érhető el könnyen, a fenn­tarthatóság érdekében érde­mes volna visszatáplálni a le­lőhelyre a használt termálvi­zet, ám a művelet'sok beruhá­zás nyereségességét megkér­dőjelezné. Gondot okozhatnak a vezetékekben a termálvízből kicsapódó ásványi anyagok is, esetenként megnövelve a kar­bantartási költségeket. Szilárd- és légnemű hulladékok Több módon hasznosíthatók a hulladékok az energetika te­rületén. Egyfelől a kommuná­lis hulladék eltüzelésével le­hetséges villamos energia és hőenergia termelése. Magyar­­országon a Fővárosi Hulladék­­hasznosító Mű üzemel Uyen elven - és várható egy má­sik üzem megépítése is -, de Svédország például már hul­ladékimportra szorul, annyi­ra bevált e megújulónak szá­mító alapanyag felhasználása. A biomassza-tüzelésű erőmű­vek is lényegében hulladékot hasznosítanak, az alapanyagot az erdészetek és a mezőgazda­ság biztosítja nekik. Ide sorol­hatjuk a legnagyobb arányban metánt és szén-dioxidot tartal­mazó biogázt is: nagyobb meny­­nyiségben például szennyvíz­­telepeken termelődik, de hul­ladéklerakókban is keletkezik (ez utóbbit depóniagáznak hív­juk). Ezek begyűjtése azért is előnyös, mert így az üvegház­hatású gázok nem a légkörbe kerülnek, a hasznosításukkor a földgázt helyettesítik. Hulladék ugyan, de eltér a fenti formáktól a hulladék­hő, amely az egyes gyártási és energetikai folyamatok során nem hasznosuló energia. Ez sok esetben hasznosítatlanul kikerül a környezetbe füstgáz, meleg víz vagy gőz formájá­ban, de mind több gyár igyek­szik visszaforgatni az üzemi folyamataiba. Az sem ritka, hogy az adott cég saját épü­leteit fűti a hulladékhővel, de üvegházak, vagy akár lakó­épületek fűtési rendszerébe is átvezethető. Napelemek az iparban A szolárenergia hasznosítása nemcsak a lakosság, hanem a vállalatok körében is egyre népszerűbb. Gyártóüzemek­nél, ipari parkoknál jó esély­­lyel a napelemek által termelt összes villamos energia hely­ben hasznosulhat, tekintettel a gyártás, üzemelés folyama­tosságára. Ezáltal közvetlenül takarít meg áramot az üzemel­tető, de kereskedésre is vállal­kozhat: eladhatja az államnak a zöldáramot a kötelező átvéte­li rendszerben, míg a beszállí­tójától annál alacsonyabb szer­ződéses áron vásárolja a villa­mos energiát. Az energiavállalatok elősze­retettel bővítik erőmű-portfó­­liójukat napelemparkokkal a fenntartható áramtermelés je­gyében. Életet menthet a szűrés SZEKSZÁRD A Fej-Nyaki On­kológiai Társaságok Nemzet­közi Föderációja július 27-ét a Fej-nyaki Daganatok Elleni Küzdelem Világnapjává nyil­vánította. A nemzetközi prog­ramhoz hazánk is csatlako­zott, ennek keretében a Balas­sa János megyei kórház is be­kapcsolódott az immár hagyo­mányosnak mondható szű­résbe. Mint arról tájékoztat­ták lapunkat, az akció lénye­ge, hogy felhívja a társadalom figyelmét a megelőzés illetve a betegség korai felismerésének fontosságára. A betegség ki-Vezető helyen állunk az elő­fordulást illetően emelt gyanújelei: három hét­nél tovább fennálló rekedtség, nyelési nehézség, nem gyó­gyuló szájüregi seb, illetve há­rom hétnél régebb óta fennál­ló nyaki nyirokcsomó duzza­nat. A dohányzás a fej-nyaki daganatoknál is egyértelmű­en fokozott kockázati tényező­nek számít. A világnap alkal­mából tartott szűrés figyelem­felhívó jellegű, nem korlátozó­dik július 27-re. Akinek fentiekhez hason­ló panasza van, jelentkezzen a fül-orr-gégészeit szakren­delésen a 74/501-853, vagy 74/501-649 telefonszámok va­lamelyikén. Az időpont-egyez­tetés a minél rövidebb vára­kozási idő elérése érdekében szükséges. TN • HIRDETÉS NYARALASNAL IS JÓL JÓN! NE MONDJON LE KEDVENC MEGYEI NAPILAPJÁRÓL A NYARALÁS ALATT! Kérje a lap átirányítását és mi pedig megpróbáljuk eljuttatni Önnek mindenhová*. Ha pedig külföldre vagy messzire utazik, lepje meg a lappal barátait, ismerőseit! Nyaralása alatt irányítsa át hozzájuk vagy segítse lapjával az egyik Önhöz közeli kórházat, idősek otthonát! *A pontos átirányítási területekről érdeklődjön kollégáinknál a 0&46-99-88<X>ás telefonszámon. Az átirányítási igényt a kezdő időpont előtt minimum 5 munkanappal kérjük jelezni. HIRDETÉS A fekete műanyag zsákok felkiáltóje­lekként ott sora­koznak a parton

Next

/
Oldalképek
Tartalom